Frida magyar szerelme, Nickolas Muray nagy szerepet vállalt a Kahlo-kultusz kialakulásában.
Van egyik híres fotó, amelyen Frida Kahlo mexikói festőnő pózol. Színes ruhában, hajában az elmaradhatatlan virágos fejdísszel ül, meredten néz a kamerába, szemöldökéről szinte le sem tudjuk venni a tekintetünket.
Ez a portré fogadja a budapesti Frida Kahlo kiállításra érkezőket. A Magyar Nemzeti Galéria négy hónapig ad otthont a világ legjelentősebb Kahlo-gyűjteményével rendelkező mexikói múzeum, a Museo Dolores Olmedo képeire épülő, az életmű egészét átfogó tárlatnak.
A felvételt – amit a Vogue francia és mexikói kiadása is felhasznált címlapként – Nickolas Muray, azaz Muray Miklós, magyar származású fotográfus csinált 1939-ben. A kép egyike annak a több mint ötven fényképnek, amelyet a fotós 1937 és 1941 között készített a művésznőről.
Többek között
Muray fotóit milliók ismerik.
Alföldi gyerekből amerikai sztárfotós
Muray Miklós 1892-ben született Szegeden, és egy évtizeden át volt Frida Kahlo szeretője. Viszonyuk 1931-ben kezdődött, miután Muray elvált második feleségétől – ezzel szinte egyidőben Kahlo hozzáment Diego Riverához, a híres mexikói festőhöz.
A magyar férfi el akarta venni Fridát, de miután nyilvánvalóvá vált számára, hogy a nő csak szeretőnek akarta őt és nem férjnek, végleg felhagytak a viszonnyal és Muray elvette negyedik feleségét.
Ennek ellenére jó barátságban maradtak Frida 1954-es haláláig. Kettejük bensőséges kapcsolatáról vall többek között
amely szintén helyet kapott a budapesti kiállításon.
Muray 1904-től Budapesten tanult fotósnak, majd Münchenben, később Berlinben kísérletezett a színes fotográfiai eljárásokkal. 1913 augusztusában 25 dollárral a zsebében érkezett meg Ellis Islandre, 21 éves volt ekkor. 1920-ban saját stúdiót nyitott Greenwich Village-ben, a következő évben pedig már a Harper's Bazaar művészeti vezetőjétől kapott megbízást, hogy készítsen portrét a Broadway sztárjáról, Florence Reedről.
Egyéni stílusának köszönhetően rendkívül keresett fotós lett,
színészekkel, filmsztárokkal, de fotózott politikusokat és írókat is. A Vanity Fair magazin megbízásából 1926-ban Claude Monet-ről és James Joyce-ról is készített sorozatokat.
New York-Mexikó tengely
Muray jó barátságba került Miguel Covarrubias mexikói festővel, akit 1931-ben Mexikóban is meglátogatott. Ekkor ismerte meg Frida Kahlót is, akivel a következő tíz évben a New York-Mexikó tengelyen folytatódott viszonyuk. Frida Kahlo 1938-ban New Yorkban töltött pár hónapot, mert a Julien Levy Gallery-ben rendeztek neki kiállítást. Muray ekkor portrékat készített róla, amelyek később a legismertebb és a legtöbbször felhasznált fotóivá váltak.
Tíz évig tartó viszonyuk alatt Muray többször járt Mexikóban Fridánál. Ekkor készült az a kép is, amely mára talán a legszélesebb körben ismert: a festőnő guggol, Granizo nevű őzborját símogatja, a másik kezében cigaretta ég.
Kahlo egyedi megjelenése és összetéveszthetetlen alkotási mellett ezek a fotók is nagy szerepet játszottak abban, hogy a mexikói festőnő mára popkulturális ikonná vált.
