Május másodikán ünnepeljük az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának harmincharmadik évfordulóját. Kérdés persze, hogy ünnepeljük-e még, hiszen az utóbbi idők keserű hangulatú visszaemlékezései mostanra alaposan átszínezték a kezdeti rendszerváltó eufóriát. Miközben ma már közmegegyezés övezi a megállapítást, hogy a magyar társadalom 1990-ben túlzott elvárásokkal vágott bele történelmének új fejezetébe, úgy tűnik, mintha a frusztráció válna ennek a három évtizednek az uralkodó érzelmévé.
Szerepet játszik ebben az elkedvetlenedési folyamatban az is, hogy amit akkor eredménynek tartottunk, arra ma már gyengeségként emlékezünk. Az átmenet békés és fokozatos jellegét, a kompromisszumok sorozatát napjainkban a bátorság és a politikai erő hiányaként említik. Az akkori politikai mértékletesség ma a személyes képesség hiányaként tűnik fel, és általában minden, a politikai önkorlátozásra utaló akkori lépés vagy gesztus az élhetetlenség színét ölti magára.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a gyermekvédelmi törvény szigorítása.
A liberális lap szerint az elnök menekül a független média kérdései elől, és ezzel sérti az emberek tájékozódáshoz való jogát.
Szerinte utoljára a szemkilövetések idején volt valódi demokrácia Magyarországon.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A DK EP-képviselőjének szüksége volt egy kis segítségre, hogy egy „csigatészta alakú csigatészta” elküszüljön.
Közeleg a nyár és a kánikula. Érdemes már előre készülni és megismerkedni a legegyszerűbb koktélokkal.
