Most már új alkotmányról beszél a chilei elnök is

A chilei kormány elfogadta vasárnap az országban három hete tartó tüntetések egyik fő követelését, hogy dolgozzanak ki új alkotmányt a Pinochet-diktatúrától örökölt jelenlegi alaptörvény helyett. Gonzalo Blumel belügyminiszter kijelentette: egyetértenek azzal, hogy „megnyissák az utat egy új alkotmány (kidolgozása) előtt”.

A politikus azután nyilatkozott, hogy tanácskozott Sebastián Pinera államfővel, valamint a jobboldali és jobbközép pártok képviselőivel, amelyek korábban haboztak alapvetően módosítani az Augusto Pinochet néhai diktátor idejéből (1973-1990) örökölt alkotmányt. Blumel azt mondta, hogy a legjobb megoldás egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása lenne, amely munkájában „a lakosság széles körű részvételére” támaszkodhatna, második lépésben pedig a kidolgozott alkotmányt népszavazás hagyhatná jóvá.

A lakosság a tiltakozások mellett áll

Közvélemény-kutatók szerint a 24 napja tartó, sokszor erőszakba torokolló tömeges megmozdulásokat a lakosság 75 százaléka támogatta. Ugyanennyi ember követeli egy új alkotmány kidolgozását. Sebastián Pinera államfő szombaton az El Mercurio című helyi lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az 1980 óta érvényben lévő chilei alaptörvény több mint kétszáz módosításon esett már át, több negyven cikkét érintően. Ugyanakkor nem zárkózott el egy újabb alkotmánymódosítási tervtől.

Néhány nappal Pinera tavaly márciusi hatalomra kerülése után kormánya bejelentette, nem engedi napirendre venni azt a törvénytervezetet, amelyet még az előző elnök, Michelle Bachelet nyújtott be az alkotmánymódosítás ügyében. A Bachelet féle tervezet fő pontjai között szerepelt az emberi jogok sérthetetlensége, valamint az egészséghez, az oktatáshoz, továbbá a férfiak és nők egyenlő bérezéséhez való jog garantálása.

A metrójegy volt az utolsó csepp

Az október óta tartó chilei tüntetési hullámot a fővárosi metrójegyek árának emelése váltotta ki. Ezt ugyan visszavonták, ám a kezdeti demonstrációk felszították a helyiek elégedetlenségét az alacsony nyugdíjak és fizetések, valamint az áram-, a gázszolgáltatás, az egyetemi oktatás és az egészségügyi ellátás magas térítési díjai miatt.

A különböző megmozdulásokon kitört erőszak miatt húszan meghaltak, mintegy ezren megsebesültek. A tüntetők az oktatásban, az egészségügyben és a nyugdíjakban megmutatkozó egyenlőtlenségek ellen is tiltakoztak. Mások egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását követelték, a hatályban lévő alkotmány módosítására.

(MTI)