Frida, a kommunista ikon
Frida Kahlo már életében is törekedett az önreklámozásra,
és ügyelt rá, hogy a nyilvánosság figyeljen rá. Rajongva szerette férjét, de mellette szeretőket tartott, nőket és férfiakat egyaránt. Hagyományos népi ruhákban járt, miközben férfiasan viselkedett, sokat dohányzott és káromkodott. Fiatal korában súlyos baleset érte. Rengeteg műtéten esett át, folyamatos fizikai fájdalom kísérte egész életét, sokszor előfordult, hogy fekve festett. Mélyen hitt a kommunizmusban, párttag volt, ágya fölött lógott Lenin, Marx és Trockij képe. Trockijjal később, amikor az feleségével együtt Kahlo híres Kék házában bujkált, rövid viszonyba is bonyolódott.
Különös személyisége hamar a „híresen erős nők” klubjába röpítette, a Frida-kultusz futótűzként terjedt el az utóbbi harminc évben. Először a radikális feminista mozgalmak fedezték fel maguknak, később szélesebb körben is népszerűvé vált a festőnő, könyvek és filmek dolgozták fel életét, amelyben leginkább ő maga, és nem az életműve volt hangsúlyos.
Manapság nincs még egy olyan festőnő, aki ennyire népszerű lenne. Nem kell művészetrajongónak lenni ahhoz, hogy a neve hallatán rögtön arcot is tudjunk párosítani, vélt vagy valós gondolatait fiatal lányok tömegei idézik a közösségi oldalakon.
Frida bármilyen használati cikken szembejöhet, legyen az ruhanemű, Barbie baba, elviteles kávés bögre vagy kulcstartó. Ezeken a fridás tárgyakon pedig legtöbbször Nick Muray képei köszönnek vissza.
Nem nehéz megállapítani, hogy a Frida-kiállítások iránti fokozott érdeklődés
Annak ellenére, hogy a festőnő életműve viszonylag kicsi, évente két-három Kahlo-kiállítást rendeznek világszerte, amelyek egytől-egyig rekordokat döntögetnek. Jelenleg a londoni Viktória és Albert Múzeumban is látható egy Frida-tárlat, ami a budapestihez hasonlóan hatalmas népszerűségnek örvend, a Nemzeti Galéria pedig módosította nyitva tartását Frida miatt, és hétfőnként is nyitva tart az óriási érdeklődésre való tekintettel.
Mindössze 10-szeres válogatott, ám korának egyik legnagyszerűbb játékosa volt, az utolsó magyar kapus, aki kapott gól nélkül hozott le egy világbajnoki mérkőzést. Csámpi azt is elárulja: miért kapta ezt a becenevet, és milyen volt egy csapatban szerepelni a korszakos zsenivel, Törőcsik Andrással...
Mint például a férfiét és a nőét. Aggasztó decivilizáció van folyamatban. Frank Füredi írása.
„Azokkal volt alapvető bajom, akik nem a társulatot képviselik, hanem azt várják el, hogy felnézzenek rájuk” – nyilatkozta a Kossuth-díjas színművész.
Mexikó példátlan jogi sikert könyvelt el: két amerikai bírósági ítélet is megerősítette, hogy ezentúl perbe foghatja a tengerentúli fegyvergyárakat. Ehhez bizonyítania kell, hogy a területén tevékenykedő drogkartellek a szomszédos országból származó fegyvert használtak a gyilkosságaikhoz. A per folyamán az áldozatok hozzátartozói és a sebesültek kártérítést követelhetnek. Valószínűleg számos más, az Egyesült Államokból származó kézifegyverekkel elárasztott közép- és dél-amerikai ország is él majd ezzel a lehetőséggel.
Az amerikai pedagógusképzés a szélsőbaloldal melegágya, de Trump talán megvívja a kultúrharcot, ezúttal a spanyolajkúakkal az oldalán. Interjúnk Mike Gonzalezzel.
A BMC vezetőjével beszélgettünk régi motorokról, új időkről és arról, miért olyan fontos a magyar jazzélet számára a nemrég indított Szakcsi Rádió.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
