Szivárványon túl

Így lép fel Brüsszel a homofóbia ellen

2014. február 14. 16:50

Nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament a homofóbia és transzfóbia elleni menetrendről szóló állásfoglalást, amelyet fideszes képviselők is megszavaztak. Szájer József szerint a határozat a polgárok alapjogai mellett és a diszkrimináció ellen foglal állást, ezért szavazta meg. A KDNP-s Surján László viszont például nem támogatta a jelentést.

Kötelező lesz Magyarországon a homoszexuális házasság? - ezzel a címmel közölt írást Hetzmann Róbert blogján az úgynevezett Lunacek-jelentés kapcsán (amelyet egyébként a Mandiner is szemlézett). A Családháló.hu oldal szerint a dokumentumnak egyenesen titkos küldetése van. Más, főleg különböző egyházi oldalak is foglalkoztak a jelentéssel, amely rövid időn belül a második olyan európai parlamenti állásfoglalás volt, amelyet heves tiltakozások előztek meg. A kisebb-nagyobb tüntetések mellett aláírásgyűjtés is indult a CitizenGO oldalon a jelentés elfogadása ellen, ezt a kezdeményezést a voksolás idején mintegy 200 ezren támogattak, a számuk pedig azóta is növekedett valamelyest. Míg azonban az Estrela-jelentés esetében célba értek az ilyen-olyan tiltakozások, és az Európai Parlament (EP) leszavazta azt, a Lunacek-jelentés nem járt így: február 4-én nagy többséggel – 394 igen, 176 nem és 72 tartózkodás mellett  elfogadták az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által beterjesztett, a homofóbia, illetve a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni európai menetrendről szóló” ötpárti állásfoglalást.

Ahogy erre több magyar EP-képviselő, illetve a legrégebben működő melegszervezet, a Háttér Társaság is felhívta a figyelmet, az elfogadott dokumentum nem az eredeti Lunacek-jelentés  bár nagyrészt megegyezik azzal. Némileg finomítottak ugyanis rajta, hogy véletlenül se bukjon el az állásfoglalás amiatt, mert sértené a szubszidaritás elvét. A másik ok, ami miatt a tiltakozók ezúttal nem értek célt és a dokumentumot végül elfogadták, az valószínűleg az lehet, hogy a jelentésről terjesztett információk egyszerűen nem igazak. Az eredeti jelentést beterjesztő Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti képviselőnő például még januárban igyekezett cáfolni a jelentés körül kialakult leggyakoribb mítoszokat. Leszögezte például, hogy nincs szó a dokumentumban a gender-elméletről; nem akarják korlátozni a melegekkel kapcsolatos véleménynyilvánítást  feltéve, hogy az nem gyűlöletkeltő vagy nem uszít erőszakra ; és cáfolta azt a képtelenséget is, hogy kötelezővé tennék a tagállamok számára az azonos neműek házasságát, illetve az azonos nemű párok általi örökbefogadás lehetőségét. Hangsúlyozta: a családjog tagállami hatáskör, amibe nincs beleszólása az Európai Uniónak.  

Felmerülhet a kérdés, hogy ha ezek nem, akkor viszont mi van a jelentésben. A dokumentum első része általános állásfoglalásokat tartalmaz az Európai Parlament részéről: elítélik a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló diszkriminációt; sajnálják, hogy nem érvényesülnek mindig maradéktalanul az LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális) személyek alapvető jogai az Európai Unióban; megjegyzik, hogy jelenleg nincs átfogó szakpolitika ezen személyek jogainak védelmére; illetve egyebek mellett felszólítják a tagállamokat, hogy teljesítsék az uniós jog és az Európa Tanács ajánlása szerint rájuk háruló kötelezettségeket a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem eszközei vonatkozásában. Ezek, mint látható, főként szép szavak, de ahogy Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője a Mandinernek elmondta: noha a dokumentum szinte alig tartalmaz újdonságot, és az abban szereplő megállapítások és javaslatok külön-külön más jelentésekben is megjelentek már, mégis fontos, hogy született végre egy európai parlamenti állásfoglalás, ami kifejezetten az LMBTI személyek helyzetével foglalkozik, és mindezeket egy dokumentumban összegzi.

