Keresztény
FACEBOOK 
RSS
Szalontüdő vagy tökfőzelék - Kire szavaznak a nyugdíjasok?
Olvasson többet a témában! választás 2010, nyugdíj, válságkezelés, Deutsch Tamás, nyugdíjas, Mesterházy Attila, rendszerváltás, riport, Vona Gábor, választás, belföld, LMP, Jobbik, SZDSZ, MDF, Bajnai Gordon, Orbán Viktor, Fidesz, MSZP, Gyurcsány Ferenc.
2010. március 22. 15:27
Nem jó a menü, nincs választék. Kire szavazzon az idős ember, aki ledolgozott negyven évet, hitegették rendszerváltás előtt és után, és csalódott mind a jobb, mind pedig a baloldalban? A Mandiner utánajárt, valójában hogyan is gondolkodnak a nyugdíjasok a választásról vidéken és a fővárosban. Terján Nóra, Kiss Brigitta és Baranyi Márton riportja.
Sztereotípiák azért vannak, mert elhisszük őket. Amikor elindultunk nem reprezentatív közvélemény-kutatásunkra, szinte biztosra vettük, hogy a budapesti nyugdíjasok zöme megszokásból a kormánypártot támogatná voksával. Utánajárásunkból kiderült, hogy ez koránt sincs így. Sőt, a véletlenszerűen megszólított nyugdíjasok túlnyomó része a Fideszre szavazna, ha már elmegy választani. A Jobbik és az LMP nem jön szóba, és szocialista szavazóból is csak mutatóba maradt. Egyetemista körképünk után most nyugdíjasokat kérdeztünk arról, mit gondolnak a politikáról, és kire szavaznának, ha elmennének választani.
Túlélő
A Stadionoknál lévő távolsági buszpályaudvar környékén nyugdíjas nénikbe ütköztünk. Volt, aki éppen hogy csak megvárta, hogy feltegyük neki a választásokra vonatkozó kérdést, majd rögtön közölte is, hogy nem válaszol.
Egy másik idős hölgy, aki éppen a váró felé igyekezett, pártszimpátiára vonatkozó kérdésemre magától értetődően rávágta, hogy a Fideszre. Majd vissza is kérdezett: ki másra? A harmadik néni viszont az MSZP-t említette. Mint mondta, eddig is rájuk szavazott, most is rájuk fog. „A Fidesz se lenne jobb”. Az idős hölgy a Jobbik említésére is csak legyintett.
Az V. kerületben, a Pilvax kávézó környékén egy nagyon kedves, nyolcvanéves bácsit kaptunk el. Az idős úr kijelentette, hogy biztosan nem megy el szavazni áprilisban. Véleménye szerint ugyanaz a kormány; egyik kutya, másik eb. Elmesélte, hogy 40 év 9 hónap kemény munka után ugyanannyi nyugdíjat kap, mint aki 8-10 évet dolgozott le. Méltatlannak és kilátástalannak érzi helyzetét, pedig ott volt '56-ban, és túlélte a hadifogságot. Ehhez - úgy éreztük - nincs mit hozzáfűzni.
LMP és MDF: voksot a kukába
Az idős emberek egy része készségesen kifejtette véleményét, mi több, örült is, hogy kíváncsiak rá; másik részük azonban sietve menekült, hárította kérdéseinket. A választás szóra volt olyan is, aki rögtön megfeszült, majd egy „nem érek rá!” felkiáltással továbbállt. Egy másik idős úr a Vigadó téren elmondta, hogy elmegy voksolni, és mivel mindig az MSZP-t támogatta, most sem tesz másképp, mivel baloldali. Nincs kedvenc politikusa, de Bajnai válságkezelését nagyra tartja. Egy másik MSZP-s törzsválasztó, fiatalabb nyugdíjas hölgy azzal érvelt, hogy „jobb, ha folytatják azt, amit elkezdtek azok, akik elkezdték”, mert a többiek ígéretei falsnak tűnnek, álomszerűek. A kis pártokról szólva elmondta: ha az LMP-re, vagy az MDF-re ikszelne, az olyan lenne, mintha a kukába dobná szavazatát; semmi értelme.
