Teljes titoktartás és hatalmas várakozás előzi meg Ursula von der Leyen beszédét

„A kritikusok elsősorban a transzparencia hiányát és a korrupciógyanús ügyeket olvassák a fejére. Az egyik szimbolikus ügy a több milliárd eurót felemésztő uniós vakcinabeszerzésekhez fűződik. Ezzel összefüggésben a New York Times az Európai Bírósághoz fordult, mert az Európai Bizottság nem adja ki az Ursula Von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti üzeneteket. De nem csak az üzenetek nem nyilvánosak, a döntéselőkészítő dokumentumokat és a beszerzésekről szóló tárgyalási anyagok nagy részét sem ismerhették meg az újságírók. Mindezt az európai ombudsman, Emily O’Reilly is jogellenesnek nevezte.

Kritikusai felróják neki azt is, hogy sok ígérete nem valósult meg. A 2022-es nagy beszédében például von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy annak, aki az Európai Uniót komolyan veszi, a reformokat is komolyan kell vennie, ezért egy új európai konvent összehívását javasolta. Álláspontja szerint az itt „kiizzadt reformok” lennének a pillérei az unió működését szabályozó alapszerződés módosításnak. A konventet azonban nem hívták össze, holott elemzők szerint szükség lenne rá – az alapszerződést legutoljára 15 éve módosították. Von der Leyen másik ígérete, a zöld energia támogatására és az európai ipar megerősítésére felállított úgynevezett Szuverenitási Alap sem teljesített jól, mert az alapba kevés pénz került, és az annak elosztására vonatkozó feltételek is módosultak az eredeti célokhoz képest.

Előkerült a kritikák között az is, hogy a zöld átállással (Green Deal) kapcsolatosan a Bizottság elnöke nem tudott igazán erőt mutatni, pedig ez a kezdeményezés elnöki ciklusának egyik kiemelt programja volt. A gyengeség egyik jele volt az a nyári parlamenti szavazás, ahol az átálláshoz nélkülözhetetlen „természet-helyreállítási törvénytervezet” csak neccesen ment át a szavazáson, mert azt az Európai Néppárt – vagyis von der Leyen saját pártcsaládja – azt majdnem megfúrta. Ha ez bekövetkezett volna, az igen nagy kudarc lett volna a Bizottság egészére nézve is. Bár kis többséggel, de végül átment a törvény, viszont a konfliktus nem szűnt meg: ha ugyanis von der Leyen újrázni készülne, s ez tűnik jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyvnek, akkor annak a Néppártnak a csúcsjelöltje szeretne lenne, amely majdnem elbuktatta az általa is életre hívott Green Deal-t.

Kritikusai és támogatói is kiemelik von der Leyen vezetési képességeit, bár gyakran hallani róla, hogy nem egyeztet még a Bizottság tagjaival sem. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy kíván-e újrázni, mindenesetre más elnökjelöltről nem hallani.”

***

Nyitókép: MTI/AP/Mindaugas Kulbis