Teodor Melescanu védelmébe vette Lengyelországot és Magyarországot is.
Teodor Melescanu román külügyminiszter, akinek az országa ebben a félévben az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, egy friss interjúban kijelentette: ellenzi azt az uniós javaslatot, hogy a jogállamiságot veszélyeztető tagállamok számára csökkentsék az EU-támogatásokat.
„Ha valaki megmondja nekem, milyen kritériumok határozzák meg a jogállamiságot, kész leszek erről vitázni” – jelentette ki a román külügyminiszter az AFP francia hírügynökségnek hétfő este adott interjúban. Az Európai Parlament január közepén nagy többséggel fogadta el azt a javaslatot, amelynek értelmében felfüggesztenék, illetve csökkentenék az uniós alapokból történő kifizetéseket azon „kormányok számára, amelyek akadályozzák az igazságszolgáltatás munkáját, vagy nem küzdenek a csalás és a korrupció ellen”. Az Európai Bizottság által benyújtott javaslatot most az Európai Unió Tanácsában is meg kell vitatni, ahol a tagországok kormányai képviseltetik magukat.
„Nem hiszem, hogy ilyen összefüggésnek léteznie kellene” – mondta Melescanu, aki szerint az uniós alapok „olyan alapelemek, amelyeken az EU egész filozófiája nyugszik”. Az unióban Bukarestet is bírálják, egyebek mellett a 2017 eleje óta több menetben elfogadott igazságügyi reform miatt, amely ellenzői szerint aláássa a bírák függetlenségét, és akadályozza a korrupció elleni harcot.
Míg Brüsszel és Washington név szerint felsorolta azokat a törvénymódosításokat, amelyek az ország „demokratikus intézményeit fenyegetik”, Melescanu kijelentette, hogy az igazságügyi reformot „átlátható módon” hajtották végre, és „az igazságszolgáltatás működése minden országnak saját kiváltsága”.
„Tiszteljük a véleményeket, de ez nem jelenti azt, hogy korrektnek tartjuk őket” – tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva, hogy „Romániában stabil és szilárd demokrácia” működik.
A román külügyminiszter védelmébe vette Lengyelországot és Magyarországot is, amelyek ellen az uniós alapszerződés 7. cikke alapján, „a jogállamiság súlyos megsértése miatt” indult eljárás. „A párbeszéd folytatását támogatom”, hogy lehetővé tegyék a két ország számára „érveik bemutatását és a válaszadást a többiek érveire” – mondta.
Melescanu támogatásáról biztosította a párbeszéd újrafelvételét Törökországgal. „Nyitva szeretnénk tartani az EU és Törökország közötti kommunikációs csatornákat” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a június végéig tartó román elnökség idején találkozót kíván szervezi a kérdésben. Az EU és Ankara között kapcsolatok sokat romlottak a 2016 júliusi puccskísérlet óta, valamint a török ellenzékieket és újságírókat azóta sújtó megtorlás miatt.
Melescanu szerint „csatlakozási tárgyalásokat mindazonáltal folytatni kell, még ha vannak is ellenvélemények” a tagállamok között.
(MTI)
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Ez az arány majdnem kétszerese az európai átlagnak.
A tanulmányból azt vonta le a szerző, hogy a „populisták” nem tudnak gazdaságilag eredményesek lenni, mert a nacionalizmus és protekcionizmus bezárkózással jár.
A harctéren érdemben helytállni mégsem csak Facebook-profilok kezeléséből áll majd.
„Több és élesebb eszközt akarunk a nem megfelelően viselkedő országokkal szemben” – mondta Magdalena Andersson.
Igen árulkodó, hogy a hetven éves Ikarus 30 fényezése az előkészületekkel együtt több mint két és fél hónapig tartott.
Szinte példa nélküli pálfordulásnak lehetünk a tanúi.
