Nem lehet egyszerűen kijelenteni a terrorcselekményekről, hogy azokat „nem emberek” követték el, aztán elégedetten nyugovóra térni, abban a meggyőződésben, hogy az ember „jó”. Czopf Áron írása.
Megnyílt az Új világ született: 1914-1922 című kiállítás harmadik, kibővített változata a Várkert Bazárban. Lehengerlő víziók, lehetetlen közömbösnek maradnia a látogatónak. Kövér László házelnök a megnyitón arról beszélt: az első világháború nem ért véget, Európa még mindig nem birkózott meg a következményeivel.
Milyen akusztikája lenne, ha egy történész arról írna, hogy a nácik egyik hírhedt vezetője nem is volt vérszomjas figura – és a nürnbergi pártnapokon különben sem vért, hanem jó hideg búzasört ittak a német munkások? Ugyanezt a vörös terrorral minden jel szerint meg lehet csinálni.
Abban a zajrengetegben, amelyben a mai ember él, a zenéhez való viszonya egészen megváltozott, lelkének líraisága megkopott, de éppen ezért van szüksége a „zene érintésére” – állítja Haramza László a Magyar Állami Operaház magánénekese, aki emellett 2014-től opera-nagykövet. Interjúnk.
Digitális tudástárat tettek közzé Kertész Imre életművéről a Nobel-díjas író születésének 89. évfordulóján.
A NER és a Star Wars Galaktikus Birodalma között komoly párhuzamok vannak – mondja Tóth Csaba politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, akit a magyar politikáról és A sci-fi politológiája című könyvéről kérdeztünk. Tóth szerint a politikai munkát elvégezve a Fidesz megteremtette a maga összefogását, de az ellenzéknek még választ kell találnia arra a feladványra, hogyan képes nagyon sok különböző embert és politikai irányvonalat integrálni. Nagyinterjúnk.
Ez az életmód-diktatúra iktat ki mindent, ami a közös jelenlét és időtapasztalat megélését szolgálhatná az atomizálódó társadalmakban.
A baloldali kánonképzés sajátos színhelyévé vált a nyolcadik kerületi Gólya Presszó október 8-án, a Szabad Október Fesztivál nyitórendezvényén.
Huszadik századi baloldali arcképcsarnokkal nyitották meg a Szabad Október Fesztivált a Gólya Presszóban. A Mandiner a baloldal dilemmáiról, múltjáról és jelenéről kérdezte a szervezőket. Videónk.
„Az ember többé nem a jelenben él, hanem a világban való távjelenlétben.” Elhunyt Paul Virilio francia filozófus, aki elsők között figyelmeztette korunk emberét a technológiai fejlődés veszélyeire. Gondolatai egyaránt hatottak az építészet, az urbanisztika, a hadtudomány területére és a médiáról, politikáról való gondolkodásra is. Nekrológunk.
A magyar politikai fejlődés logikájából következik a három kétharmad, az 1990 és 2010 közötti időszak volt atipikus a magyar történelemben – állítja Csizmadia Ervin politológus. A Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője szerint a Fidesz sokat tanult a régi MSZP-től, a mai ellenzék viszont nem tud tanulni a Fidesztől. Nagyinterjúnk.
Egyesek szerint a könyvpiacot különösen érinteni fogják az Orbán Viktor által szeptemberre ígért nagy kultúrpolitikai változások. Gyurgyák János, L. Simon László és Kolosi Tamás azt vitatta meg, milyen téren lehet szükség állami beavatkozásra, illetve létrejöhet-e egy állami kiadó vagy terjesztőhálózat Magyarországon.
A mindenkori hatalomnak kedvező, ha a titkát nem működő elméletekkel próbálják megfejteni, és itthon ez történik a NER-rel és az ellenzékével – mondja Böcskei Balázs politikai elemző, az IDEA Intézet vezetője a Mandinernek. Szerinte az ellenzék nem éli túl a ciklust, ha nem változtat a stratégiáján, de válságának gyökere, hogy nincsenek igazi vezetői. Böcskeit a NER titkairól és a baloldal dilemmáiról faggattuk nagyinterjúnkban.
A hírek szerint konzervatív forradalmi irányt vett és „kultúrkampfos üzemmódba” állt a megújult Kommentár folyóirat. Lapajánlónkból kiderül, mi ebből az igazság és miért érdemes megvenni az új lapszámot.
Európa nem éli túl, ha nem hallgat Lengyelországra – állítja Krzysztof Szczerski, a lengyel elnök kabinetfőnöke. Frissen megjelent könyvében kifejti, hogyan definiálná újra a tagállamok és az unió viszonyát, miért fektetne nagyobb hangsúlyt az európai állampolgárok biztonságának garantálására, és hogyan képzeli el az európai identitás gyökereihez való visszatérést. Könyvismertetőnk.
Mihez kezdünk a századik évfordulón 1918 örökségével? Miért nem izgat senkit a magyar republikánus gondolat? Miért nem tudunk örülni a magyar függetlenség visszaszerzésének? Mi vezetett a Monarchia szétbomlásához, mi történt az összeomlás éveiben és milyen tanulságokkal szolgálhat mindez a mára nézve? Nagyinterjúnk ifj. Bertényi Iván történésszel, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettesével.
Ma minden felelősség a jobboldali gondolkodókra hárul. Nem valamely pártnak kell víziót adniuk, hanem egész társadalmaknak. A konzervatív tábornak ehhez meg kell szabadulnia a gyarmati mentalitásától.
Egy roma fiatalokkal foglalkozó együttműködés meghiúsulása után végigsöpört a baloldali sajtóban az az állítás, hogy a magyar cserkészmozgalom cigányellenességgel átitatott szervezet. A Magyar Cserkésszszövetség ügyvezető elnöke a Mandinernek cáfolja a vádakat: „Ha valaki úgy viselkedik, ahogy nekik nem tetszik, akkor rásütik, hogy rasszista” – mondja Pótor József.
Tessék mondani, ez repülőgép? – kérdezi nevetve a Puma-osztag 98 éves veteránja és rutinosan beszáll a pilótaszékbe. A Veteránfilm vetítésén jártunk.
Történetet csak Orbán Viktor és nem az ellenzék tudott adni az embereknek, nincsen már követhető nyugati minta és nem egy közös ország víziója határozta meg az ellenzéki politikusok viselkedését. Többek között ezekről esett szó az ellenzéki politikusok kerekasztalán a Republikon Intézet szervezésében.
