Amerikában a feketék emancipációját támogatja, Afrikában az olajért politikai gyilkosságokhoz is hajlandó asszisztálni a Shell – írja Rod Dreher a The American Conservative online kiadásában. A publicista szerint a nagyvállalatok jelentik a legnagyobb fegyvereket a kultúrharcban, ezek a fegyverek pedig éppen a konzervatívokra szegeződnek.
Mit csinál egy woke nagyvállalat, ha éppen nemzetközi össztűz alatt áll azért, mert egy afrikai ország kormányával együttműködve emberijog-sértési és korrupciós ügyekben merült fel a neve? Nos, beáll az amerikai progresszív mozgalom mögé – derül ki Rod Dreher szemléjéből, amely nemrég jelent meg a The American Conservative online kiadásában.
Hogy micsoda? Adott a The 1619 Project nevű kezdeményezés (melyről itt írtunk), amit a jobboldali elfogultsággal nehezen vádolható The New York Times Magazine indított útjára tavaly. 2019-ben volt ugyanis a négyszázadik évfordulója annak, hogy megérkezett Virginiába az első rabszolgaszállító hajó Afrikából. A projekt „célja, hogy
új keretbe helyezze az ország történetét azzal, hogy a rabszolgaság következményeit és a fekete amerikaiak hozzájárulásait a nemzeti narratíva középpontjába emeli”
– áll a kezdeményezés honlapján. A The 1619 Projectet azóta is sok kritika éri a gyakorta vágyvezérelt történelemszemlélete miatt, az ötletgazdát, Nikole Hannah-Jonest viszont idén Pulitzer-díjjal tüntették ki sorozatindító esszéjéért, mely szerint Amerikát akkor alapították, amikor 1619-ben megérkeztek az első, fekete rabszolgákat szállító hajók az Újvilág partjaihoz, nem pedig a függetlenségi háború után, a Függetlenségi Nyilatkozattal és az Alkotmánnyal.
Nikole Hannah-Jones tavaly december 11-én a texasi Houstonba volt hivatalos, ahol az Emancipation Conversations című rendezvénysorozatot indították útjára az ő nyitóelőadásával. Az Emancipation Conversations célja nem más, mint hogy „interaktív előadásokon keresztül létrehozzon egy fórumot, ahol átalakító erejű beszélgetések folyhatnak a feketék tapasztalataival kapcsolatban” – mindez pedig a holland-brit olajipari óriás, a Shell bábáskodása mellett.
Csakhogy – áll a szemlében – a Shell-lel van egy kis probléma. A cégnek ugyanis több bírósági ügye is folyamatban van azért, mert több ezer nigériai ember kivégzéséhez lehet közvetetten köze. A Shell a kilencvenes évek végén együttműködött az olajban gazdag Nigériát vezető rezsimmel, ami előszeretettel végeztette ki ogoni ellenségeit, miközben súlyos korrupciós pénzeket fogadott el az olajvállalattól. A Shell természetesen azóta is igyekszik elkerülni a felelősségre vonást, az amerikai legfelső bíróság napirendjéről már sikerült eltüntetni az ügyet, de a hágai törvényszék elől nem.
„Ha valami szépet mondasz a The 1619 Projectről, máris kimosdathatod a cégedet az afrikai kizsákmányolás és kegyetlenség vádjairól” – írja az ügyről Dreher. „Ezt csinálják a woke kapitalisták.
Gyarmatosítják a progresszív ügyeket,
adományoznak és népszerűsítik őket abban a reményben, hogy így elhallgattatják a baloldali kritikát.”
„Szerintem [Nikole Hannah-Jonesnak] és más progresszíveknek is tudniuk kellene, hogy a nagyvállalatok hogyan birtokolják el az aktivizmusukat. Ha csak az amerikai feketék helyzete érdekli, vagy ez érdekli őt a leginkább, akkor talán minden cinizmus nélkül rá kellene vennie a nagyvállalatokat arra, hogy bevásárolják magukat a projektbe. De ahogy a World Socialist Web Site szerzői is megfigyelik, ez nem kifejezetten áll azoknak a feketéknek az érdekében, akik olyan afrikai helyeken élnek, ahol a Shell Oul üzletel” – írja Dreher. Hozzáteszi:
Szerinte a woke kapitalisták a társadalom balos átalakításának ügynökei, akik idővel a kormánnyal is összeállnak majd, hogy rózsaszín rendőrállamot hozzanak létre.
„A konzervatívoknak rá kell ébredniük, méghozzá nagyon gyorsan, hogy a big business a kultúrharcban a legnagyobb fegyverekkel egyenértékű – és ezeket a fegyvereket éppen rájuk szegezik” – összegez a publicista.
A nyitóképen: Nikole Hannah-Jones. Fotó: Emancipation Conversation
Egy nigériai keresztény újságíró beszélt lapunknak a hazájában népirtás számba menő üldöztetésről. Figyelmeztetett, nem olyan régen még Nigéria is hasonló helyzetben volt, mint az USA, vagy Európa, de a terroristák gyorsan teret nyertek.
Elődje rendeleteinek túlnyomó részét jóváhagyása nélkül hagyhatták jóvá.
Rod Dreher döbbenetes tapasztalatról számolt be: Londonban a kormány egyszerűen letiltotta az oldalát, mert a migráció veszélyeiről írt.
Nagy-Britannia új határidőt is megszabott.
„Őszintén reméljük, hogy a méltányos béke és a garantált biztonság közös eredményünk lesz!” – fogalmazott az ukrán elnök.
Valami készül a Balaton Airporton...
Miközben amerikai források szerint Kijev állhat a finomító rejtélyes robbanása mögött, az EU példátlan módon alázza meg a magyar diákokat az Erasmus-botránnyal. A feszültség akkora, hogy már Románia is pánikba esett: Bukarestben attól félnek, ha velünk végeztek, ők lesznek a következő áldozatok. Mutatjuk, hogy melyek voltak november legolvasottabb cikkei a Mandineren.
