„Orbán kottájából játszunk” – ellenzéki politikusok a 2018-as stratégiáról

Még a helyzetértékelésben sem értenek egyet a baloldali ellenzéki pártok, a kívánt útban meg aztán végképp másképp gondolkodnak – derült ki a Republikon Intézet által szervezett, „Civilek, politika, alternatíva” című kerekasztal-beszélgetésen, amelyre a DK, az Együtt, a Liberálisok, az LMP, az MSZP és a PM egy-egy vezető politikusát hívták meg. A Jobbik nem kapott meghívót, aminek kapcsán Horn Gábor, a Republikon vezetője azért megjegyezte: ezt ők, mint magánalapítvány megtehetik, ugyanakkor szerinte a pártok és politikusok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne álljanak szóba a radikális párttal. A résztvevők abban azért egyet értettek, hogy az Orbán Viktor által felvázolt illiberális állammal szemben liberális demokráciát szeretnének a szónak a valódi, és nem a miniszterelnök által használt értelmében.

Első körben a moderátor Tóth Csaba arra kereste a választ a résztvevőktől, hogy mégis milyen stratégiára lenne szüksége a baloldalnak ahhoz, hogy sikeresek legyenek 2018-ban. Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke szerint hiába csökkent a Fidesz népszerűsége az utóbbi időben, „nem szabad elbízni magunkat”, hiszen láttunk már ilyet: 2010 után is hasonló folyamat zajlott; sőt, akkor még jobb is volt a helyzet, hiszen a baloldali szavazók összességében többen voltak, mint a Fidesz-szavazók, aztán 2014-ben mégis újra kétharmados többséget szerzett a Fidesz. Fodor visszafogottan nyilatkozott a közeli célokról is. Szerinte egyelőre nem a kormányváltásról kellene beszélni, jobb, ha kisebb célokat tűz ki a baloldali ellenzék, például azt, hogy sikeresen szerepeljenek az időközi választásokon.

Juhász Péter, az Együtt alelnöke szerint a fő feladat „az állam visszafoglalása”, amit a Fidesz foglyul ejtett. Ez szerinte elsősorban nem is a pártok feladata, hanem az állampolgároké, és ha ez sikerül, utána lehet szerepe a pártoknak. Juhász a civilek – akik Juhász szerint nem csak a civil szervezetek tagjait, hanem a hivatásos állományt leszámítva minden embert jelentenek – és a pártok viszonya kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy hiba volt, hogy korábban a pártok csak használni akarták a civilszervezeteket. Azt is megjegyezte, hogy szerinte az igazi civil szervezetek nem állnak be pártok mögé: „el kell szakadni a pártlogikától”. Az Együtt politikusa egyébként úgy látja, hogy jelenleg nem demokráciában élünk Magyarországon. Ezt a nézetet viszont nem igazán osztották teljes mértékben beszélgetőtársai. Fodor Gábor szerint például igenis demokrácia van, csak korlátozott: hiszen van sajtó, lehet tüntetni, választások is vannak, amiken még ráadásul győzni is képes az ellenzék, ahogy ezt az időközik megmutatták. Ez azonban Juhászt nem győzte meg: szerinte az, ami Magyarországon van, nem demokrácia. Schiffer András a maga részéről úgy vélte: de igenis demokrácia van, jogállam viszont nincs.

„Orbán kottájából játszunk” – utalt Kerék-Bárczy Szabolcs arra, hogy sem az asztalnál ülők, sem a civilek nem ugyanazt gondolják számtalan kérdésben, mégis egy platformra kényszerültek Orbán Viktor miatt. Fodor Gábor vele se értett egyet: szerinte Kerék-Bárczy felfogásával szemben Orbán kottája másról szól; a centrális erőtérről, vagyis arról, hogy addig nem lesz kormányváltás, amíg az ellenzék nem lesz képes együttműködni, és itt nem csak a baloldalról van szó, hanem a Jobbikról is. A DK-s politikus szerint egyébként igenis lehet együttműködni civileknek és politikusoknak, és az eredményes is lehet, ezt mutatja a veszprémi időközi választás példája is.

Le kellene vonni a tanulságokat

Schiffer András szerint akkor lehet sikeres az ellenzék, ha megértik a 2010-es és a 2014-es választások tapasztalatát. Mint fogalmazott: a Fidesz egy illúziót adott az embereknek, amelynek lényege, hogy ha mást nem is érnek el, de könnyebbé teszik a megélhetést, és megvédi őket a multiktól, vagy éppen az EU-tól. Ezzel szemben kellene alternatívát felmutatnia az ellenzéknek. Ő három dolgot emelt ki: egyrészt le kell szögezni, hogy Magyarország számára nincsenek „sztárországok” sem Nyugaton, sem Keleten, ehelyett a környező országokra kellene inkább fókuszálni; másrészt úgy vélte, amíg Magyarország egy kvázi „összeszerelő ország”, addig nincs esély arra, hogy a bérek megközelítsék az uniós átlagot; harmadrészt azt említette, hogy elszámoltathatóvá kell tenni a politikai elitet. Az LMP társelnöke szerint akkor lesz stabil demokrácia Magyarországon, ha emberek milliói megmozdulnak. „Ameddig nem szerveződik újjá a munkásmozgalom, nem lesznek új szakszervezetek, nincsenek tömegmozgalmak, addig nem lesz stabil demokrácia, és mindig a jól szervezett kisebbségek fognak nyerni” – fogalmazott az LMP-s politikus.

