Frederik Bolkestein volt uniós biztos: Az euró megbukott

Ezen a konferencián sok szó esett a konzervativizmus európai kilátásairól. De hogyan áll a konzervativizmus Hollandiában? Ha jól sejtem, Hollandia nem éppen egy konzervatív hely.

Bizonyosan nem, nincs például konzervatív párt Hollandiában. A konzervativizmus nem éppen egy elterjedt attitűd az országban. Habár persze vannak néhányan, mint mindenhol, akik tényleg konzervatívak. Őket minden politikai pártban meg lehet találni; de a konzervativizmus, mint mozgalom, nem igazán létezik. 

Akkor mit jelent jobboldalinak lenni Hollandiában?

Az én pártom, a VVD, azaz a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért például egy klasszikus liberális párt. Jelenleg ez a legnagyobb párt Hollandiába, mi adjuk a miniszterelnököt is, Mark Rutte személyében. 

Ön szerint mi a különbség a konzervatívok és a holland jobboldali liberálisok között?

Nos, állandóan bosszankodnak egymáson… A konzervatívoknak nagyon fontos a hagyomány, de egyébként az én pártom szerint is a hagyomány fontos aspektusa a nemzet életének. De konzervatív párt, mint mondtam, nincs Hollandiában, és nincs párt, amelyik így szeretné nevezni magát.

Nem gondolja, hogy a mai európai radikális jobboldali pártok igazából nemzeti liberális pártok?

Hollandiából Geert Wilders Szabadságpártját szokták emlegetni ilyen összefüggésben. Wilders ellenzi az iszlámot és a bevándorlást, illetve kiáll a munkaerőpiac veszteseiért, a szegényekért. Abban viszont nincs egyedül, hogy meg akarja védeni a szegények jogait, ez sok párt programjában benne van. De nagyon bevándorlás- és muszlimellenes.

Ön nem ellenzi a bevándorlást, különösen a muzulmánok érkezését?

Nem. Viszont úgy gondolom, hogy nem szabad túl sok bevándorlót megfogadnunk, mert akkor az problémát fog okozni az integrációban. Szóval óvatosnak kell lennünk, főleg az utolsó bevándorlási hullámmal, Afrikából.

Ön biztosként tagja volt az Európai Bizottságnak. Mit gondol a Brüsszelt és az EU-t sújtó kritikákról, amelyek szerint átláthatatlanul nagy a bürokráciája és egyre jobban csorbítja a nemzetállamok szuverenitását?

A föderalizált Európának nincsenek támogatói sehol – kivéve talán Belgiumot. Belgiumban azért akadnak támogatói, mert ők úgy gondolják, hogy a föderális Európa majd megoldja az ő problémáikat.  De Belgiumon kívül nincsenek hívei egy európai föderációs államnak – talán régen voltak, de ma már nincsenek.

Akkor miért gondolják sokan, hogy létező veszély?

Erről őket kellene megkérdeznie. Én örülök, hogy ez ma már nem téma. A tagállamok szuverenitását egyébként alig csorbítja az Európai Unió. 

Ön miért ellenzi a monetáris uniót és az eurót?

Mert nem jött be. Vessünk csak egy pillantást Görögországra. A monetáris unió hatalmas pusztítást végzett. Sosem kellett volna belevágni. A monetáris unió arra az alapelvre épült, hogy „one size fits all”, egyfajta méret mindenkire jó lesz, de ez nem igaz. 

Nem tűnt az ön számára Brüsszel egy falanszternek? Nem szakadt el az EU vezetése a valóságtól?

A biztosok esetében ez saját maguktól függ. A Bizottságban megvan a hajlam arra, hogy elszakadjanak az aktualitásoktól és felszínes érvelésekbe bocsátkozzanak, de ezt leszámítva az átlagos biztosok kapcsolatban maradnak saját hazájukkal. 

És mennyire viselkednek a saját hazájuk képviselőjeként?

Nem szabadna nekik akként viselkedni. 

És a valóságban?

Ez a személyüktől függ. De nem azt várják tőlük, hogy a saját országuk érdekeit nézzék, hanem hogy az EU egészében gondolkodjanak. 

Nem szoktak lobbizni a saját hazájukért?

Én sosem lobbiztam, mikor Brüsszelben voltam, és biztos, hogy nagyon-nagyon figyelnék arra, hogy ne keltsek olyan benyomást, mintha lobbiérdekeket képviselnék. 

Frans Timmermans, a Bizottság alelnöke nemrég megint kritizálta a magyar és a lengyel vezetést, többek közt megjegyezve, hogy az 1956-os magyar menekültek is bevándorlók voltak. Az ilyen kiszólások nem visszatetszők?

Timmermans azt mond, amit akar.

Lenyűgöző, ahogy az ’56-osok Hollandiában megállták a helyüket. 

Minden alkalommal, amikor a Bizottság valamiképp kritizálja Orbán Viktort, a magyar kormányfő népszerűsége növekszik. Nem lehet, hogy óvatosabban kellene bánni a szavakkal?

A Bizottságnak óvatosnak kellene lennie. Kétszer is volt alkalmam kifaggatni Orbán Viktort, amikor az ellenzék vezetője volt, és természetesen érdeklődéssel követem a karrierjét. Nem tudom, mit gondoljak róla. Van egy olyan tendencia Közép-Európában, hogy minden kormányváltás után a hivatalnokok nagyrészét lecserélik. És ez nem igazán jó. Ezt látom Lengyelországban, Magyarországon, Romániában. 

Ugyan ön agnosztikus, de előadásában mégis a kereszténység és Európa kapcsolatáról beszélt. Elegendő az európai civilizáció megőrzéséhez a kultúrkereszténység, ha kulturálisan keresztények vagyunk?

Nem vagyok kultúrkeresztény sem, kulturálisan semmi vagyok. Európa kulturálisan nagyrészt szekuláris. Lengyelország nem, és még Izland sem. Ha a francia vidéken egy kis faluban elmegy a templomba vasárnap reggel, pár öreg nénit fog ott találni. 

A konzervatívok túlságosan a kereszténységre koncentrálnak, ahelyett, hogy mással foglalkoznának?

Nézze, nem tudom. Magam nem vagyok konzervatív, nem beszélhetek a nevükben. Nem vagyok keresztény, én liberális vagyok és agnosztikus. Liberális pártból kevés van Európában, a liberások sem nem jobboldaliak, sem nem baloldaliak, és ez kényelmetlen pozíció. A svéd Mérsékeltek olyasmi, mint  a mi pártunk; voltak kis liberális pártok az olaszoknál is, a franciák nem szeretik a liberalizmust, a német liberálisok beszorultak a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták közé.

A kereszténységnek nincs szüksége ahhoz Európára, hogy megmaradjon. Miért van szüksége Európának a kereszténységre?

Az európai történelmet és kultúrát nagyon nagy mértékben meghatározza a kereszténység. S erről nem szabad megfeledkezni. De az európai kereszténység elvesztette a lendületét. Többé nincs uralkodó helyzetben. Személy szerint nem vagyok keresztény, már a szüleim sem voltak azok, és a gyerekeim sem lettek keresztények. De ha egy pillantást vetünk az európai politikára, mindig ott van a keresztény háttér. 

***

Frederik Bolkestein: holland politikus, a Szabadság és Demokrácia Néppártjának (VVD) volt elnöke, volt holland védelmi miniszter. 1996 és 2000 között a Liberális Internacionálé elnöke, 1999 és 2004 között a belső piacért felelős biztos az Európai Bizottság tagjaként.