Mi a szellemi forradalom tartalma? – Válasz Szilvay Gergelynek

2018. szeptember 21. 15:41

Hol vannak azok a kulturális teljesítmények, amelyeket a most fellángolt kultúrharcban védelmezni és támogatni kívánnak a kormány támogatói?

2018. szeptember 21. 15:41
Babarczy Eszter
Vendégszerző

A Mandineren minap megjelent első vitacikkemben megfogalmazott eredendő kérdésemre, hogy az illiberalizmusnak valóban van-e olyan mély filozófiája, mint amit Lánczi András számonkért a Sargentini-jelentést megszavazó EP-képviselőkön, őket „liberálisnak” címkézve, nem kaptam választ Szilvay Gergely válaszcikkében – hacsak nem azt a választ, hogy ilyenre nincs is szükség, hiszen rendelkezésünkre áll Arisztotelész és Szent Ágoston, vagy a természetjogi katolicizmus.

Ahogy írtam, kétségesnek tartom, hogy van a (klasszikus, felvilágosodásban gyökerező) liberalizmus értékeinek szekuláris alternatívája: Szent Ágoston és a természetjogi katolicizmus nem szekuláris, Arisztotelész pedig nehezen nevezhető konzervatívnak.

Ma a társadalmi intézményekben megtestesülő bölcsesség a tágan értett liberalizmus – vagy liberalizmusok – hivatkozási alapja. A 2009-es Fidesz is erre az intézményes hagyományra támaszkodva kérte az EU-t, hogy képviselje az európai értékeket Magyarország akkori kormányával szemben.

Most viszont mintha szakítani kívánna ezzel az intézményes hagyománnyal, úgy valahogy, ahogyan a két háború közti német konzervatív forradalom vagy ma az alt-right az Egyesült Államokban. A kérdésem az,

mi ennek a szellemi forradalomnak a tartalma

– pontosabban van-e egyáltalán tartalma, vagy puszta ressentiment vezérli.

A modern szekuláris konzervativizmus és a klasszikus liberalizmus értékeinek gyökere azonos – hogy Roger Scrutont idézzem –, csak a hangsúly esik máshová. Ezt Szilvay is elismeri, amikor az emberi méltóság elvét, a hatalmi ágak elválasztását „és a hasonló fogalmakat” a konzervatív értékek közé sorolja. Csakhogy ezeket az értékeket kérte számon az EP többsége Orbán Viktoron. Ezeket utasítja el Lánczi András a cikkében „irracionálisként.” Nem csak én állok vitában ezek szerint Lánczival, de Szilvay Gergely is.

Szilvay nem válaszol egy másik lényeges felvetésemre sem. Azt, hogy ez a politikai hatalom kultúrát kíván termelni, nem én találtam ki, én csak ironikusan elfogadtam. Békés Márton új hegemóniát szeretne a kultúrában, a forradalom és a harc metaforáit használja, alátámasztva első tézisemet.

Maga Orbán Viktor is egy új korszak kezdetét hirdette meg a szellem világában, mindjárt most szeptembertől fogva. Én csak felteszem a kérdést, vajon

hol vannak azok a kulturális teljesítmények,

amelyeket a most fellángolt kultúrharcban védelmezni és támogatni kívánnak a kormány támogatói.

Mindeddig úgy tűnik, elsősorban az a kultúrharc fókusza, mit tegyen lehetetlenné a kormány – például a genderszakon való ingyenes tanulást, illetve egyes szerzők vagy művészek támogatását –, vagy mit kellene leváltania – a „liberálisokat”, a „68-asokat” és a nem kellően rendszerkonform intézményvezetőket.

Ha NER-nek a harmadik kétharmados ciklus kezdetén nincsenek olyan kulturális teljesítményei, amelyek magukért beszélnek, akkor el kell fojtani a tényleges kulturális teljesítményeket? Ez a politika bosszúszomjas, kicsinyes és ideologikus. Vajon a Mandiner szerkesztői egyetértenek-e vele?