Tovább sétáltunk a Duna-parton, ahol egy nagymama jött velünk szembe. Unokája után sietett, aki egy apró biciklit hajtott, elkísértük egy darabig. „Hááát... Nehéz kérdés” - mondta egy cigire gyújtva. „Amit ezek csinálnak, nem gerjeszt túl sok bizalmat.” Eddig a Fideszre szavazott elmondása szerint, de úgy érzi, hogy nem tettek meg mindent négy éve - el is vesztették a küzdelmet akkor. „Ne haragudjon, de mivel legyek elégedett? Tűrhetetlen, hogy minden hónapban rettegni kelljen, ha jön a gázszámla, mint valami kaszás.” Kérdésünkre, hogy mi a véleménye a Jobbikról, a válasz egy hosszú „nem, nem Isten ments!” volt; szerinte túl erőszakosak.
Gengszterváltás és a multinácik
Az Erzsébet téren kaptuk az egyik legkifejezőbb választ érdeklődésünkre, egy baseball-sapkás úrtól. „Bemegyek egy étterembe és van szalontüdő, meg tökfőzelék; én viszont egyiket sem szeretem. Nem jó a menü. Ha már ott vagyok, szeretnék választékot.” Kifejtette: ma nincs az emberekben erkölcsi tartás, nem hisznek semmiben. Egy országnak államférfi kell, aki irányít; Mesterházy gyenge ember, Orbán pedig könnyen megvadulhat, ha a hatalom a fejébe száll. A „gengszterváltás” el lett szúrva, úgy ahogy van; előte a kommunizmus és utána a kapitalizmus a „multinácik” vezetésével úgyszintén. „Húsz évig ment a szarakodás, mára pedig nem maradt objektív etalon, hiányzik az emberség. Nincs olyan, hogy különválik a munka az otthoniaktól. Ha valaki kuplerájba jár, mint Deutsch Tamás, ne beszéljen erkölcsről a választói előtt.”
A Gödör mellett a deszkázó srácokat megkerülve egy pici, hófehér hajú nénit kérdeztünk meg, elmegy-e idén szavazni? „Míg élek, elmegyek” - mondta el mosolyogva, majd beavatott minket, hogy mindig a Fideszt választotta, most is így fog tenni. Megtudtuk, hogy mátraaljai, és a családja jobbikos, személyesen ismeri Vonáékat, de nem szavazna a rájuk, mert ugyan nem akarnak ők rosszat, de a Fidesz törvényes eszközökkel, nem pedig radikális módszerekkel irányítaná az országot. „Sok gondja lesz a Fidesznek, hiszen ha üres a spájz, nem lehet sok mindent kivenni” - mondta. A néni Gyurcsány említésekor jóízűen nevetgélt, és csak annyit mondott, hogy Echo Tv-t és Hír Tv-t néz minden nap.
Gyurcsány egy sz*rházi
Az egyik aluljáróban egy nagy darab, mikulásszakállú kedélyes urat faggattunk pártpreferenciáiról. „Jobb híján a Fidesz, persze. Az ő mentalitásuk áll a legközelebb az elfogadhatóhoz” - fejtette ki. Gyurcsány Ferencet szarházinak, Mesterházyt pedig egy bábnak nevezte, akit csak odatettek, hogy „legyen valami”. A Jobbikot ő is túl nagyszájúnak tartja, mi több, úgy véli, hogy „ezzel a zsidózással és mellveréssel csak annyit érnek el, hogy lejáratják az egész jobboldalt. Azt pedig nem kéne.”
Orbán Viktor nagyon aranyos
Egyetemista körképünkhöz hasonlóan nem csak a fővárosban kérdezősködtünk: ezúttal Siófokon szólítottunk meg találomra néhány idős embert. Számunkra is meglepő módon ötből öten a Fideszre szavaztak vagy szavaznak. Egy szupermarketbe tartó két hölgy eléggé elkeseredetten vázolta politikai nézeteit. „El vagyunk szomorodva az országot látva. Tönkre vagyunk téve.” Mindig elmentek szavazni, idén is így tesznek: „Múltkor is, és most is a Fideszre szavazunk. Bízunk abban, hogy valamit tudnak tenni.” Az MSZP-ben már rég csalódtak, a Jobbikot pedig szélsőségnek tartják, amit nem szeretnek.