Szabó Tímea beszédében a víziót hiányolta a baloldalról, ami szerinte ugyanakkor a PM-nél megvan, méghozzá a feltétel nélküli alapjövedelem formájában. Juhász Péter ezt vitatta. Szerinte az alapjövedelem nem vízió, annak csak egy picike része: „víz, de bort szeretnénk inni”. Az Együtt alelnöke konkrét javaslatokat szeretett volna hallani, hogy választ kapjunk arra a kérdésre: milyen országot szeretnénk együtt, ideológiáktól függetlenül. „Meg kell szervezni Magyarország népét” – fogalmazott Juhász. A PM társelnöke reagálásában azt mondta: az alapjövedelem igenis egy vízió. Annak víziója, hogy senki nem hal éhen.

Szabó egyébként kitért arra is, hogy tudják: az összefogás a PM-et is erodálta. Ugyanakkor szerinte vannak helyzetek, amikor szükség van rá. Ilyen volt a veszprémi időközi választás is, ahol a kétharmad lebontása érdekében beálltak a függetlenként induló Kész Zoltán mögé, miközben a gazdasági nézeteik teljesen különbözőek. A PM társelnöke úgy látja: most a civileknek áll a zászló, ha választani kell egy civil és egy jobbikos jelölt között, akkor az emberek inkább az előbbit választják. Ugyanakkor a baloldali pártok, illetve a Jobbik viszonylatában már nem biztos, hogy ugyanígy alakulna. Ezért tart attól, hogy Tapolcán visszaüthet, hogy megjelennek a pártlogók a baloldali jelölt neve mellett.

Tóbiás Józsefet saját bevallása szerint egy dolog foglalkoztatja: hogy miként lehet leváltani ezt a rendszert. Az MSZP elnöke sérelmezte, hogy Szabó Tímea nem tartja jó ötletnek a pártlogós indulást. Szerinte nem jó, ha már a pártok is pártellenes kijelentéseket tesznek. Beszélt arról is: a 2014-es választások során a hatalmi tér távol tartotta a civileket a pártoktól, de most azon dolgoznak, hogy kapcsolatot alakítsanak ki civilekkel mind a 106 választókörzetben. Tóbiás szerint a helyi beágyazottság fontos a jelölteknél, ez vezetett eredményre Újpesten és Veszprémben is. Megjegyezte: nagyon fontos a hálózatépítés, a helyi közösségek megszervezése. „Dolgozni kell” – ezt a beszélgetés során többször is elismételte, utalva a választókörzetekben elvégzendő építkezésre. A szocialista politikus úgy látja: a civilekkel való viszonyban türelemre van szükség, és nem lehet rájuk telepedni. Azt viszont hibásnak tartja, hogy nem jelenhetnek meg pártzászlók a tüntetéseken. Az MSZP elnöke a kívánt ellenzéki stratégia kapcsán felvetette az előválasztás szükségességét is, hogy ne „füstös szobákban” dőljön el a majdani jelöltek személye, hanem helyben: az induljon, akit a helyiek leginkább támogatnak. Az előválasztás ötletével egyébként többé-kevésbé egyetértettek a pártok képviselői. Juhász Péter szerint ugyanakkor az csak újabb vitát generálna; ennek ellenére nyitott az elképzelésre.

Minek kellenek a pártok?

Schiffer szerint nem szabad elfelejtkezni arról, hogy pártok indulnak a választásokon. Mint megjegyezte: „ha valaki megérzi a nép ütőerejét”, akkor milliók fognak mögéjük állni, ahogy történik ez Spanyolországban és Görögországban is. Fodor és Schiffer között kialakult egy kis csörte az elmúlt negyed évszázad kapcsán. Schiffer szerint fontos a 2010-et megelőző 20 év hibáiról is beszélni, Fodor szerint viszont nem volt az az időszak teljesen rossz. Az LMP-s politikus erre úgy reagált, hogy Fodor szerint nyilván nem volt az, „nem véletlenül kapaszkodott fel az MSZP listájára”. A Liberálisok pártelnöke ezt némileg a szívére vette és azt mondta: ő is sértegethetné Schiffert, mégsem tette. Schiffer szerint a tények ismertetése nem sértegetés.

Kerék-Bárczy szerint „nem tekinthetünk úgy a pártokra, mint akiknek nincs köze a társadalomhoz”, ugyanis van mögöttük legitimitás. Szerinte a fő probléma az volt, hogy a pártok olyan ígéreteket tettek, amiket nem lehetett betartani. A DK-s politikus úgy látja: a Fidesz az MSZMP-t utánozza, mindenre rá akar telepedni, a civilekre is, de a kommunista népfront korábban se vált be, csak pusztulást okozott. Szabó Tímea szerint van egy egyértelmű hitelvesztés az ellenzéknél, amelyik változhat, de az egy „organikus folyamat” lesz. Most a civilek dominálnak, később újra lehet szerepe a pártoknak.

A nézői kérések kapcsán Tóbiás József elmondta: úgy látja, hogy változóban van a közhangulat, az emberek emelik fel a fejüket, ahogy látják: a Fidesz sem legyőzhetetlen. Juhász Péter optimistán leszögezte: 2018-ban az Együtt bent lesz a parlamentben. Szerinte mivel csak fél éve dolgoznak önálló pártként, ezért a későbbi tendenciákat lesz majd érdemes nézni. Fodor Gábor javaslatot tett arra, hogy hozzanak létre egy civil fórumot, ahol párbeszédet folytathatnának a civilekkel. Kerék-Bárczy Szabolcs arra buzdította az elégedetlenkedőket, hogy alakítsanak ők is saját pártot. Szerinte az, hogy most ők vannak ott, a társadalom tükörképe. A beszélgetés során elhangzott: a választási rendszer mindenféleképpen együttműködésre kényszeríti a különböző feleket.

*

Később a civil aktivisták is egy asztalhoz ültek, az arról a beszélgetésről szóló tudósításunkat itt olvashatják.