Az elmúlt napokban, a korábbi, fegyverkezéssel foglalkozó cikkeinkben láthattuk, hogy a legtöbb ország az USA-tól kezdve Indián és Ausztrálián át Európáig gyors ütemű fegyverkezésbe kezdett. Íme, a globális fegyverkezésről készült cikksorozatunk összefoglalója.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
A bő egy éve kitört orosz–ukrán háborúra, a katonai konfliktusok egyre reálisabb veszélyére világszerte fegyverkezéssel, a védelmi kiadások növelésével válaszoltak az egyes kormányok szinte minden kontinensen. Ez is igazolja, hogy a veszélyek korába léptünk. Nézzük röviden, mely országok, milyen katonai, fegyverkezési válaszokat adtak e viszonylag új keletű kihívásra.
Tavaly, azaz 2022 decemberében Japán bemutatta új biztonsági stratégiáját, amelyben célként határozták meg a védelmi kiadások megduplázását a következő 5 éven belül. Ez azt jelentené, hogy Japán a második világháború óta nem látott szintre emelné a védelmi költségvetését, egyúttal az Egyesült Államok és Kína után a szigetország rendelkezne a harmadik legnagyobb védelmi költségvetéssel. Az új japán stratégia magában foglalja a megelőző csapásmérő eszközök megszerzését is.
India katonai kiadásai jelenleg a harmadik legmagasabbak a világon. 2021-ben 76,6 milliárd dollárt szántak a katonai kiadásokra, amely az előző évhez képest 0,9 százalékos növekedést jelent. Prioritásként kezeli India a belföldi fegyveripar megerősítését, aminek az is bizonyítéka, hogy a 2021-es katonai költségvetésben a kiadások 64 százalékát fordították hazai gyártású fegyverek beszerzésére.
A 2022–23-as évre vonatkozó védelmi költségvetés kifejezetten az indiai fegyveres erők modernizációját szolgálja. Kiemelendő, hogy 17,6 százalékkal nőttek a fegyverfejlesztésekre is koncentráló k+f-szektornak szánt anyagi források.
Ausztrália is fegyverkezésbe kezdett, amit szintén a kínai fenyegetés motivált. Tavaly ősszel érkezett a bejelentés, hogy az ausztrál kormány 325 millió dollár értékben fektet be következő generációs fegyverekbe, felszerelésekbe, de ezek szállítását csak a 2020-as évek közepére várják. Habár az ausztrál miniszterelnök egyértelműen kijelentette, hogy bár ezekben a stratégiailag bizonytalan időkben elkötelezettek a védelmi kiadások növelése mellett, ám ez nehézségekbe ütközik. Várhatóan a védelmi kiadások nominálisan 7 százalékkal fognak nőni, de a reálértéken számolt növekedés 1 százalék környékén lesz, így a védelmi kiadások már második éve csökkennek: 2,11 százalékról 1,96 százalékra úgy, hogy a finanszírozási keret változatlan maradt.
Jelenleg tehát valójában nem tudja az ausztrál kormány fedezni a növelni kívánt védelmi kiadásokat, de ez nem azt jelenti, hogy a közeljövőben se tudná vagy akarná növelni azokat.
A védelmi kiadásokat 8 százalékkal megemelték, mikor a Kongresszus tavaly decemberben elfogadta a 858 milliárd dolláros törvényjavaslatot. GDP-arányosan egyébként az USA rengeteget költ katonai kiadásokra. A törvényjavaslat tartalmaz jelentős fizetésemelést a szolgálatban lévőknek, valamint megerősíti Ukrajna és Tajvan katonai támogatását is. Maga a jogszabály 817 milliárd dollárt engedélyezne a védelmi minisztérium számára, ami 45 milliárd dollárral magasabb, mint ami Biden kérelme volt.
A 2023-as pénzügyi évre vonatkozó emelés célja az infláció hatásainak kezelése volt. A törvényjavaslat összefoglalója szerint 12,6 milliárdot szánnak a vásárlásokat, 3,8 milliárdot a katonai építési projekteket, valamint 2,5 milliárdot az üzemanyag-vásárlásokat érintő inflációs hatások kompenzálására. Ezen kívül ennek a keretében fogják megerősíteni a kibervédelmet, valamint a légierő és szárazföldi erők védelmi képességét is.
