Szerbia és az Egyesült Arab Emírségek barátsága milliókat emészt fel

Siniša Mali, szerb pénzügyminiszter kihangsúlyozta az energiaválság idején ilyen kedvező hitelt kapni szinte lehetetlen, hiszen a piacon a kamatlábak 7-7,5 százalék között mozognak.

Hozzáfűzte, amellett, hogy Szerbia a régi kedvezőtlen hiteleket kedvezőbbre váltja, nagyobb mozgásteret kapott ahhoz is, hogy reagáljon az energiaválság idején, amennyiben valamilyen energiahordozó beszerzésére mutatkozik szükség.

Vučić bejelentette azt is, Szerbia arra is számít, hogy standby megállapodást köt a Nemzetközi Valutaalappal (International Monetary Fund – IMF), ami további támogatást jelent majd az ország számára. A céljuk az, hogy 

Az államfő kitért ara is, hogy a hadipar iránt mutatott érdeklődést több emírségekbeli vállalat. Szavai szerint Szerbia most háromszorosára növelheti a fegyvergyártást, ugyanis nagy az érdeklődés a töltények, a gránát, a rakéták, illetve a bombák iránt.

A szerb delegáció a szeptember közepén Abu-Dzabiban tett látogatásakor kilenc megállapodással tért haza. Azt azóta sem részletezték, hogy ezek a megállapodások pontosan mire vonatkoznak, csupán kiemelték, hogy a tárgyalások fókuszában 

30 éves projektbe vágtak bele közösen

Szerbia az első államközi megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel 2013-ban írta alá, azóta számos közös projekt  valósult meg, az egyik legnagyobb, amely megvalósításához 30 évet szabtak ki, a 3,5 milliárd euróra (több mint 1400 milliárd forintra) becsült “Belgrád a vízen”(Belgrade Waterfront) projekt, amit az Egyesült Arab Emírségekbeli Eagl Hills vállalattal közösen visz véghez  a szerb állam.

Egy rendkívül kritizált és számos kérdést felvető projekt ez a mai napig, ugyanis szerb főváros egyik legexkluzívabb területén, a Száva partján egy teljesen új, luxusnegyedet képzeltek el. A 2015. szeptember végén megtörtént alapkőletétel óta és a 2018-ben megnyitott első lakótömb átadása óta gombamód nőnek a folyóparton a magasabbnál magasabb épületek.

Szerbia ebben a projektben csupán egyharmados tulajdonjogot élvez, ám jelentősen többet fektetett bele, mint az arab partner. A szerb média többször is rámutatott arra, hogy a megállapodás szerint az arab partner a projektbe 300 millió eurót ruház be (felét saját tőke képezi, felét pedig hitelen keresztül biztosítja), míg Szerbia ennek fejében a projektrendelkezésére bocsájtotta a megvalósításhoz szükséges több hektáros területet, aminek a becsült értéke 700 millió euró. Azzal, hogy a terület kisajátításra az állam már a munkák elkezdése előtt 30 millió eurót fordított. A főváros élete ezzel a beruházással teljesen felborult, ugyanis a központi vasútállomást és a buszpályaudvart is át kellett, illetve kell helyezni a város másik részére.

Ugyan Szerbia egy   különleges törvénnyel szabályozta a projektetés a területet sem adta el az arab félnek, csupán 99 évre szóló használati joggal ruházta fel, amit át lehet alakítani idővel tulajdonjoggá.

Mezőgazdasági területekhez is hozzájutottak

Ám nem csak az építészeten belül sikerült jelentős hasznot húznia egy arab cégnek, a mezőgazdaság területén is jelentős beruházásokat valósított meg.

miközben az Insajder szerb oknyomozó portál beszámolói alapján a kombinát valós értéke 227 millió euró volt. Vagyis miután az arab vállalat hektáronként 4700 eurót adott a mezőgazdasági területekért, a magánosítási folyamat lezárása után, az azon kívül eső mezőgazdasági földterületeket az állam már 38700 euróért hirdette meg hektáronként.

A légitársaságból lassan kiszorulnak

Az Egyesült Arab Emírségek és Szerbia együttműködésének első nevezetes projektje az Air Serbia légitársaság megvalósítása volt. Az egykori Jugoszlávia nagy légitársasága, a JAT magánosítási folyamatából született ez a közös vállalat. Az Etihad Airways és Szerbia ugyanakkor csak 2013-ban írta alá azt a megállapodást, amivel a JAT megszűnt létezni és létrejött az Air Serbia, amiből a szerb állam 51 százalékos részt megtartott magának, míg az Etihad lett a légitársaság 49 százalékos tulajdonosa. 

A vállalat pénzügyeivel először a BIRN (Balkáni Oknyomozó Újságíró Hálózat) foglalkozott, hiszen az együttműködési szerződést teljes titokban tartották. A BIRN nyilvánosságra hozta a szerződés tervezetét, amiből látni lehetett, hogy az állam a többségi tulajdonjogért 90 millió dollár beruházásra kötelezte magát, míg az Egyesült Arab Emírségekből való partnere 40 millióra, miközben a szerb költségvetést terhelte a (JAT) légitársaság által évek során felhalmozott adósság is, amit akkor 230 millió dollárra becsültek.

Szerbia csak 7 évre rá, a Covid ágazati fenyegetése kapcsán, tavalyelőtt növelte meg tulajdonrészét,így az 51 százalék helyett most a légitársaság 82 százalékos tulajdonosának számít, miközben az Etihad megtartotta a tulajdon 18 százalékát.