Thaiföld – Legyűrhető a hadsereg befolyása?

2023. január 22. 15:27

Thaiföld 1932 óta alkotmányos monarchia, de a gyakorlatban az ország katonasága és monarchiája továbbra is a közélet vezető ereje. A katonai puccsok – amelyeket gyakran a korona támogat – a bangkoki politika visszatérő jellemzői. Legutóbbi ilyen hatalomátvétel 2014-ben történt, amikor Prayuth Chan-ocha akkori hadseregfőnök nevezte ki magát miniszterelnöknek.

2023. január 22. 15:27
null

A thaiföldi választók nagyjából idősebb királypárti és fiatalabb nem királypárti frakciókra oszthatók. Vannak, akik a monarchia-hadsereg komplexumot a stabilitás és a hagyományok biztosítékának tekintik. Thaiföld gazdasági növekedését nem hátráltatták a gyakori puccsok. Vannak, akik a demokratikus reformokat sürgetik, gyakran komoly, személyes kockázatot is vállalva.

A fiatal thaiföldi aktivisták 2020 óta folyamatosan kormányellenes tüntetéseken vesznek részt, mióta a bíróság feloszlatta a Jövő Előre Pártot. Az új ellenzéki csoport a hadsereg befolyásának visszaszorítására törekedett, és egy évvel korábban jól szerepelt a parlamenti választásokon. A tüntetések bírálták a 2016-ban trónra lépett Maha Vajiralongkorn királyt is.

Bár az uralkodó ideje nagy részét a bajor Alpokban tölti, mégis megtalálta a módját, hogy távolról megszilárdítsa a hatalmat – egyoldalú ellenőrzése alá vonva két új katonai egységet és a 40 milliárd dollárra becsült királyi vagyont. A kormány a demokráciapárti csoporton belül több száz embert tartóztatott le és vont felelősségre.

A demokráciapárti aktivisták nem túl bizakodóak a május 7-i thaiföldi parlamenti választásokkal kapcsolatban. Ez lesz csak a második ilyen megmérettetés 2017 óta, amikor a hadsereg átírta a thaiföldi alkotmányt, hogy nagyobb befolyást biztosítson magának.

Thaiföld törvényhozása kétkamarás, és az új dokumentum előírja, hogy a szenátus mind a 250 tagját a hadsereg nevezi ki, míg az 500 tagú képviselőházat a nép választja meg. A két kamara együttesen nevezi ki a miniszterelnököt.

A 2019-es választások első három helyezettje az ellenzéki Pheu Thai Párt, majd a Prayuth katonapárti Palang Pracharat pártja, továbbá a Jövő Előre tömörülés volt. De a katonák által kinevezett szenátus miatt a demokráciapárti erők háttérbe szorultak, és Prayuth megtartotta miniszterelnöki posztját. Sokak szerint a párt alapú mandátumelosztás új rendszere Thaiföldön a katonaságnak kedvez, és a megfigyelők kirívó szabálytalanságokról számoltak be.

Thaiföld 2017-es alkotmánya nyolcéves hivatali időhatárt ír elő a miniszterelnökök számára, azaz Prayuth ideje már lejárt. Ám a thaiföldi alkotmánybíróság 2022 szeptemberében úgy döntött, hogy támogatja Prayuth állítását, miszerint hivatali megbízatása hivatalosan csak a 2017-es alaptörvény hatályba lépésével kezdődött, ami azt jelenti, hogy elméletileg 2025-ig maradhatna hatalmon.

Prayuth népszerűtlen, az ellenzék számos – egyelőre sikertelen – bizalmatlansági szavazást indított a miniszterelnök ellen. A Bloomberg szerint, ahogy 2019-ben, a mostani májusi szavazás előtt is a Pheu Thai vezet. Viszont a legvalószínűbb választási forgatókönyv szerint a katonai-monarchikus komplexum ismét megtalálja a módját annak, hogy elragadja a hatalmat azoktól a pártoktól, amelyeket a thaiföldiek többsége támogat.

Vissza a Választási világnaptár 2023 cikkre

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!