Victor Negrescu

Románia mintaállam a kisebbségi jogok területén – Román miniszter a Mandinernek

2018. február 9. 08:22

Az erdélyi magyarok helyzetét a Nyugaton dolgozó román vendégmunkásokhoz hasonlítja, a román kisebbségpolitikát pedig példaértékűnek tartja Victor Negrescu, Románia európai ügyekért felelős minisztere. Az erdélyi autonómiától a román alkotmányra hivatkozva elzárkózó politikust az MCC Erdélyi Politikai Iskolájának bukaresti állomásán faggattuk interjúnkban.

Victor Negrescu 1985-ben született, a jelenleg kormányzó Román Szociáldemokrata Párt (PSD) tagja, 2014 és 2017 között pedig PSD-s színekben európai parlamenti képviselő – az EP-ben a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének frakcióját erősítette, és a Költségvetési Bizottságnak is a tagja volt. 2017 júniusában Negrescu hazautazott az EP-ből, hogy az előző román miniszterelnök, Mihai Tudose kabinetjében az európai ügyekért felelős miniszteri szerepet töltse be. Tudose lemondása után a kabinet legfiatalabb tagja Viorica Dăncilă (jelenleg is működő) kormányában folytatja a munkát.​ 

A politikust lapunk a Mathias Corvinus Collegium - együttműködésben az RMDSZ-el és a MIÉRT-el - szervezett „Erdélyi Politikai Iskola” rendezvénysorozat bukaresti állomásán faggatta, miután a politikai képzés tagjainak előadást tartott.

***

Az európai ügyekért felelős miniszter a bukaresti Petőfi Házban beszél az MCC Erdélyi Politikai Iskola rendezvényén megjelenteknek

Az Európai Unióban élő kisebbségek helyzetének javítását célozza a Minority SafePack kezdeményezés. Mi az álláspontja erről a javaslatról?

Ez a Külügyminisztérium hatásköre, ezért inkább a külügyminiszter tudná megválaszolni a kérdést. Annyit elmondhatok, hogy a Minority SafePack-el kapcsolatban alapvetően két probléma van. Az első probléma a jogi kivitelezés – kérdéses ugyanis, hogy az Európai Bizottság érvényt tud-e szerezni a javaslatban foglaltaknak. Úgy gondolom, a jogi kivitelezésnek szélesebb párbeszéden kell alapulnia, melyet meg kell vitatni, mielőtt választ adnánk rá.

A másik probléma a javaslat tartalmával van, mivel annak egyes elemeit Románia korábban már bevezette. Véleményem szerint tehát ennek az ügynek a nemzeti párbeszéden kell alapulnia, aminek általában kedvező kimenetele van a kisebbségek védelmére nézve.

Fontosnak tartaná, hogy ezt a nemzeti párbeszédet uniós szinten lehessen lefolytatni?

Minden a jogi kivitelezésről szól, nemcsak a javaslat tárgyáról: vagyis arról, hogy a Bizottság hatályba tud-e léptetni bármilyen döntést. Tehát ez egy másik olyan kérdés, ami nem feltétlenül a jelentéshez kapcsolódik. És persze, miután túl vagyunk a jogi kérdések megvitatásán, az országok – és a Bizottság – álláspontja is eltérő lehet.

Mihai Tudose volt miniszterelnök elhíresült kijelentést tett: egy interjúban korábban azt mondta, „ha a székelyföldi intézményekre kiteszik a székely zászlót, akkor azok is lógni fognak, akik kitették azt”. Elítéli ezt a kijelentést?

Erre a volt miniszterelnök tudna a legjobban válaszolni. Annyit tudunk, hogy a diszkriminációellenes szervezet (CNCD) már elítélte a kijelentést, emellett Tudose úr is felismerte, hogy hibát vétett abban, ahogy kifejezte magát. Én egyébként biztos vagyok benne, hogy a Országos Diszkriminációellenes Tanács ítélete helyes volt, ugyanakkor meggyőződésem, hogy a volt kormányfőnek nem állt szándékában bárkit is bántani, és kijelentése nem irányult senki ellen sem.

Románia nagyon toleráns ország,

így a politikusok különösen is tudatában vannak annak, hogy nyitottan kell gondolkozniuk, párbeszédre kell törekedniük a toleranciát illetően, és a kisebbségek sokszínűségét is tisztelniük kell. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian sokat tanultunk ebből a helyzetből, és a végeredmény is megfelel majd az értékeinknek.

Nem gondolja, hogy Mihai Tudosének a kijelentése után azonnal bocsánatot kellett volna kérnie?

Mindenki saját maga hozza meg a döntéseit. Tudose úr nyilvánosan bocsánatot kért és sajnálatát fejezte ki a történtek miatt. Egyúttal azt is kifejtette, szavait félreértelmezték. Ezután csak rajta múlik, hogy erről beszéljen, és tisztázza az álláspontját.

Mihai Tudose, a lemondott román miniszterelnök. Negrescu 2017 júniusától a Tudose-kabinetben is részt vett. Fotó: MTI

És mi az ön álláspontja Erdély autonómiáját illetően? Mi a személyes véleménye az önrendelkezéssel kapcsolatban?