A szupermarket előtt egy szerényebb ruházatú asszonyhoz is odamentünk. Beszélgetésünk elején derült ki, hogy kéreget a bolt előtt. „Csak a Fidesz” - mondta a hiányos fogazatú néni, aki Orbán Viktort nagyon aranyosnak tartja. „Amikor ő volt, akkor jó volt” - tette hozzá. Az MSZP hallatán egy rövid „Fujj!” hagyta el a száját, a Jobbikról pedig annyit mondott: nem hiszek nekik.
És még ő dumál
Egy vásárolni igyekvő idősebb házaspárt is megszólítottunk. Kiderült, hogy Budapestről költöztek le néhány évvel ezelőtt a Balaton partjára. Beszélgetésünk során a teljes kiábrándultságtól jutottak el a véres rendszerváltás követeléséig. „Kilátástalan a helyzet, nem éri meg elmenni szavazni” - mondta a férfi. Neje hozzátette: „először az SZDSZ-re szavaztunk, abban csalódtunk a legnagyobbat”. Ezután kétszer az MSZP-re, majd a legutóbbi két alkalommal a Fideszre szavaztak. Most még nem tudják, elmennek-e szavazni. „Ha igen, talán a legkevésbé esélyesre szavazunk” - mondta a hölgy. „A fiatalok haza vannak vágva. Az ország szarban van, Orbán Viktor mit fog csinálni?” - tette fel a kérdést a férje, aki fájlalja, hogy nem volt véres a rendszerváltásunk, ezért most kell az alapoktól újraépíteni az országot. Gyurcsányról is megvan a véleménye: „az őszödi beszéd miatt másnap le kellett volna mondania! És még ő dumál most az országot értékelve!” - teszi hozzá felháborodva.
A házaspár ezután belekezd gyermekeik életpályájának felvázolásába. A politikától görcsbe rándult arcok lassan kisimultak, végül minden jót kívántak, a tavasz első napján.
Túlélő
A Stadionoknál lévő távolsági buszpályaudvar környékén nyugdíjas nénikbe ütköztünk. Volt, aki éppen hogy csak megvárta, hogy feltegyük neki a választásokra vonatkozó kérdést, majd rögtön közölte is, hogy nem válaszol.
Egy másik idős hölgy, aki éppen a váró felé igyekezett, pártszimpátiára vonatkozó kérdésemre magától értetődően rávágta, hogy a Fideszre. Majd vissza is kérdezett: ki másra? A harmadik néni viszont az MSZP-t említette. Mint mondta, eddig is rájuk szavazott, most is rájuk fog. „A Fidesz se lenne jobb”. Az idős hölgy a Jobbik említésére is csak legyintett.
Az V. kerületben, a Pilvax kávézó környékén egy nagyon kedves, nyolcvanéves bácsit kaptunk el. Az idős úr kijelentette, hogy biztosan nem megy el szavazni áprilisban. Véleménye szerint ugyanaz a kormány; egyik kutya, másik eb. Elmesélte, hogy 40 év 9 hónap kemény munka után ugyanannyi nyugdíjat kap, mint aki 8-10 évet dolgozott le. Méltatlannak és kilátástalannak érzi helyzetét, pedig ott volt '56-ban, és túlélte a hadifogságot. Ehhez - úgy éreztük - nincs mit hozzáfűzni.
