Von der Leyenék továbbra is szembe mennek a világgal: a Bizottság elnöke Ukrajnába látogat és a háború további támogatására buzdít

Ursula von der Leyen és António Costa a háború kirobbanásának harmadik évfordulójára utazik hétfőn Ukrajnába.

Az Európai Bizottság első alelnöke szerint Lengyelországgal szemben Magyarországon nem kívánják az igazságügyi miniszter befolyása alá vonni a bírói testület munkáját.
A jogállamiságot érintően a jelen pillanatban nem összevethető a lengyelországi és a magyarországi helyzet, ugyanis Magyarországon nincs szó az igazságügyi rendszer reformjáról – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán Brüsszelben. Timmermans az igazságügyet érintő lengyel törvényjavaslatokkal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a jogállamiság kérdését tekintve a lengyel és a magyar helyzet eltér, ugyanis Magyarországon nem kívánják az igazságügyi miniszter befolyása alá vonni a bírói testület munkáját, azaz nem kérdőjelezik meg a hatalmi ágak szétválasztását. Aláhúzta ugyanakkor, hogy „vannak problémák Magyarországgal”, amelyek miatt kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban.
Timmermans szerint ha Lengyelország az országos igazságszolgáltatási tanácsra (KRS) és a legfelsőbb bíróságra (SN) vonatkozó törvényjavaslatot elfogadja, azzal az igazságszolgáltatást politikai befolyás alá helyezi. Lengyelországban tehát a jogállamiság elleni támadás jellegénél fogva eltérő a magyar problémákhoz képest – tette hozzá a bizottsági alelnök.
Szerdán a vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt az Európai Bizottság, „súlyos aggodalmának” adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban. A brüsszeli testület tagjai szerdai tanácskozásukon megvitatták a legfrissebb lengyelországi fejleményeket, és az egyeztetés után kiadott bizottsági közleményben hangsúlyozták, hogy „rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban”, ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a kifogásolt törvényeket.
Mint közölték, az ügyben szükség esetén kötelezettségszegési eljárást indíthatnak.
(MTI)