Emma és Eddie úgy döntenek, Magyarországon adnak új lendületet az életüknek és a karrierjüknek. A fiatal amerikai OnlyFans-sztár házaspár budapesti hétköznapjait hét éven át filmezte Hörcher Gábor: az Emma és Eddie – A képen kívül egyszerre vezeti be a nézőt az új hullámos szexipar és a párkapcsolati erőszak világába.
Nagyinterjú a Magyar Olimpiai Bizottság elnökével, aki szerint káros az úszóról szóló sok cikk, és elveszi a reflektorfényt a többi sportolóról. Beszél a párizsi várakozásokról, a régi és mostani körülményekről, illetve a Hungaroring fejlesztéséről is.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
Tavaly mások mellett a régi fényükben ragyogó Lotz-freskókkal és egy titokzatos lócsontvázzal csalogatta a közönséget a Magyar Képzőművészeti Egyetem, idén pedig a séta költészete lett a mézesmadzag: az intézmény most két héten át hazánk uniós csatlakozásának huszadik évfordulóját ünnepli, egy különleges kiállítással a középpontban.
A BMC vezetőjével beszélgettünk régi motorokról, új időkről és arról, miért olyan fontos a magyar jazzélet számára a nemrég indított Szakcsi Rádió.
Az USA-ba kivándorolt magyar származású fotográfusok munkái első alkalommal mutatkoznak be a Szépművészeti Múzeumban, sőt az egész világon. A Bartók Tavasz keretében megvalósult kiállításon több mint harminc fotóművész, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Martin Munkácsi, Robert Capa és Kondor László képeit láthatja a közönség.
Fenti mondat Henri Matisse szájából hangzott el a magyar Ziffer Sándor egy alkotását látva. A nagybányai festőzseni korai, párizsi korszakából kevés mű maradt fenn, ezek egyike, A Luxembourg Párisban kalandos úton került a FreylerArt Galériába, ahol április 5-étől egy hónapon át bárki megcsodálhatja.
Három angol kamasz lány fékevesztett bulizásba kezd egy gigantikus partidzsungelben: a Hogyan szexeljünk című mozi mélyen felkavaró kor- és kórkép a tizenévesek totális elveszettségéről. A kísérőfilm Buda Flóra Anna 27 című alkotása.
Március 30-án a Dunán újraindul a Jézus és… sorozat második évada. A műsorban Mező Misi hívja a nézőket a lélek labirintusába, sorsfordító élethelyzeteket, lelki keresztutakat vizsgálva, amelyek minden embert érintenek és foglalkoztatnak.
Április 4-én érkezik a hazai mozikba Csáki László első animációs mozifilmje, a Kék Pelikan. A történet középpontjában három barát áll, akik hamisított vonatjegyekkel utaztak és utaztattak másokat is a szabadságba a kilencvenes évek derekán. És hogy teljes legyen a nosztalgia, a bemutató alkalmából újra megjelenik a Pesti Est.
Egyike a ma külföldön legtöbbet foglalkoztatott magyar operaénekeseknek; olyan meg talán az egész földön kevés akad, aki a karriert és a magánéletet ilyen természetesen össze tudta volna simítani. Bretz Gábor friss Kossuth-díjas basszbaritonnal beszélgettünk kacskaringós pályakezdésről, a Kékszakállúról és arról, miért nincs jobb B terv a csokolád
Az idén április 5. és 14. között megrendezett összművészeti fesztivál célja bepillantást nyújtani Bartók Béla lenyűgöző életművébe, és a bartóki kreativitást, alkotói szemléletet megjeleníteni számtalan műfajban a komolyzenétől kezdve a világzenén, jazzen, táncművészeten és képzőművészeten át a könnyűzenéig. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek mára Európa egyik legnagyobb kulturális fesztiválja, impozáns kínálattal.
Az egyik negyvenes házaspár vendégül látja a másikat, és ahogy fogy a pálinka, úgy sejlik fel lassan mindkét kapcsolat a mélyben régóta húzódó válsága. Semmi világmegváltás, csak a hétköznapi életünk – a Kálmán-nap kicsit keserű, de nagyon vicces és még annál is hitelesebb pillanatfelvétel a mi valóságunkról.
A feleségek felesége, aki fölött egy egész nemzet ítélkezett, mert kényszerből eldobta az özvegyi fátylat. Szendrey Júlia személye lassan leválik Petőfiről, és önálló író-alkotóként is megmutatja magát.
Kik voltak a márciusi ifjak? Miért pont a Pilvaxba jártak? Hermann Róbert történészt, egyetemi tanárt kérdeztük tényekről és tévhitekről.
Grandiózus látvány, remek díszletek és jelmezek, a romantikus kalandtörténetre szépen „ráfekvő” élő zene és tisztességes színészi játék – a Most vagy soha! fellobbantja a szikrát, és átélhetővé teszi Petőfiék forradalmi tetteit.
Mindezt pedig Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggarnak köszönhetjük. A Balassi-emlékkard idei egyiptomi kitüntetettje régóta hazajár Magyarországra, és amikor nem éppen verset fordít vagy történészként kutat, az utolsó egyiptomi–szudáni uralkodó magyar származású feleségéről ír könyvet.
A február 22-én mozikba kerülő Lefkovicsék gyászolnak az utóbbi idő legviccesebb, legkedvesebb magyar filmje lett. A rendező Breier Ádámot kérdeztük.
A Nemzeti színésze novemberi balesete óta teljes erejével a gyógyulására koncentrál, de sem fizikailag, sem lelkileg nincs összetörve. És nem mellesleg nagyon várja március 14-ét, amikor végre mozikba kerül a „Petőfi-film”: a Most vagy soha! című, nagyszabású kosztümös akciómozinak ő az egyik főszereplője.
