Az elmenekült afgán elnök máris a visszatéréséről egyeztet

2021. augusztus 18. 21:10

Asraf Gáni szerdán közölte: egyeztetéseket folytat lehetséges visszatéréséről.

2021. augusztus 18. 21:10
null

„Egyeztetéseket folytatok másokkal, mielőtt visszatérnék, hogy folytathassam az erőfeszítéseimet az igazság szolgálatában az afgán állampolgárok érdekében” – idézte Gánit a Reuters hírügynökség. Elmondta, hogy támogatja a tálibok és Hámid Karzai volt elnök, valamint Abdulla Abdulla volt külügyminiszter közötti tárgyalásokat. Karzai egyik szóvivője közölte: lehetséges, hogy a tárgyalások révén egyeztetéseket folytassanak Abdul Gáni Barádarral is, az egyik legfőbb tálib politikai vezetővel, aki nemrég tért vissza Afganisztánba Katarból.

Az afgán elnök szerint biztonsági szolgálatai kényszerítették az ország elhagyására, és hátra kellett hagynia legfőbb javait és „bizalmas dokumentumokat”. Az al-Dzsazíra pánarab televízió beszámolója szerint Gáni alaptalannak nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint „pénzzel teli bőröndökkel” menekült el, szerinte az erről szóló állítások célja, hogy „lejárassák” őt.

Ha maradtam volna, végig kellett volna néznem a vérontást Kabulban. Az volt a küldetésem, hogy Kabul ne váljon újabb Jemenné vagy Szíriává.”

Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma szerdán közölte, hogy az országban tartózkodik az afgán elnök. A tárca szerint humanitárius okokból fogadták Gánit és családját.

Előzmények

Az afgán elnök vasárnap menekült el Afganisztánból, így a tálibok még gyorsabban, ellenállás nélkül elfoglalhatták a fővárost, Kabult. Gáni titokban hagyta el az országot, és hivatalosan nem mondott le tisztségéről. Korábbi közleménye szerint azért hagyta el Afganisztánt, hogy elkerülje a „vérontást”, mivel állítása szerint a tálibok készek voltak megtámadni a fővárost, hogy elmozdítsák őt a hatalomból.

Az Egyesült Arab Emírségek egyike volt annak a kevés országnak, amely kapcsolatokat tartott fenn a tálibokkal 1996-től 2001-ig tartó afganisztáni uralmuk idején. Az emírségek 2001-ben megszakította a kapcsolatot a radikális iszlamistákkal amiatt, mert utóbbiak megtagadták, hogy kiadják az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet akkori vezetőjét, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelésével vádolt Oszama bin Ladent. A tálibok mint ismeretes, májusban átfogó offenzívát indítottak az afgán kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból.

(MTI)

Nyitókép: Kabul, 2021. augusztus 17. Amerikai katonák őrt állnak a kabuli nemzetközi repülőtér körül 2021. augusztus 16-án. Fotó: MTI/AP/Shekib Rahmani

Összesen 68 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Reszelő Aladár
2021. augusztus 19. 09:43
A kérdés az, hogy van-e valami a birtokában, ami kell a talibánnak. Momentán ő a legitim elnök, de csak addig, amíg a világ országai őt fogadják el annak. Ez egy tárgyalási alap lehet számára. De mivel a világ országai úgy tűnik de facto hatalomnak elfogadták a tálibokat, így ez vajmi sokat ér. Lehet, hogy marad neki a sok táska pénz valahol az emírségekben. Valaki ezt nem büntetésnek fogja fel.
Okoskata
2021. augusztus 19. 08:55
Ezekben a nyugodt években a táliboknak megjött az eszük és sokat tanultak a nyugattól, felnőtt egy új generáció. Nemcsak, hogy az ásványkincsek a saját földjeikben gunnyasztanak, most kaptak ez alatt a húsz év alatt egy príma infrastruktúrát, pénzt, paripát, fegyvert! Hülyék lettek volna, ha a terülj terülj asztalkákat nem zsebelik be! Kezükre játszott hugyos Biden meg a mozit szerető Merkel és a bábjai AKK, Maas, Seehofer. Nem kellenek oda ellenségek, ahol ilyenek ülnek a pozíciókban! A szegény magyar ellenzék meg vért izzad!
sorivo4
2021. augusztus 19. 02:48
Nem vagyunk demokraták, azt mondják. És igazuk van. Az egy hazugság. Demokrácia nincs. Soha nem is volt. Legszívesebben kirúgnánk alóluk a sámlit, és ezt is fogjuk tenni, ha hatalom közelébe kerülnének. Az ország érdekében. Itt csak Gyurcsány akar országolni, mindenki más menekül és menti a bőrét. Amit jól tesz.
sorivo4
2021. augusztus 19. 02:34
Az egyetlen kitétel, hogy senkit nem lehet megölni. Mert az ellenfél megölése nem demokratikus.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!