Akhilleusz a világ pusztulásáért imádkozott

A politika azért létezik, mert a közös problémáinknak nincsen és soha nem is lesz végleges megoldása. Czopf Áron írása.

A politika azért létezik, mert a közös problémáinknak nincsen és soha nem is lesz végleges megoldása. Czopf Áron írása.
Egyetlen politikai erő sem feledkezhet meg büntetlenül a „mítoszképesség” kritériumáról, mert ha ez a képesség – s vele a „kezdet iránti érzék” – meggyengül, akkor a mítoszra képtelen közösséget már semmi sem védi meg mások mítoszképességével szemben. Czopf Áron írása.
Alasdair MacIntyre szerint kontinensünk jövője a benedeki örökség mélyén rejlik: „Nem Godot-ra várunk, hanem egy új – a történelmitől kétségtelenül nagyon eltérő – Szent Benedekre.” Czopf Áron esszéje.
A polgár halála után a munkás és a katona típusa marad életben, sőt, ez a kettő pólus, az ipari és katonai összetevő egészen egybeolvad. Czopf Áron írása.
Az erények modern és posztmodern karneváljára nem „hívták meg” az alázatot. Hogy miért? Mert ezen a részeg mulatságon csak a gőg által megrontott erények vehetnek részt. (Nagyböjti sorozatunk IV. része.) Czopf Áron esszéje.
Európa jelentése alapvető változásokon megy keresztül. Nem nélkülünk, nem az akaratunk ellenére – hanem éppen általunk. Nagyobb szükségünk van példaképekre, eszményekre és patrónusokra, mint valaha. Czopf Áron esszéje.
Háborúban nem kell gondolkodni. Háború előtt kell gondolkodni! Czopf Áron írása.
Isten legyen irgalmas ahhoz a nemzedékhez, amelyet ilyen egyetemi tanárok oktatnak! Czopf Áron írása.
Aki olyan mértékben becsüli alá a magyar állam szuverenitását, mint Hack Péter, az milyen alkalomra vár, hogy homályos célzások helyett végre nyíltan is kimondja a véleményét?
El tudjuk-e táncolni a rendszerváltást? Képesek vagyunk belépni a térbe és az időbe? Fel tudjuk mutatni a szellem és az élet egységét, vagy végleg kihullunk a hagyomány világából? Czopf Áron írása.
Nem lehet egyszerűen kijelenteni a terrorcselekményekről, hogy azokat „nem emberek” követték el, aztán elégedetten nyugovóra térni, abban a meggyőződésben, hogy az ember „jó”. Czopf Áron írása.
Megnyílt az Új világ született: 1914-1922 című kiállítás harmadik, kibővített változata a Várkert Bazárban. Lehengerlő víziók, lehetetlen közömbösnek maradnia a látogatónak. Kövér László házelnök a megnyitón arról beszélt: az első világháború nem ért véget, Európa még mindig nem birkózott meg a következményeivel.
Milyen akusztikája lenne, ha egy történész arról írna, hogy a nácik egyik hírhedt vezetője nem is volt vérszomjas figura – és a nürnbergi pártnapokon különben sem vért, hanem jó hideg búzasört ittak a német munkások? Ugyanezt a vörös terrorral minden jel szerint meg lehet csinálni.
Abban a zajrengetegben, amelyben a mai ember él, a zenéhez való viszonya egészen megváltozott, lelkének líraisága megkopott, de éppen ezért van szüksége a „zene érintésére” – állítja Haramza László a Magyar Állami Operaház magánénekese, aki emellett 2014-től opera-nagykövet. Interjúnk.
Digitális tudástárat tettek közzé Kertész Imre életművéről a Nobel-díjas író születésének 89. évfordulóján.
A NER és a Star Wars Galaktikus Birodalma között komoly párhuzamok vannak – mondja Tóth Csaba politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, akit a magyar politikáról és A sci-fi politológiája című könyvéről kérdeztünk. Tóth szerint a politikai munkát elvégezve a Fidesz megteremtette a maga összefogását, de az ellenzéknek még választ kell találnia arra a feladványra, hogyan képes nagyon sok különböző embert és politikai irányvonalat integrálni. Nagyinterjúnk.
Ez az életmód-diktatúra iktat ki mindent, ami a közös jelenlét és időtapasztalat megélését szolgálhatná az atomizálódó társadalmakban.
A baloldali kánonképzés sajátos színhelyévé vált a nyolcadik kerületi Gólya Presszó október 8-án, a Szabad Október Fesztivál nyitórendezvényén.
Huszadik századi baloldali arcképcsarnokkal nyitották meg a Szabad Október Fesztivált a Gólya Presszóban. A Mandiner a baloldal dilemmáiról, múltjáról és jelenéről kérdezte a szervezőket. Videónk.
„Az ember többé nem a jelenben él, hanem a világban való távjelenlétben.” Elhunyt Paul Virilio francia filozófus, aki elsők között figyelmeztette korunk emberét a technológiai fejlődés veszélyeire. Gondolatai egyaránt hatottak az építészet, az urbanisztika, a hadtudomány területére és a médiáról, politikáról való gondolkodásra is. Nekrológunk.