LMP és MDF: voksot a kukába
Az idős emberek egy része készségesen kifejtette véleményét, mi több, örült is, hogy kíváncsiak rá; másik részük azonban sietve menekült, hárította kérdéseinket. A választás szóra volt olyan is, aki rögtön megfeszült, majd egy „nem érek rá!” felkiáltással továbbállt. Egy másik idős úr a Vigadó téren elmondta, hogy elmegy voksolni, és mivel mindig az MSZP-t támogatta, most sem tesz másképp, mivel baloldali. Nincs kedvenc politikusa, de Bajnai válságkezelését nagyra tartja. Egy másik MSZP-s törzsválasztó, fiatalabb nyugdíjas hölgy azzal érvelt, hogy „jobb, ha folytatják azt, amit elkezdtek azok, akik elkezdték”, mert a többiek ígéretei falsnak tűnnek, álomszerűek. A kis pártokról szólva elmondta: ha az LMP-re, vagy az MDF-re ikszelne, az olyan lenne, mintha a kukába dobná szavazatát; semmi értelme.
Tovább sétáltunk a Duna-parton, ahol egy nagymama jött velünk szembe. Unokája után sietett, aki egy apró biciklit hajtott, elkísértük egy darabig. „Hááát... Nehéz kérdés” - mondta egy cigire gyújtva. „Amit ezek csinálnak, nem gerjeszt túl sok bizalmat.” Eddig a Fideszre szavazott elmondása szerint, de úgy érzi, hogy nem tettek meg mindent négy éve - el is vesztették a küzdelmet akkor. „Ne haragudjon, de mivel legyek elégedett? Tűrhetetlen, hogy minden hónapban rettegni kelljen, ha jön a gázszámla, mint valami kaszás.” Kérdésünkre, hogy mi a véleménye a Jobbikról, a válasz egy hosszú „nem, nem Isten ments!” volt; szerinte túl erőszakosak.
Gengszterváltás és a multinácik
Az Erzsébet téren kaptuk az egyik legkifejezőbb választ érdeklődésünkre, egy baseball-sapkás úrtól. „Bemegyek egy étterembe és van szalontüdő, meg tökfőzelék; én viszont egyiket sem szeretem. Nem jó a menü. Ha már ott vagyok, szeretnék választékot.” Kifejtette: ma nincs az emberekben erkölcsi tartás, nem hisznek semmiben. Egy országnak államférfi kell, aki irányít; Mesterházy gyenge ember, Orbán pedig könnyen megvadulhat, ha a hatalom a fejébe száll. A „gengszterváltás” el lett szúrva, úgy ahogy van; előte a kommunizmus és utána a kapitalizmus a „multinácik” vezetésével úgyszintén. „Húsz évig ment a szarakodás, mára pedig nem maradt objektív etalon, hiányzik az emberség. Nincs olyan, hogy különválik a munka az otthoniaktól. Ha valaki kuplerájba jár, mint Deutsch Tamás, ne beszéljen erkölcsről a választói előtt.”
A Gödör mellett a deszkázó srácokat megkerülve egy pici, hófehér hajú nénit kérdeztünk meg, elmegy-e idén szavazni? „Míg élek, elmegyek” - mondta el mosolyogva, majd beavatott minket, hogy mindig a Fideszt választotta, most is így fog tenni. Megtudtuk, hogy mátraaljai, és a családja jobbikos, személyesen ismeri Vonáékat, de nem szavazna a rájuk, mert ugyan nem akarnak ők rosszat, de a Fidesz törvényes eszközökkel, nem pedig radikális módszerekkel irányítaná az országot. „Sok gondja lesz a Fidesznek, hiszen ha üres a spájz, nem lehet sok mindent kivenni” - mondta. A néni Gyurcsány említésekor jóízűen nevetgélt, és csak annyit mondott, hogy Echo Tv-t és Hír Tv-t néz minden nap.
Gyurcsány egy sz*rházi
Az egyik aluljáróban egy nagy darab, mikulásszakállú kedélyes urat faggattunk pártpreferenciáiról. „Jobb híján a Fidesz, persze. Az ő mentalitásuk áll a legközelebb az elfogadhatóhoz” - fejtette ki. Gyurcsány Ferencet szarházinak, Mesterházyt pedig egy bábnak nevezte, akit csak odatettek, hogy „legyen valami”. A Jobbikot ő is túl nagyszájúnak tartja, mi több, úgy véli, hogy „ezzel a zsidózással és mellveréssel csak annyit érnek el, hogy lejáratják az egész jobboldalt. Azt pedig nem kéne.”