A jelenlegi miniszterelnök, Rishi Sunak határozottan jelezte, hogy nem szeretné emelni a védelmi kiadásokat a GDP 3 százalékára, mint elődje, helyette a 2-2,5 százalékot tartotta reális célkitűzésnek. Egy 2,5 százalékos célkitűzés is jelentős emelést mutat. Az Egyesült Királyság a NATO tagországok közül így is második helyen áll a védelmi kiadásokat tekintve és ezt tervezik még tovább emelni válaszul az orosz-ukrán háború fenyegetésére.
Németországban szintén vége a pacifista magatartásnak. Japánhoz hasonlóan szeretnék, ha védelmi kiadásaik elérnék a GDP 2 százalékát, mindezt úgy, hogy az utóbbi években 1 százalék környékén tartották a védelmi kiadásokat. Németországnak ez azért lesz nehéz, mert évtizedekig a növekvő jóléti kiadásokra koncentrált, nem a fegyverkezésre. Ez oda vezetett, hogy a magas rangú katonai tisztviselőik kiöregedtek, a haderő leharcolttá vált. Továbbá a friss védelmi miniszterváltás is fennakadásokat okoz rövid távon. A kancellár egyúttal fegyverrendszer-beszerzéseket is bejelentett: Izraeltől csúcstechnológiás drónokat, az USA-tól F–35-ös repülőgépeket vásárolnak.
Amennyiben jóváhagyja az összes NATO tagállam Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, úgy két jelentős katonai erővel rendelkező országgal bővülne a védelmi szövetség. A csatlakozáshoz viszont mind a 30 tagállam parlamentjének el kell fogadnia azt: már csak Törökország nem vitte parlament elé a kérdést. A magyar parlament rövidesen dönthet a csatlakozási kérelmek elfogadásról. A nagyobb probléma Törökország: Erdoğan a napokban jelentette be, hogy Finnország csatlakozásával szemben már nincsenek fenntartásai, de Svédországgal szemben igen, mivel az egyik hétvégén Stockholmban nyilvánosan égették el a Koránt, az iszlám szent könyvét.
Magyarország is elkötelezett, hogy védelmi kiadásai elérjék a NATO által megkövetelt 2 százalékot a GDP arányában. Az elmúlt években nagy lendülettel folyt a haderő modernizálása. A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program keretében jelentős haderőfejlesztés zajlik itthon, amellyel az európai hadiiparba is beágyazódunk. Eredetileg 2024-re vállalta Magyarország, hogy eléri a 2 százalékos célt, de Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint a 2023-as költségvetésben már elérik a katonai kiadások a GDP-arányos 2 százalékot.Zárásként pedig vessük össze, hogy hogyan alakultak a vizsgált országok védelmi kiadásai 1960 és 2021 között.
1. ábra: Forrás: Worldbank.
Összességében tehát az orosz–ukrán háború, valamint ezzel párhuzamosan Kína egyre agresszívabb fellépése az indo-csendes-óceáni térségben arra sarkallta 2022-től kezdődően világszerte az országokat, hogy exponenciálisan növeljék a – láthatóan jelentősen visszacsúszó – védelmi kiadásaikat. Ezeket a törekvéseket pedig többé-kevésbé úgy tűnik, hogy a jövőben siker koronázhatja.
Borítókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
A gazdaság átalakulása egyfelől a munkaerőpiac felfordulásával, másfelől a csúcstechnológia, a telekommunikáció, a gyógyszeripar, az oktatás és a bankszektor termelékenységének javulásával jár.
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
A statisztikai hivatal ma reggeli előzetes adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés ez év első három hónapjában a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján. Az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbbek a számok – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az év egészében 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Pop, rock és electro keveredik Máté Péterrel, miközben így vagy úgy, de a magyar zenekar bármikor képes meglepni a közönségét.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
