Mit adott nekünk a CEU?

2017. március 29. 17:15

Stefano Bottoni
Mandiner

Magyarországnak szüksége van erre az intézményre. Úgy, ahogy van. Nélküle azok is szegények lennének, akik ma támadják. És azok is, akik tapsviharral, röhögcsélve üdvözlik a támadást.

Mit adott nekünk a CEU?

Például az ország, sőt az egész régió legeslegjobb szakkönyvtárát. Amit ráadásul ingyen látogathat meg bárki (támogatólevél ellenében).

Meg a kelet-európai államszocializmus rémtetteit dokumentáló egyik legjobb levéltárat és dokumentációs központot. És láss csodát: ez is ingyen látogatható meg, és még támogató levél sem szükséges. Csak be kell sétálni a Nyílt Társadalom Intézetbe.

És mit adott még nekünk a CEU?

Például a CEU Presst, ami körülbelül az egyetlen komolyan vehető, nemzetközi terjesztésű és hírű angol nyelvű kiadó nemcsak a térségben, hanem (bocsássanak meg német barátaink...) az egész nem anglofon Európában. Ha ránézek a szemben lévő polcomra, kapásból látok 15-20 CEU Press-es könyvet. Legújabb könyvem korrektúráján dolgozom: a szakirodalom-jegyzékben 23 CEU Press-t számoltam.

Mit adott még nekünk a CEU?

Az egyetlen előkelő helyen rangsorolt felsőoktatási intézményt a posztszocialista térségben. Rengeteg minőségi oktatót, tehetséges doktoranduszt és mesteri hallgatót. Évente több száz konferenciát, workshopot, előadást.

Tehát mit adott, mit ad nekünk a CEU?

Pénzt, tudást és hálózati tőkét.

Sorolhatnám mindazt, ami a CEU-ban nem tetszik, vagy amin változtatnék egyszer rajta. De ez most nem az értelmiségi számonkérés, hanem a civil szolidaritás ideje. Ennek az országnak szüksége van erre az intézményre. Úgy, ahogy van.

Nélküle azok is szegények lennének, akik ma támadják. És azok is, akik tapsviharral, röhögcsélve üdvözlik a támadást.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/110285