Orbán Viktor nagyon aranyos
Egyetemista körképünkhöz hasonlóan nem csak a fővárosban kérdezősködtünk: ezúttal Siófokon szólítottunk meg találomra néhány idős embert. Számunkra is meglepő módon ötből öten a Fideszre szavaztak vagy szavaznak. Egy szupermarketbe tartó két hölgy eléggé elkeseredetten vázolta politikai nézeteit. „El vagyunk szomorodva az országot látva. Tönkre vagyunk téve.” Mindig elmentek szavazni, idén is így tesznek: „Múltkor is, és most is a Fideszre szavazunk. Bízunk abban, hogy valamit tudnak tenni.” Az MSZP-ben már rég csalódtak, a Jobbikot pedig szélsőségnek tartják, amit nem szeretnek.
A szupermarket előtt egy szerényebb ruházatú asszonyhoz is odamentünk. Beszélgetésünk elején derült ki, hogy kéreget a bolt előtt. „Csak a Fidesz” - mondta a hiányos fogazatú néni, aki Orbán Viktort nagyon aranyosnak tartja. „Amikor ő volt, akkor jó volt” - tette hozzá. Az MSZP hallatán egy rövid „Fujj!” hagyta el a száját, a Jobbikról pedig annyit mondott: nem hiszek nekik.
És még ő dumál
Egy vásárolni igyekvő idősebb házaspárt is megszólítottunk. Kiderült, hogy Budapestről költöztek le néhány évvel ezelőtt a Balaton partjára. Beszélgetésünk során a teljes kiábrándultságtól jutottak el a véres rendszerváltás követeléséig. „Kilátástalan a helyzet, nem éri meg elmenni szavazni” - mondta a férfi. Neje hozzátette: „először az SZDSZ-re szavaztunk, abban csalódtunk a legnagyobbat”. Ezután kétszer az MSZP-re, majd a legutóbbi két alkalommal a Fideszre szavaztak. Most még nem tudják, elmennek-e szavazni. „Ha igen, talán a legkevésbé esélyesre szavazunk” - mondta a hölgy. „A fiatalok haza vannak vágva. Az ország szarban van, Orbán Viktor mit fog csinálni?” - tette fel a kérdést a férje, aki fájlalja, hogy nem volt véres a rendszerváltásunk, ezért most kell az alapoktól újraépíteni az országot. Gyurcsányról is megvan a véleménye: „az őszödi beszéd miatt másnap le kellett volna mondania! És még ő dumál most az országot értékelve!” - teszi hozzá felháborodva.
A házaspár ezután belekezd gyermekeik életpályájának felvázolásába. A politikától görcsbe rándult arcok lassan kisimultak, végül minden jót kívántak, a tavasz első napján.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/5776
Kommentek (20 db) időrend | fordított időrend | értékelés szerint
"Kire szavazzon az idős ember, aki ledolgozott negyven évet, hitegették rendszerváltás előtt és után, és csalódott mind a jobb, mind pedig a baloldalban?"
Gyerekek, ez olyan demagóg.
ez az összefoglalása annak, amiket az idős emberek mondtak nekünk.
Egy újabb írás, ami bizonyítja, mekkora katyvasz van a fejekben. Cenzus után kiáltó katyvasz. A legjobb az utolsó alany: ha jól értem, '94-ben és '98-ban a maszopra szavazott, aztán elkezdi hiányolni a véres rendszerváltást...
