Mi a szellemi forradalom tartalma? – Válasz Szilvay Gergelynek

"'Ma a társadalmi intézményekben megtestesülő bölcsesség a tágan értett liberalizmus – vagy liberalizmusok – hivatkozási alapja' - szóval Babarczy elvtársnő csak úgy libsimódra három szóban meghatározza a lényeget, intézmény, bölcsesség, liberalizmus. Pont úgy, mint Lenin elvtárs: a kommunizmus = ötéves terv + villamosítás.... Egy bölcsesség érvényes lehetett volna Babarczy elvtársőre is, ha hallgatott volna..." - írja, és utána néhány (vagy igaz, vagy nem) ügyet idéz. De! Egy fia érvet sem, és ezzel csak SAJÁT ellenÉRZÉSEIT (s még csak nem is ellenVÉLEMÉNYÉT) illusztrálja, és meg sem karcolja a mondanivalót. 1. A tömör fogalmazás nem liberális (és nem is baloldali) sajátosság, hanem a széles ismereteket és jó szellemi képességeket egymásról feltételező beszélgető partnerek -"bölcsészek" -sajátja. (Ezeket helyettesítő elvárás lehet talán még a lelkes utánaolvasás és az alapos átgondolás is...) 2. Azt hiszem, a liberális (társadalmi) intézményekben meglévő bölcsesség alatt azt kell értenünk, hogy az emberiség nagyjából a II. V. háborútól kezdve, a 60-as-70-es éveken át, a '89-es Szu-blokk rd. váltásával felismerte, és elég nagy földi népességre érvényesítette, hogy ama bölcsesség "kútfeje" nem egy istenhit, nem egy születésével megörökölt emberek fölötti tekintély, nem egy istenként kezelt született "zseni" (az első titkár, a Vezér, vagy egy újonnan bárhol felcsepredő akarnok...), és nem is egy Tárgy (pl. Sz. Korona fejfedő), hanem egy a közösség ihletett pillanatában (NFF, am.polg. háború stb. ÉS itt pl. a rd.váltás sokkja...) fennálló közmegegyezés eredményeképpen kialakított, résztvevőivel, szereplőivel folyamatosan ápolt, karbantartott társadalmi intézmény rendszer. 3. Ennek (2.) fennállását - éppenséggel O.V-re is hivatkozva... - megkérdőjelező L. A. által sugalmazott vmilyen MÁS racionalizmust kért számon Szerző. És ehhez Sz. G. semmit sem tett igazán hozzá, ezért továbbra is a fenti folyamattal, vagyis - részben éppen az általa is visszaidézett konzervatív gondolkodók hozzájárulása, részben azok meghaladása - eredményeképpen már egy ideje működő struktúrákkal szemben állítólag létrejönni akaró racionális alapokat, kulturális produktumokat, és intézményeket hiányolja Szerző. 4. Megj.: a lenini "képlet" még akár igaz is lehet, feltéve, ha a "villamosítás" (v) változó a végtelenben veszi fel az értékét: v->∞...

"A régebben korhely, szalonzsidózó, de kedélyes, és anekdotázgató Csurka egy szélsőséges, rasszista,." AKI ILYEN VALÓTLAN BUTASÁGOT LEIR, EGYSZERŰEN BESZÁMITHATATLAN: NEM TUDJA MIT BESZÉL.

