Politikai földrengés Németországban

2017. szeptember 24. 21:33

Írta: Szalai Zoltán

Ha Németországban Jamaika-koalíció jön, a zöldek és a liberálisok nagyon sokat kérhetnek „mérleg nyelve” erőként a más opcióval nem rendelkező Angela Merkeltől.

Donald Trump amerikai győzelméhez hasonlítható sokkot élt át ma este a mainstream Németország.

Angela Merkel és a kereszténydemokraták a négy évvel ezelőtti eredményhez képest 8,7 százalékos veszteséggel (összesen 32,8%) a második világháború óta második legrosszabb eredményüket érték el, az eleve gyenge szociáldemokraták 4,9 százalékos veszteséggel (összesen 20,8%) második világháború utáni történetük legrosszabb eredményét érték el.

Az este két nyertese: a német liberálisok (FDP) 5,5 százalék nyereséggel (összesen 10,3%) térnek vissza a Bundestagba, az AfD (Alternatíva Németországért) pedig a története során először 8,4 százalék nyereséggel (összesen 13,1%) harmadik erőként került a parlamentbe. A Zöldek és a posztkommunista Baloldal (9,1 és 9 százalékkal) négy évvel ezelőtti eredményüket szinte lemásolva kerülnek a Bundestagba.

Matematikailag (és politikailag) két koalíciós lehetőség jöhet szóba az eredményeket figyelembe véve. Vagy marad a nagykoalíció (ami alig éri el a feles többséget), vagy a pártok hivatalos színeit követve úgynevezett Jamaika-koalíció (a kereszténydemokraták, liberálisok és zöldek) jön létre. Martin Schulz éppen az imént utasította el (Angela Merkel jelenlétében) a német közszolgálati tévében a nagykoalíció folytatását, így szinte biztosra vehető a Jamaika-koalíció, ahol

a zöldek és a liberálisok nagyon sokat kérhetnek „mérleg nyelve” erőként a más opcióval nem rendelkező Angela Merkeltől.

A nagykoalíció vége bizonyosan érdeke Németországnak. Ahogy korábbi cikkemben írtam, a német demokrácia nagyon megszenvedte az elmúlt évek nagykoalíciós kormányait. Az SPD ekkora vereség után nem folytathatja a nagykoalíciót, mivel az négy év múlva a párt szinte teljes marginalizálódásához vezetne. A valószínűleg létrejövő Jamaika-koalíció még inkább liberálissá teszi és balra húzza a Merkel vezetése alatt így is középre, már-már balra sodródott CDU-t. (A német szabaddemokraták egyedül a migráció kérdésében állnak jobbra Angela Merkeltől.) Ellenzékben az SPD, ha terveik bejönnek, magára találhat, kormányon a zöldek és a liberálisok a teljesítményüktől és narratívájuktól függően szintén erősödhetnek.

A CDU-nak nagyon nehéz dolga lesz, ha meg akarja állítani a további választók elfordulását. Két nehéz és nagy zsarolási potenciállal rendelkező koalíciós partnerrel a nyakában (Zöldek és FDP), egy rajta erősödni akaró ellenzéki SPD-vel és a migrációs témát várhatóan a végletekig kihasználó AfD-vel ellenzékben folyamatos külső és belső támadás alatt lesznek. Ne feledjük továbbá, hogy 2021-re Angela Merkel 67 éves lesz, és addigra 16 éve tölti majd be a kancellári pozíciót, nagy lesz tehát mind Merkel, mind rendszere elfáradásának lehetősége.

Az AfD a mostani hatalmas győzelmet a mindennapokban válthatja aprópénzre. Nehéz dolga lesz azonban, mivel már most a választási estén látszott, hogy a migrációs témában retorikai változás lesz minden parlamentbe jutott pártnál, de különösen a CDU-nál.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Alexander Gaulandot kivéve 86 politikai újonc ül majd az AfD frakciójában.

Különösen érdekes, ha csak az egykori NDK tartományainak választási eredményeit elemezzük. Az AfD 22,8 százalékkal a második erő lett ezen a területen, a szociáldemokraták hihetetlen alacsony 13,1 százalékot értek el Kelet-Németországban. Még két adalék fontos lehet a legfrissebb statisztikákból az AfD sikerének megértéséhez: 1. teljes Németországot figyelembe véve meglepően sokan az AfD-t tartották a leghitelesebb pártnak, 2. a migráció kérdését a választás legfontosabb kérdésének gondolta a német társadalom (44%).

Magyar szempontból várható, hogy az új német kormány migrációs politikája retorikában közeledik a magyar kormány álláspontjához, ám a valóságban a szakadék ugyanakkora marad. A felerősödő belső turbulenciák miatt kevesebb erő jut majd napi szinten Magyarországgal foglalkozni. Érdekes lehet még, hogy a külügyminiszteri posztot szinte biztosan nem kereszténydemokrata, hanem liberális, de még inkább zöld politikus tölti majd be. A legesélyesebb jelölt a Zöldek politikusa, a török származású Cem Özdemir lehet.

A választási részvétel a mostani választáson kiemelkedően magas volt: 76,5%, több mint 5%-kal magasabb, mint négy évvel ezelőtt. Az eredmény tehát erős demokratikus legitimációt hordoz magában. Összességében megállapítható, hogy a hatalmi struktúra, amelyet Merkel az intézményrendszerek és a média segítségével bebetonozni próbált, megroppant. Holnaptól olyan új időszámítás kezdődik a német politikában, amelyre 1945 óta nem volt példa.

(Minden adat a közszolgálati ZDF televízió Wahl 2017 adatbázisából származik, elemzés lezárva szeptember 24-én, 21:30-kor)

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/118162