Bár még csak alig pár mérkőzés zajlott le a 2023/24-es idényből, máris számos eset borzolta a szurkolók idegeit. Ezért rendbe rakjuk: mely szabályok módosultak legutóbb és hogyan kell értelmezni ezeket a változásokat?
A közelmúltban sajtóbeszélgetést tartott az MLSZ Játékvezető Bizottsága elnöke, amelyen az elmúlt idény értékelése, a legnagyobb visszhangot kiváltó mérkőzés mellett a szabályváltozások is szóba kerültek.
Hanacsek Attila statisztikai adatokkal igazolta, hogy az elmúlt idény volt a legsikeresebb a magyar labdarúgás 1901 óta íródó történetében – legalábbis, ami a súlyos játékvezetői tévedések alacsony számát illeti. Ebből mindössze 17 volt az elmúlt bajnokságban, amelyből ráadásul 10 eset a VAR-buszban ülők felelőssége volt.
S ha már a sokat szidott videóbírós rendszert említettük. a játékvezetők főnöke azt is elárulta: az utolsó, nem VAR-os idényben még 60 súlyos játékvezetői tévedés történt, tehát 72 százalékos javulás tapasztalható. Bár Hanacsek önkritikusan bevallotta: már az egy tévedés is sok!
Pláne, ha olyan sorsdöntő szituációban történik, mint a tavalyi bajnokság utolsó fordulójában, a Puskás Akadémia – Budapest Honvéd találkozón. Emlékezetes: a meccs 83. percében Szolnoki Roland egyértelműen büntetőt érően kezezett a tizenhatoson belül (szaknyelven: megnövelte a teste felületét), ám a játékvezetői csapat nem ítélte szabálytalannak az esetet. Ne feledjük: ekkor még 0-0 volt a mérkőzés állása, és azt se feledjük: gólnélküli állásnál a Puskás Akadémiának sem adtak meg egy szabályos gólt.
A játékvezetők főnöke bevallotta: ezután az eset után számos álmatlan éjszakája akadt, hiszen egyértelműen súlyosan hibázott a játékvezetői csapat. Az eset kapcsán azt is megtudtuk: egy-egy mérkőzést befolyásoló tévedésnek nem csak erkölcsi, hanem súlyos anyagi következményei is vannak, hiszen a profi keretben működő játékvezetők számára egy ösztönző rendszer is létezik.
Mint minden évben, ezúttal is történtek szabályváltozások, és ahogy az utóbbi években megszokhattuk, ezúttal is a kezezésen csavartak, vagy ha úgy tetszik, finomítottak kicsit a szabályalkotók.
Egyszerűsítve: eddig úgy szólt a kezezéssel kapcsolatos szabály, hogy ha a játékvezető (és a VAR-szoba) megítélése szerint a védő nem természetes testhelyzetben lévő kezével érintette bárhogyan a labdát (elég, ha csak rápattant), és ezzel támadást akadályozott meg, akkor büntetőrúgást kellett ítélni.
Ezen most annyit finomítottak a szabályaalkotók (pontosabban: ez szerepel az UEFA ajánlásában), hogy ha a tizenhatoson belül egy játékos saját csapattársa testétől eltartott (tehát nem természetes) helyzetben lévő kezére rúgja a labdát, ezt nem kell szankcionálni (büntetőt ítélni), mint ahogy akkor sem kell megszakítani a játékot, ha egy védő bármely testrészéről (mondjuk, a térdéről) a saját kezére pattan a labda.
Nyilván ebből is számos vita alakul ki majd, de a döntéshozók nem titkolt szándéka, hogy finomítsanak a kezezés megítélésén (főleg, ha az a tizenhatoson belül történik),
de ezzel mintha még jobban megkavarták volna az egyébként sem egyszerű esetek megítélését.
Fontos változás még, hogy a (katari világbajnokságon látottakhoz alkalmazkodva) gólörömöt be kell számítani a mérkőzés időtartamába, tehát a jövőben Magyarországon is sokkal hosszabb mérkőzésekre lehet majd számítani.
Az UEFA ajánlása alapján még nagyobb hangsúlyt fektet majd az egymás iránti tisztelet megőrzésére, ez természetesen nem csak a pályán lévőkre, hanem a kispadon ülő hivatalos személyekre és a cserejátékosokra is igaz. Nem titok: ezt a kiemelést azok után hozta meg az IB, miután a budapesti Európa Liga-döntőben az AS Roma mestere, José Mourinho szinte az egész találkozó alatt (és után) rendkívül tiszteletlenül viselkedett Anthony Taylor játékvezetővel szemben…
Ami pedig a nemrég kezdődött NB I-es szezon legnagyobb visszahangot kiváltó eseteit illeti: az Újpest FC – Fehérvár mérkőzésen történt kiállítással kapcsolatban (Karakó Ferenc játékvezető a lila-fehérek közönségkedvencét, Csoboth Kevint küldte le azonnali piros lappal egy vétlen, de súlyos szabálytalanságot követően) már részletesen kifejtettük a véleményünket.
A hétvégi fordulóban, a Puskás Akadémia - Újpest FC mérkőzés hosszbbításában Lamin Colley egy előre ívelés után látványos kapásgólt szerzett, szabad szemmel nem tűnt lesnek az eset, de a VAR-szoba – az úgynevezett VOL-technológia (Virtual Offside Line – azaz virtuális lesvonal-technológia) segítségével – érvénytelenítette a találatot. Ebben az esetben valószínűle a gambiai támadó válla volt egy-két centivel előrébb, mint az utolsó előtti védő, és ugye,
ilyen esetben teljesen indifferens, hogy egycentis vagy tízcentis vétségről beszélünk,
hiszen a számítógép minden esetben jelzi a „vétséget”.
(Azt pedig már valóban zárójelben jegyezzük meg: ahogy az elmúlt héten az Újpest-szurkolók elátkozták a VAR-t – lásd, Csoboth-eset –, most áldhatják a modern technológiát...)
Nyitókép A VAR-szobára a jövőben is fontos feladat hárul Fotó: mlsz.hu
Óriási visszhangot váltott ki a vasárnapi, Real Madrid - Barcelona spanyol csúcsrangadó egyik kulcsjelenete: Lamine Yamal lövése után nem ítéltek gólt a játékvezetők. Nincs perdöntő felvétel, ám az újrajátszást is követelő Barca-elnök nyomására nyilvánosságra került a bírók közötti párbeszéd.
Az MLSZ három hónapra tiltotta el a neves szakembert, az elmarasztalás kétharmadát felfüggesztették.
Csányi Sándor MLSZ-elnök azt szeretné, ha a pro licences edzők úgy dolgoznának a jövőben, hogy munkájuk során a saját klubjaik érdekei mellett a magyar labdarúgás érdekeit is szem előtt tartják.
Az is kiderült, hogy melyik ország pályázik még a mérkőzések lebonyolítására.
A válogatott keretbe is meghívott játékos szabálytalankodott a Ferencváros lett védője ellen; nem mindennapi visszhangja lett a jelenetnek.
A 2011-ben a világ legjobbjának választott játékvezető az UEFA hivatalos honlapjának adott interjút.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
