Viták az alapjogok németországi korlátozásáról

A fertőzésvédelmi törvény 2020. március 25-i elfogadása mintegy állásfoglalásként is felfogható amellett, hogy bizonyos alapjog érvényesülése a járványveszély elhárítása céljából időlegesen korlátozhatók. Németországban jellemzően olyan szabadságjogok kerülnek korlátozás alá, mint a személyi szabadsághoz, a vallásszabadsághoz, a gyülekezési szabadsághoz, a szabad mozgáshoz, a foglalkozás gyakorlásához és a tulajdonhoz fűződő jogok gyakorlásának szabadsága.

A gyakorlatban ezen jogok korlátozása például az istentisztelet online megtartásán, vagy a beutazási korlátozásokon keresztül érhetők tetten. Léteznek példák ugyanakkor bizonyos alapjogok gyakorlásának ellehetetlenülésére is: hatályban van ma már olyan tartományi intézkedés is, amely

(ez a magántulajdonhoz való jogot üresíti ki az adott ingatlan és a tulajdonos viszonyában). Úgyszintén gyakorolhatatlanná teszi a vállalkozáshoz való jogot bizonyos tevékenységi körök esetén az otthoni munkavégzés elrendelése, vagy a kényszerű üzletbezárás is.

Mivel ezek a jogok teljeskörű érvényesülése jelenti azt, hogy életünk tulajdonképpen „rendes kerékvágásban” zajlik, ezek korlátozása mindenki számára megélhető, ennek megfelelően pedig korlátozásuk a szükségesség és arányosság függvényében helyezendő el. E tekintetben a német sajtó egyelőre igencsak megosztott. Léteznek a járványügyi intézkedéseket élesen támadó elemzések, de azért a mértékletességre is van példa.

A Tagesspiegel főszerkesztője véleménycikkében hevesen kritizálja a fertőzésvédelmi törvény felhatalmazó rendelkezéseit, valamint az ezek nyomán tett intézkedéseket. A törvény egyik szakasza például arra hatalmazza fel a tartományi kormányokat, hogy a vészhelyzetre tekintettel – rendeleti úton – olyan intézkedéseket is meghozhassanak, amelyek akár a személyi szabadsághoz, a mozgásszabadsághoz, a gyülekezés szabadságához vagy a levéltitokhoz való jog arányos sérelmével járnak. A főszerkesztő szerint ez a rendelkezés alkotmányellenes: a német Alaptörvény - álláspontja szerint - világosan körül határolja azokat a kereteket, amelyeken belül a jelenlegihez hasonló felhatalmazási törvény hozható; a véleménycikkben olvasható fejtegetés végkövetkeztetése ennek kapcsán az, hogy

Az n-tv.de ennél megengedőbb hangnemet üt meg, főként a német alkotmányjogászok megosztottságába kapaszkodva. A cikkben említésre kerül a bajor alkotmánybíróság egyik friss döntéséhez fűzött indokolás: ez ahelyett, hogy például a kijárási tilalmat elrendelő jogszabály alkotmányellenességét vizsgálta volna, inkább azt fejtette ki, hogy a jelenlegi körülmények között miért nincs módjában hatályon kívül helyezni azt. A cikk szerzője mindebből azt a következtetést vonja le, hogy dacára annak, hogy a kijárási korlátozás gyenge jogalapra épül, a járvány kapcsán köztudomásra jutott tények és adatok később igazolhatják az ilyen és ehhez hasonló intézkedések alkotmányosságát (arányosságát). A szerző Christoph Möllers, a berlini Humboldt egyetem alkotmányjog-professzora véleményére is alapozva hangsúlyozza, hogy jelen állás szerint a kormány intézkedései jelenleg kitöltik az alkotmány által biztosított kereteket, azokon azonban – egyelőre – túl nem terjeszkednek. A szerző végül azzal a gondolattal zár, miszerint