Kapcsolódó cikkek

Összesen 86 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zokni
2018. szeptember 23. 13:09
"'Ma a társadalmi intézményekben megtestesülő bölcsesség a tágan értett liberalizmus – vagy liberalizmusok – hivatkozási alapja' - szóval Babarczy elvtársnő csak úgy libsimódra három szóban meghatározza a lényeget, intézmény, bölcsesség, liberalizmus. Pont úgy, mint Lenin elvtárs: a kommunizmus = ötéves terv + villamosítás.... Egy bölcsesség érvényes lehetett volna Babarczy elvtársőre is, ha hallgatott volna..." - írja, és utána néhány (vagy igaz, vagy nem) ügyet idéz. De! Egy fia érvet sem, és ezzel csak SAJÁT ellenÉRZÉSEIT (s még csak nem is ellenVÉLEMÉNYÉT) illusztrálja, és meg sem karcolja a mondanivalót. 1. A tömör fogalmazás nem liberális (és nem is baloldali) sajátosság, hanem a széles ismereteket és jó szellemi képességeket egymásról feltételező beszélgető partnerek -"bölcsészek" -sajátja. (Ezeket helyettesítő elvárás lehet talán még a lelkes utánaolvasás és az alapos átgondolás is...) 2. Azt hiszem, a liberális (társadalmi) intézményekben meglévő bölcsesség alatt azt kell értenünk, hogy az emberiség nagyjából a II. V. háborútól kezdve, a 60-as-70-es éveken át, a '89-es Szu-blokk rd. váltásával felismerte, és elég nagy földi népességre érvényesítette, hogy ama bölcsesség "kútfeje" nem egy istenhit, nem egy születésével megörökölt emberek fölötti tekintély, nem egy istenként kezelt született "zseni" (az első titkár, a Vezér, vagy egy újonnan bárhol felcsepredő akarnok...), és nem is egy Tárgy (pl. Sz. Korona fejfedő), hanem egy a közösség ihletett pillanatában (NFF, am.polg. háború stb. ÉS itt pl. a rd.váltás sokkja...) fennálló közmegegyezés eredményeképpen kialakított, résztvevőivel, szereplőivel folyamatosan ápolt, karbantartott társadalmi intézmény rendszer. 3. Ennek (2.) fennállását - éppenséggel O.V-re is hivatkozva... - megkérdőjelező L. A. által sugalmazott vmilyen MÁS racionalizmust kért számon Szerző. És ehhez Sz. G. semmit sem tett igazán hozzá, ezért továbbra is a fenti folyamattal, vagyis - részben éppen az általa is visszaidézett konzervatív gondolkodók hozzájárulása, részben azok meghaladása - eredményeképpen már egy ideje működő struktúrákkal szemben állítólag létrejönni akaró racionális alapokat, kulturális produktumokat, és intézményeket hiányolja Szerző. 4. Megj.: a lenini "képlet" még akár igaz is lehet, feltéve, ha a "villamosítás" (v) változó a végtelenben veszi fel az értékét: v->∞...
syphax
2018. szeptember 23. 05:34
"A régebben korhely, szalonzsidózó, de kedélyes, és anekdotázgató Csurka egy szélsőséges, rasszista,." AKI ILYEN VALÓTLAN BUTASÁGOT LEIR, EGYSZERŰEN BESZÁMITHATATLAN: NEM TUDJA MIT BESZÉL.
acsko
2018. szeptember 23. 02:43
Babarczy Eszter felvetése teljesen helyénvaló és kell tudni válaszolni rá. Bármilyen furcsa is, a válasz részben az, hogy nincs válasz. Képzeljük el a világot a liberalizmus előtt! Működésképtelen volt? Borzalmas pokol? Híján volt a szabadságnak és a jólétnek? Híján volt a változásnak? Akár a haladásnak? Az én válaszom az, hogy nem. Az Aranybullát sem azért adta ki II. András, mert liberális volt, vagy azért mert "haladni" akart. Akkor ezek a fogalmak még nem léteztek, mert nem létezett a liberális ideológia sem. A kérdés inkább az, amivel a kor embere is szembesült, hogy mit hozott a liberalizmus? A rövid válasz: ideológiát, a régi tekintélyek lerombolását és a politika demokratizálását. Az ideológia a vallást volt hivatott helyettesíteni, a