Egy központban előre megírt prédikációt kell elmondaniuk pénteken az egyiptomi imámoknak az új Szuezi-csatornáról. A szöveg szerint az Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök utasítására egy év alatt elkészült csatorna „az akarat és a munka példaképe”, ami jelzi: a „katonák és vezérük közti kölcsönös szeretet” sikerhez vezet a „belső és külső ellenségek” elleni harcban.
Kötelező az új Szuezi-csatornát dicsérniük az egyiptomi mecsetekben pénteken felszólaló hitszónokoknak; az egységesített prédikáció tartalmától eltérő imámoknak a hatóságok megtorlásával kell számolniuk – derül ki az al-Maszri al-Jóm című egyiptomi napilap keddi számából.
A forradalmi évek gazdasági és politikai káoszának végét szimbolizáló és a jelenlegi hatalom legitimációját biztosítani hivatott nemzeti projektet, az új Szuezi-csatornát csütörtökön nyitják meg. A muzulmán hívők által tömegesen látogatott pénteki ima prédikációjának egy napja szétküldött szövege az új meder megásását a hetedik században elterjedt iszlám első éveiben, illetve az Izrael ellen 1973-ban indított háborúban elért katonai sikerekhez hasonlítja.
Előbbi hasonlat ahhoz az iszlám történetírásban kiemelt jelentőségű 627-es csatához köthető, amely során a Mohamed próféta vezette, még kis létszámú muzulmán közösség egy árok megásásával hárította el a hatalmas túlerőben lévő, több „bálványimádó” arab és egy zsidó törzs katonai szövetségének támadását Jaszrib városa, a későbbi Medina ellen. „Az (új) Szuezi-csatorna megnyitása az akarat és a munka példaképe” című szónoklat szerint az árokcsata története is azt jelzi, hogy a hagyományoktól eltérő, innovatív út, illetve a „katonák és vezérük közti kölcsönös szeretet” sikerhez vezet a „belső és külső ellenségek” elleni harcban.
Az eredetileg három évre tervezett, de Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő utasítására mindössze egy év alatt végrehajtott munkálatok eredménye a prédikáció szerint az „Egyiptom szabotálására törekvő, és a nép képességeit meghiúsítani akaró ellenséges erőkkel szembeni kitartás” szimbóluma.
A szöveg szerint a mesterséges vízi út sikeres megásása jelentőségét tekintve az Egyiptomban diadalként ünnepelt, Izrael ellen indított 1973-as háború azon hadműveletéhez hasonlítható, amely során az egyiptomi csapatok áthatoltak a csatorna keleti partja mentén húzódó izraeli erődítményláncon, az úgynevezett Bar-Lev-vonalon. Ez utóbbi az Izrael által 1967-ben elfoglalt Sínai-félszigetre való egyiptomi behatolást hivatott megakadályozni, vagy legalábbis késleltetni. A háború után néhány évvel a félsziget újra egyiptomi fennhatóság alá került.
A most lezárult építkezés során az 1869-ben épült mesterséges vízi úttal párhuzamosan egy 35 kilométer hosszú medret ástak, valamint a régi csatornát egy 37 kilométeres szakaszon kiszélesítették. Az így lehetővé vált kétirányú közlekedésnek köszönhetően egyiptomi remények szerint a csatornán áthaladó forgalom megduplázódik, a beszedett díjakból származó bevétel pedig 2023-ra a jelenlegi 5 milliárd dollárról (közel 1400 milliárd forint) 13,5 milliárdra ugrik.
Az észak-afrikai országban tevékenykedő szélsőséges milíciák esetleges támadásától tartva a biztonsági erők 10 ezer tagja fogja védeni a csütörtöki megnyitót. A Szuezi-csatorna térségének biztonságáért felelős tábornok, Ali el-Azázi az al-Vatan című napilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy „aki meg akarja hiúsítani az ünnepélyt, annak elvágjuk a torkát”.
Kalifátus létrehozását is követelték szombaton azon a hamburgi tüntetésen, amelyen ezren vettek részt. Olaf Scholz német kancellár szerint „következményekkel” kell számolni.
Mindez a St. Georg negyedben történt, a belváros szívében, amely a város egyik progresszív, liberális környékeként ismert.
Bár heves társadalmi tiltakozások fogadták a fejkendőt, Ebrahim Raiszit ez nem hatotta meg. Sőt.
Ismét szintet lépett a közel-keleti konfliktus, államközi háborúskodás vette kezdetét a világ lőporos hordójában. A nagyhatalmak óvatosságra intenek. Veszprémy László Bernát írása.
Szentendrén március 1-jén bontott zászlót a Szentendre Összeköt Mozgalom, amely Petricskó Zoltánt indítja polgármesterjelöltként a Pest vármegyei városban a 2024-es önkormányzati választáson. Azonban a város ellenzéki vezetője sem a Szentendre név használatához, sem Isten bárányának ábrázolásához nem járult hozzá. Összeállításunk.
Egyre többen kezdik felismerni, hogy talán mégsem kellene lerombolni a zsidó-keresztény civilizációt. De vajon elegendő-e ez a felismerés? Hajdú Tímea írása.
Az államtitkár szerint az „Egység a sokféleségben szlogen ma már sehol sincs”.
A volt miniszterelnök azt is kijelentette, hogy „természetesen ez nem ugyanaz az Európai Unió, mint az akkori”.