Nem személyes véleményekről beszélünk. Ezzel kapcsolatosan a román alkotmány tisztán fogalmaz, ahogyan például a magyar, a lengyel, vagy a francia alkotmány is egyértelműen foglal állást a kérdésben. Így az én álláspontom a román alkotmányt tükrözi.

Azért azt is látnunk kell, hogy Erdélyben másfél milliós magyar kisebbség él. Bizonyos tekintetben példa nélküli az Európai Unión belül, hogy egy ilyen nagy számú kisebbség egyáltalán nem kapott autonómiát.

Olaszországban és Spanyolországban is él 1-1 millió román, további félmillió Franciaországban lakik, százezrek élnek szerte Európában, négyszázezren az Egyesült Királyságban. Több százezren Szerbiában, milliók pedig a Moldovai Köztársaságban élnek. Tehát, mivel magunk is ismerjük a helyzetet,

nagyon is tisztában vagyunk azzal, milyen kisebbségként egy másik országban élni.

Épp ezért számos jogot adtunk nemcsak a magyaroknak, de a többi nemzeti kisebbségnek is. Természetesen annak is örülünk, hogy a magyaroknak – ahogyan az összes többi kisebbségnek – is van képviselete a román parlamentben. Mi vagyunk az egyetlen uniós tagország, ami automatikusan jogot ad a nemzeti kisebbségeknek arra, hogy azoknak parlamenti képviselete legyen. Ezért Románia ebben az értelemben mintaállamnak tekinthető, mi pedig úgy hisszük, hogy a párbeszéd ezzel kapcsolatban nagyon is gyümölcsöző. Az elmúlt 28 év nemzeti párbeszédének köszönhetjük, hogy mindenki érezheti, hogy az ország és az intézményrendszer egyenlően fontos tagja.

Negrescu még EP-képviselőként kezdte pályafutását. Fotó: Európai Parlament Multimédia központ

Beszéljünk a román kormányról: 2019-ben Románia lesz a soros Európai Tanács-elnökség házigazdája, ugyanakkor a jelenlegivel már a harmadik szociáldemokrata kormányt iktatták be csak az elmúlt egy évben. Mi jelenti a garanciát arra, hogy a jelenlegi kormány fennmaradhat, így az elnökség idejére is stabilitást teremtve az országban?

Hadd hozzak fel európai példákat. Számos olyan eset volt, mikor uniós tagállamok nem csupán kormányváltások, de a választások közben tartották meg elnökségeiket. Például Málta, Szlovákia és Csehország is volt már soros elnök a választások idején, sőt, Finnország épp az elnöksége előtt fog választani. Ebben az értelemben nem gondolom, hogy a politikai változások befolyásolnák az elnökség eredményeit, ahogyan a miénket sem fogják. Az elmúlt pár hónapban bevontuk a köztisztviselőket az elnökségi folyamatba  – kiválogattuk és felkészítettük őket, és folyamatosan együtt dolgozunk velük –, így rajtuk fog múlni, hogy részt vegyenek az európai párbeszédben. A politikától függetlenül minden zökkenőmentesen fog történni, Románia pedig sikeres elnökséget fog zárni. A politikai változások pedig mindenhol megszokottak – ennél fontosabb a kitűzött célok megtartása. Ráadásul az elnökséget sem egy kormány vagy a miniszterek tartják, hanem az ország.

Az ország pedig teljesen fel van készülve a soros elnökségre.

Értem az álláspontját. Mégis, nem gondolja, hogy az ilyen sűrű kormányváltások nemcsak a belpolitikában lehetnek ártalmasak, de Románia nemzetközi tekintélyét, és az országba vetett bizalmat is alááshatják? Például, mikor a japán miniszterelnök, Abe Sinzó Romániába látogatott, nem volt kivel tárgyalnia, mivel Romániának kormánya sem volt.

Politikai változások mindenhol előfordulnak. Belgium akkor tartotta az elnökségét, amikor éppen hét hónapon át nem volt kormánya, mégis problémamentesen, és kormány nélkül vezényelték le az elnökséget.

Ez Belgiumban azért megszokottabb, mint Romániában.

Ez az ön véleménye. Én valós példákról beszéltem. Amit biztosan elmondhatok, hogy a külügyminiszter és az európai ügyekért felelős miniszter a helyén van, de az országot az Európai Tanácsban képviselő államfő is jelen van. A parlament többségi álláspontját képviselő Román Képviselőház és a Szenátus elnökei továbbra is tevékenykednek. Ezért úgy gondolom, a politikai változások nem befolyásolják a pozíciónkat és a lehetőségeinket – a mi feladatunk az, hogy ne hagyjuk magunkat az ilyen változások által befolyásolni. Mégis, biztos vagyok benne, hogy az új kormány – és az új kormányfő, aki hozzám hasonlóan európai parlamenti képviselő volt, így sokat tud Európáról – nagyobb hangsúlyt fektet majd az európai ügyekre. A jelenlegi kabinet Európa-politikában való jártasságából kiindulva kijelenthetem, hogy Románia az EU látható tagja lesz.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/124899