tekintély helyére a nép, a nemzet, a nacionalizmus (tovább mondja? A fasizmus és a kommunizmus állt), a politika demokratizálása pedig megágyazott a tömegdemokráciának, ami viszonylag gyorsan plutokrácia vagy diktatúra lett. A konzervatív valóban a rezentiment ezekkel a folyamatokkal szemben, aminek keresi a mozgatórugóit (Burke, vagy ma Jordan Peterson) és nagyon gyakran a szabadság védelmezője, hiszen amikor ezek a folyamatok következetesen kibomlanak, tömeggyilkosságok és soha nem látott elnyomás következik. Ettől tűnnek úgy, mintha liberálisok lennének, de nem azok - bár jószándékú liberálisokkal olykor egy oldalra sodorja őket a történelem. A liberális nevében ugyan ott a szabadság, de olyan ideológiát képvisel, ami következményeiben a szabadság ellenében hat. A konzervatív nevében pedig ott a régihez való ragaszkodás, pedig ez nem igaz: változás mindig is volt, de nem mindegy minek a nevében, miért zajlik ez le. A liberális társadalom mérnöknek szegődött, amivel a konzervatív újra csak szemben áll. A konzervativizmus valójában ideológia-ellenességet takar. Ennek helyébe nem egy másik, versengő ideológiát akar állítani, inkább folyton azt magyarázza, hogy miért nincs ilyenekre szükség. Hogy van ennek köze Sargentinihez és a NER-hez? Egyfelől a Sargentini jelentésen átsüt a társadalom mérnökösködő liberális ideológia. Sajnos ez az ideológiai túlfűtöttség, társadalom mérnökösdi hitelteleníti a még oly jogos kritikát is. Kell-e a kormánypártot támogató közíróknak pozitív kultúrharcot hirdetni? Aligha. Az európai kultúrának a legmélyebb lényegéhez tartozik hozzá a szabadvélemény nyilvánítás joga, ezért az európai ember kész volt az életét is adni. Nem, ez sem liberális újdonság. Mi több, ma épp a liberális kánon az, ami minden más véleményt és gondolatot el akar nyomni (lásd: Steve Bannon az Economist fórumán). Én szeretném jól érteni, amit Békésék csinálnak: nem akarnak elnyomni más véleményeket, csak hangot akarnak adni másnak is. Mondjuk, egy Steve Bannon-nak, akit hovatovább, egyesek szerint jobb meg sem hallgatni (lásd: liberális sajtó dühödt, az érvekkel nem vitázó, ellenben vehemensen címkéző és karaktergyilkoló reakcióját itthon). Nem helyes gyakorlat, ahogyan a mai balos, liberális média és egyetemi értelmiség, szeretné elhallgattatni a másként gondolkodókat, ahogyan jelzőkkel megcímkézve igyekeznek szalonképtelenné tenni őket. És, hogy ezek mit képviselnek? Ahogy én figyelem a őket csak ennyit: maradjon meg a szólásszabaság, védjük meg a polgári társadalmunkat az áldozati szerepüket harsogó neomarxistáktól. Igen, őket valóban ez a kihívás hívta életre. És ha nem volna az, ami ellen küzdenek, csak a "fehér felsőbbrendűség" maradna? Én ennek nem láttam nyomát sem Bannon-nél, sem Milo-nál, sem Jordan Petersonnál, sem senkinél. Esetleg az, hogy van egy értékválasztásuk: az európai kultúra, amit értékesebbnek tartanak más kultúráknál, balos univerzalista szemszögből tűnhet rasszizmusnak, de ettől ez még nem az. Magyarországon pedig amit ma a konzervatív tábor állít (család, nő és férfi egyenjogúsága), kevéssé áll szemben azzal, amit mondjuk a liberális Deák mondott. Csak a liberalizmus távolodott el ettől.
Zokni
2018. szeptember 22. 12:21
Az a baj, hogy Babarczy Eszter Zokninál sokkal-sokkal okosabb. Ez miért baj!? Nem baj. Viszont Szilvay Gergely meg csak egy kicsit okosabb Zokninál. Következésképpen Babarczy sokkal okosabb Szilvaynál. És EZ a baj.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik