Úgy tűnik, új korszak köszöntött be a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is. Miután Argentína nemrégiben jüanban törlesztette adósságát, az IMF bejelentette, hogy ezentúl elfogadja a kínai jüant is fizetőeszközként. Azaz, hogy az országok jüanban rendezzék kötelezettségeiket az IMF-fel szemben.
Julie Kozack az IMF szóvivője megerősítette, hogy a súlyos dollárhiánnyal küzdő Argentína a múlt hónapban lejáró adósságai egy részét – 2,7 milliárd dollárból nem kevesebb, mint 1,1 milliárdot – kínai valutában fizette ki az IMF-nek.
A Reuters két forrásra hivatkozva számolt be az akcióról. Az egyik forrás szerint a terv kimerítené az ország 1,6 milliárd dollárnyi, SDR-ben tartott tartalékát, és mellette felhasználna 1,1 milliárd dollárnyi jüant, „anélkül, hogy hozzányúlnának a dollártartalékokhoz”. (Az SDR angolul Special Drawing Rights, azaz Különleges Lehívási Jogokat jelent, amely az IMF tagországainak – igény szerint – szabadon használható pénzneme, részletek lejjebb – a szerk.)
Mi is az az SDR?
Az IMF 1969-ben hozta létre az SDR-t kiegészítő nemzetközi tartalékeszközként, amikor a valutákat az arany árához kötötték, és az amerikai dollár volt a vezető nemzetközi tartalékeszköz. Amikor az aranyhoz rögzített árfolyamok 1973-ban megszűntek, az IMF újradefiniálta az SDR-t a világ valutakosárának megfelelő értékként. Értéke egy öt valutából – az amerikai dollár, (újabban) az euró, a kínai renminbi, a japán jen és a brit font – álló kosáron alapul.
Az SDR önmagában tehát nem valuta, hanem egy digitálisan nyilvántartott, követelést megtestesítő devizaeszköz, amelyet a tulajdonosok szükség esetén devizára válthatnak. Az SDR tehát az IMF és más nemzetközi szervezetek elszámolási egységeként szolgál.
A friss argentin kifizetés egy 44 milliárd dolláros kölcsönügylet része, amelyről tavaly egyeztek meg az alappal, mégpedig egy 2018-as sikertelen program pótlására. Argentína, amelynek hosszú és bonyolult támogatási története van az IMF-fel, jelenleg 100 százalék feletti inflációval és gyenge peso-val küzd. Az országban tízből négyen a szegénységi küszöb alatt élnek, októberben pedig elnökválasztást tartanak.
Kozack azt is hozzátette, hogy a jüan egyike annak az öt szabadon felhasználható fizetőeszköznek, amelyet a tagok az IMF-fel fennálló kötelezettségeik rendezésére használhattak, és ezúttal alkalmaztak is.
Az IMF szóvivője elmondta azt is, hogy még folynak a tárgyalások a 44 milliárd dolláros program egészéről. Tagadta azonban, hogy az IMF levelet kapott volna Kínától, amelyben azt írták, hogy a Kínai Központi Bank lehetővé tenné Argentína számára swap-keret igénybevételét az IMF-törlesztés kifizetésére.
Mindenesetre az argentin Központi Bank a múlt hónapban megállapodást írt alá Kínával a 130 milliárd jüan (18,4 milliárd dollár) swap-keret további három évre történő megújításáról, így a jelenleg szabadon hozzáférhető források összege 35 milliárd jüanról (5 milliárd dollárról) 70 milliárd jüanra (10 milliárd dollárra) nőtt. Az első megállapodás a két jegybank között még 2009-ben jött létre, azóta folyamatosan felújítják, módosítják.
A deviza swap-keret két központi bank közötti devizacsere-megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy az egyik jegybank a másik által kibocsátott külföldi pénznemben juthasson likviditáshoz, rendszerint azért, hogy kielégítse a hazai kereskedelmi bankok igényeit.
Amennyiben egy ország jegybankja swap-keret megállapodást kötött egy külföldi központi bankkal, akkor a devizatartalékainak felhasználása nélkül nyújthat a hazai hitelintézetnek forrást a szükséges devizában.
Az argentin gazdasági minisztérium közölte, hogy a csereügylet egyetlen részletben történik, és szabadon elérhető bármilyen típusú pénzügyi művelethez, hozzátéve, hogy az ország támogatja az azonnali és jövőbeni műveleteknél a több jüan használatát.
Június 29-én az argentin központi bank bejelentette, hogy bevezette a jüant a takarékpénztáraknál és folyószámlákon elhelyezett betéteknél elfogadott valutaként. A pénzügyi szervezetek így jüanban denominált bankszámlákat nyithatnak. Ezzel egyben jelezte az amerikai dollártól, mint az egyetlen hivatalos tartalékvalutától való eltérést.
Argentínán kívül Brazília is aláírt egy megállapodást Kínával az év elején, amely lehetővé teszi számukra, hogy saját valutájukban folytassák a kereskedelmet és a befektetéseket, tovább csökkentve az amerikai dollár dominanciáját. Nyilván Kína fő célja éppen ez: a dollár „világuralmának” gyengítése.
(Forrás: TheEpochTimes)
Címlapfotó:123rf.com
Donald Tusk veszélyes játékba kezdett, amikor célpontként jelölte meg a lengyel jegybank elnökét. Az Európai Központi Bank után az IMF vezére is megszólalt az ügyben, rámutatva: a politikai indíttatású beavatkozás súlyos következményekkel járhat.
Van kérdés?
Az ország életben tartása napról napra drágább.
„Adni könnyű, támogatást visszavonni viszont nehéz” – jelentette ki Kristalina Georgieva.
Krisztalina Georgieva szerint a nyugati országoknak több tízmilliárd dollárt kell sürgősen biztosítania és pont.
A dollár után sokáig az euró volt a második legnagyobb globális valuta, de most Kína véget vetett ennek. Megállítható egyáltalán az EU totális eljelentéktelenedése a világgazdaságban? Szakértőt kérdeztünk.
Több tízezer euróról van szó.
Az elnökválasztási kampány égeti a pénzt, a sikeres szerepléshez elengedhetetlen, hogy legyenek adományozók. Donald Trump 2024-es kampánya mögött öt nagy finanszírozó körvonalazódik.