Én is nyugdíjas vagyok, de nem annyira idióta, hogy ezekre a neobolsevikokra szavazzak.Én nem csalódtam sem a bal , sem a jobboldalban. mindegyiktől azt kaptam amit vártam.Abban a sok félrevezetett, elvakult primitív emberben akik ott tapsoltak , és ölelték nyalták-falták Gyurcsányt, csalódtam. Minek kell még történni, hogy felébredjenek? Milyen csodában reménykednek? Nekem már nincs több 20 évem.A szocialisták / mert így hívják magukat/soha nem fognak megváltozni.Lehet, hogy az Orbán kormány 4 éve nem volt hibátlan, de legalább élhető volt, gyarapodott az ország és reménykedhettünk, hogy a gyerekeinknek jobb lesz.Most itt vagyunk ebben az élhetetlen országban, semmi reményünk és az országunk nem is gyarapodik.Mindent elloptak! Mit akarnak még elvenni tőlünk? Gondolkozzatok kedves nyugdíjas társaim ! Nekem nem elég, hogy tele legyen a hasam, én még élni szeretnék ,Utazni szeretnék, csinosan öltözni, szórakozni.Jogom van hozzá még ha 65 éves is vagyok. Nem váltam igénytelen kiégett emberré.A Kádár rendszerben sem álltam be a sorba, soha nem szavaztam rájuk, azt hittem soha nem jönnek vissza, és íme itt vannak. Sokkal kapzsibbak, sokkal erőszakosabbak. Örökre el kell őket zavarni úgy , hogy még mutatóba sem maradjon belőlük semmi.
Egy nyugdíjas.
A többsége azoknak, akiket megkérdeztetek, azt mondta, hogy se Fidesz, se MSZP?
"ez az összefoglalása annak, amiket az idős emberek mondtak nekünk"
Szomorú, hogy ezt mondják, és nem biztos, hogy cikket kell belőle írni.
A megszólalók többsége gondoskodásra szoruló szerencsétlen :(
te aztán tudod miről "kell" cikket írni, tökjó hogy újabban az újságíráshoz is ért mindenki
A nyugdíjasok egy része nem kívánt válaszolni a kérdésekre, jellemzően azért, mert csalódtak mindenkiben, és róluk is szó esik a cikkben. Nyilván nem az összes nyugdíjas kilencven százaléka szavaz a Fideszre. Akik válaszoltak kérdéseinkre, nyilván nagyobb súllyal szerepelnek a cikkben. Tessék a riportot egyben értelmezni. :)
Igyekszem. :) Arra lettem volna kíváncsi, hogy az összes megkérdezettnek mekkora része nevezte meg valamelyik pártot, és hányan voltak, akik vagy nem válaszoltak, vagy az "egyik kutya, másik eb" verziót hangoztatták.
javaslom, hogy hozzánk hasonlóan menj oda két tucat nyugdíjashoz és készíts saját nem reprezentatív felmérést. nekünk ez jött ki.
"nekünk ez jött ki."
De mi? Ez az, ami továbbra sem derült ki számomra.
Egy riport :-))
kb 1/3 Fidesz, 1/3 Mszp, 1/3 "mindenszar de azért leszavazok az Mszp-re, titokban"
Számomra az automatikus válaszok ("mindig az MSZP-re szavaztam, ezután se lesz másként") az elgondolkodtatóak. Szerintem nem csak a kérdezett emberek között vannak ilyenek. Persze, elhiszem, nem túl nagy a választék, csak azért mélyebben végig kellene gondolni a dolgokat. Tavaly, egy rokon, egyébként nagyon rendes és értelmes bácsi mutogatta nekem, hogy ő kiszámolta, mennyi nyugdíjemelést kapott, és hogy ő ezért bízik az MSZP-ben. Én nem nagyon akartam vitatkozni, de a fülemben csengenek Tölgyessy Péter szavai, aki azt mondta, az elmúlt nyolc év elhibázott gazdaságpolitikája miatt KÉTHAVI nyugdíjjal kevesebbet lehet adni, mint lehetett volna a 2002-ig menő tendenciák alapján.
És még emellé venném akkor a fiatalok előtt levő perspektívát. Most úgy állunk: se perspektíva, se nyugdíj.
A magam módján nem értem meg sosem, hogy miért nyomorognak magányos idős emberek életük alkonyán több tízmillió forint értékű városi lakásokban és házakban. Se család, se örökös, csak a szegénység. Molyrágta kabátban, a széttaposott cipőben és a rongyos, kábelfülű cekkerrel a kézben osonnak fal mellett, ha naponta egyszer meg tudják járni a lépcsőket. A nyomorúságos kis nyugdíjat várják, ami mind el is megy az elsőrendű szükségletek kielégítésére. Miért van ez? Azért, mert háború utáni rettenetes életszínvonal tulajdonképpen mindig javult. Nagyon mélyről indult, így még ez a nyomorult állapot is előrelépésnek tetszik. Az alacsonyan képzett nyugdíjasok úgy hiszik, az van, amit adnak. Azt viszont nem tudják szegények, hogy sokkal jobban is élhetnének.