Babarczy Eszter felvetése teljesen helyénvaló és kell tudni válaszolni rá. Bármilyen furcsa is, a válasz részben az, hogy nincs válasz. Képzeljük el a világot a liberalizmus előtt! Működésképtelen volt? Borzalmas pokol? Híján volt a szabadságnak és a jólétnek? Híján volt a változásnak? Akár a haladásnak? Az én válaszom az, hogy nem. Az Aranybullát sem azért adta ki II. András, mert liberális volt, vagy azért mert "haladni" akart. Akkor ezek a fogalmak még nem léteztek, mert nem létezett a liberális ideológia sem. A kérdés inkább az, amivel a kor embere is szembesült, hogy mit hozott a liberalizmus? A rövid válasz: ideológiát, a régi tekintélyek lerombolását és a politika demokratizálását. Az ideológia a vallást volt hivatott helyettesíteni, a tekintély helyére a nép, a nemzet, a nacionalizmus (tovább mondja? A fasizmus és a kommunizmus állt), a politika demokratizálása pedig megágyazott a tömegdemokráciának, ami viszonylag gyorsan plutokrácia vagy diktatúra lett. A konzervatív valóban a rezentiment ezekkel a folyamatokkal szemben, aminek keresi a mozgatórugóit (Burke, vagy ma Jordan Peterson) és nagyon gyakran a szabadság védelmezője, hiszen amikor ezek a folyamatok következetesen kibomlanak, tömeggyilkosságok és soha nem látott elnyomás következik. Ettől tűnnek úgy, mintha liberálisok lennének, de nem azok - bár jószándékú liberálisokkal olykor egy oldalra sodorja őket a történelem. A liberális nevében ugyan ott a szabadság, de olyan ideológiát képvisel, ami következményeiben a szabadság ellenében hat. A konzervatív nevében pedig ott a régihez való ragaszkodás, pedig ez nem igaz: változás mindig is volt, de nem mindegy minek a nevében, miért zajlik ez le. A liberális társadalom mérnöknek szegődött, amivel a konzervatív újra csak szemben áll. A konzervativizmus valójában ideológia-ellenességet takar. Ennek helyébe nem egy másik, versengő ideológiát akar állítani, inkább folyton azt magyarázza, hogy miért nincs ilyenekre szükség. Hogy van ennek köze Sargentinihez és a NER-hez? Egyfelől a Sargentini jelentésen átsüt a társadalom mérnökösködő liberális ideológia. Sajnos ez az ideológiai túlfűtöttség, társadalom mérnökösdi hitelteleníti a még oly jogos kritikát is. Kell-e a kormánypártot támogató közíróknak pozitív kultúrharcot hirdetni? Aligha. Az európai kultúrának a legmélyebb lényegéhez tartozik hozzá a szabadvélemény nyilvánítás joga, ezért az európai ember kész volt az életét is adni. Nem, ez sem liberális újdonság. Mi több, ma épp a liberális kánon az, ami minden más véleményt és gondolatot el akar nyomni (lásd: Steve Bannon az Economist fórumán). Én szeretném jól érteni, amit Békésék csinálnak: nem akarnak elnyomni más véleményeket, csak hangot akarnak adni másnak is. Mondjuk, egy Steve Bannon-nak, akit hovatovább, egyesek szerint jobb meg sem hallgatni (lásd: liberális sajtó dühödt, az érvekkel nem vitázó, ellenben vehemensen címkéző és karaktergyilkoló reakcióját itthon). Nem helyes gyakorlat, ahogyan a mai balos, liberális média és egyetemi értelmiség, szeretné elhallgattatni a másként gondolkodókat, ahogyan jelzőkkel megcímkézve igyekeznek szalonképtelenné tenni őket. És, hogy ezek mit képviselnek? Ahogy én figyelem a őket csak ennyit: maradjon meg a szólásszabaság, védjük meg a polgári társadalmunkat az áldozati szerepüket harsogó neomarxistáktól. Igen, őket valóban ez a kihívás hívta életre. És ha nem volna az, ami ellen küzdenek, csak a "fehér felsőbbrendűség" maradna? Én ennek nem láttam nyomát sem Bannon-nél, sem Milo-nál, sem Jordan Petersonnál, sem senkinél. Esetleg az, hogy van egy értékválasztásuk: az európai kultúra, amit értékesebbnek tartanak más kultúráknál, balos univerzalista szemszögből tűnhet rasszizmusnak, de ettől ez még nem az. Magyarországon pedig amit ma a konzervatív tábor állít (család, nő és férfi egyenjogúsága), kevéssé áll szemben azzal, amit mondjuk a liberális Deák mondott. Csak a liberalizmus távolodott el ettől.

Az a baj, hogy Babarczy Eszter Zokninál sokkal-sokkal okosabb. Ez miért baj!? Nem baj. Viszont Szilvay Gergely meg csak egy kicsit okosabb Zokninál. Következésképpen Babarczy sokkal okosabb Szilvaynál. És EZ a baj.