Ha eladnák a lakást, beköltözhetnének egy fullos otthonba, ahol emberi életet élhetnek, gondoskodnak róluk, programokat szerveznek, társaságot találnak és még utaznak is. Ehhez képest úgy érzik, az állam dolga a gondoskodás, mert évtizedek óta ezt hazudják nekik. Hát nem. Az állam dolga az aktív rétegek reprodukciójának ösztönzése lenne, hogy javuljanak a demográfiai mutatók, a társadalom el tudja magát tartani, ne kelljen hitelekből finanszírozni a rendszert. Abban kellene az önkormányzatoknak segítséget nyújtania, hogy kimozdítsák a nyomorból az időseket, segítenék az otthonba vonulás folyamatát, elmagyaráznák, hogy az nem elfekvő, hanem az emberi élet.
Tökéletesen egyetértek. Én úgy látom, hogy azzal a 19,000 Ft-tal kezdődött a mélyrepülés. Az ugye 1998-ban még azon horni stratégia része volt, ami az ingyen repülőjegyet is megígérte. Úgy, hogy kb annyira is volt komoly. Azóta, viszont az MSZP tudatosan erre építi a programját, és azt a hitet táplálta bele a nyugdíjasokba, hogy lehet annál többet adni, mint amennyit a társadalom eltartóképessége megengedhet. Eközben az aktív rétegek kaptak ajándékba egy szép kis adóemelést, azzal a félreérthetetlen üzenettel, hogy "oké gyerekek, nekünk a nyugdíjas szavazók fontosabbak, majd ti megfizetitek a kiigazítást". Hogy aztán ennek következtében végül a nyugdíjakat is vissza kelljen vágni.
Nagyon jó lenne, ha a következő kormány komolyan venné a demográfiai kérdést, mert egy időzített bombán ülünk. Csak az a baj, hogy a Fidesz is belement ebbe a debil játékba, a ki ígér többet a nyugdíjasoknak. Értem én, hogy ők a legnagyobb tömeg és a kétharmad érdekében nem akarják felhergelni maguk ellen őket, de a választási győzelem után kőkeményen neki kell esni az aktívak támogatásának. Haloványan már most is van erről szó, reméljük mielőbb történik valami konkrétum is. És ha már lesz növekedés, abból lehet a nyugdíjemelésre is költeni.
Teljesen igaza van,annak a nyugdíjas hölgynek, aki ezt írta,én sem tudom, mit lehetne tenni azokkal az emberekkel,akik még ezek utána is az MSZP-re szavaznak,és esélyt adnak arra, hogy bent maradjanak a Parlamentbe,és kapják a "jól megérdemelt " pénzüket, valamint amit ellopnak...Szerintem egy Párt van,aki segíthetne az ország helyzetén,persze nem azonnal,mert ez egy hosszú folyamat lesz,hiszen amit itt hagytak a szocik azt nehéz lesz eltakarítani, valamint ugye a válság miatt... és ez a párt nem más, mint a Fidesz...
Tiszelt Horváth Kati!
".A Kádár rendszerben sem álltam be a sorba, soha nem szavaztam rájuk"
Eddig a mondatig egyetértettem Önnel, én is így gondolom, de ez az egy mondat nem lehet igaz. Én is már megértem a nyugdíjat, de arra azért emlékszem, hogy a Kádár rendszerben, nem lehetett választani, csak szavazni, de az is ugyanaz volt. Tehát nem lehetett csak a Kádárra szavazni. Csak egy kötelező megjelentés volt a választás.
Nem így gondolja, tisztelt Horváth Kati?
Már a tipikus nyugdíjas mszp szavazók száma is megcsappant.
Bejelentkezés