Az általános rész után a jelentés konkrét javaslatokat is megfogalmaz  más diszkrimináció elleni stratégiákhoz hasonlóan  az LMBTI-emberek alapvető jogainak védelmére például az oktatás-, az egészség-, a menekült-, a foglalkoztatásügy és a családpolitika területén. Olyan eget rengető” dolgokat vetnek fel sok egyéb más mellett, mint például hogy oktatási és ifjúsági programokban támogatni kell az egyenlőséget és a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmát; vagy hogy terjesszék ki a rasszizmus, illetve az idegengyűlölet bizonyos formái ellen büntetőjogi eszközöket biztosító uniós keretszabályozást az előítéletes bűncselekményekre és a szexuális irányultságon alapuló gyűlöletre való uszításra is. Több javaslatot fogalmaznak meg a transzneműek érdekében is, amelyek ugyan valóban egy szűk réteget érintenek, de az ő esetükben a jogsérelmek fokozottan jelentkeznek. Ezekből a javaslatokból azonban semmilyen jogalkotási kötelezettsége nem következik Magyarországnak. Ráadásul ahogy Dombos Tamás is elmondta: a jelentésben szereplő javaslatok nagyrésze működik hazánkban, a magyar jogrend ugyanis progresszívebb, mint amit az EU elvár.

Így szavaztak a magyar képviselők a jelentésről

A magyar európai parlamenti képviselők többsége egyébként vagy nem szavazott, vagy ha mégis, akkor többnyire tartózkodott a jelentésről szóló voksoláskor. Nemet mindössze három politikus mondott rá: Morvai Krisztina, illetve az Európai Néppárt két képviselője, a fideszes Bánki Erik, illetve a KDNP-s Surján László. Surján a Mandinernek elmondta: azért szavazott nemmel, mert feleslegesnek tartja a jelentést, mivel a kérdésben már több állásfoglalás is született. Surján szerint az Európai Parlamentnek az illetékességébe tartozó témákkal kellene inkább foglalkoznia, de ha már családjogi kérdésekkel foglalkoznak, akkor a demográfiai problémák súlya, a jövő nyugdíjasainak helyzete sokkal, de sokkal fontosabb”.

A KDNP alelnöke szerint azonban konkrét problémák is vannak a jelentéssel: Követeli, hogy a betegségek jegyzékéből töröljék a nemi identitás zavarokat. Nem állítom, hogy a homoszexuálisok mind betegek, de jól tudjuk, hogy vannak közöttük, akiket komolyan zavar saját állapotuk és örömmel vetik alá magukat a kezelésnek. Miért vennénk el tőlük a reményt? Az emberi testben annyi minden elromolhat, pont a nemi identitás volna a kivétel? Ezt a követelést emberellenesnek, homofóbnak tartom”  fogalmazott a politikus, aki a Mandiner egy másik kérdésére elmondta: a dokumentum egyes részei mint báránybőrbe bújt farkas, át akarják törni a tagállamok szuverenitását. Példaként említette: hogyan lehetne a családi állapotot igazoló dokumentumok hatását az Unió egészére kiterjeszteni, ha a jogi helyzet más és más a különböző tagállamokban. A szabad mozgás trójai falovával próbálkoznak- jegyezte meg. (A jelentés ezen része az azonos családjogi formákkal rendelkező tagállamokra vonatkozik. Magyarországon is elismerik már jó ideje az azonos neműek máshol bejegyzett élettársi kapcsolatait  a szerk.) A politikus az állásfoglalás oktatással foglalkozó részéből hiányolja, hogy nem szerepel benne külön kihangsúlyozva: a szülők joga a gyermek nevelésének irányáról dönteni.

Surján László hibának tartja a jelentés körüli habverést. Szerinte a csőlátású vagy csak rosszul tájékozott emberek túlértékelik a dokumentumot, és arról nyilatkoznak például, hogy a jelentésre igennel szavazók be akarják vezetni Magyarországon a homoszexuálisok házasságát  pedig ezzel a kérdéssel nem is foglalkozik az előterjesztés. A KDNP-s politikus megjegyezte: hiba volt napirendre tűzni a jelentést, ha viszont megtörtént, akkor a magyar választók lássák világosan: a szocialisták támogatták Lunaceket, a néppártiak nem.

Az Európai Néppárt frakcióálláspontja valóban az volt, hogy elutasítják a jelentést. De egyrészt az állásfoglalást előzőleg a néppárt is aláírta, másrészt nem rendeltek el kötelező szavazást a kérdésben, így szabadon voksolhattak a frakció képviselői, akik közül több tucatnyian támogatták is a dokumentumot, köztük magyarok is. Így nem csak a szocialista Göncz Kinga, Gurmai Zita és Herczog Edit, valamint Bokros Lajos, hanem két néppárti politikus, a fideszes Járóka Lívia és Szájer József is igennel voksolt a jelentésre.

Szájer József a Mandiner kérdésére meg is indokolta, miért szavazott a frakcióállásponttal ellentétesen: A határozat ellenzői úgy vélték, hogy egy ilyen határozat elfogadása már eleve sérti a szubszidiaritás elvét, a támogatók, köztük én, úgy gondoltuk, hogy az EP jogosult bármilyen kisebbség vagy közösség jogai tekintetében elmondani a véleményét.  A polgárok alapjogainak biztosítása mellett, illetve a jogtalan megkülönböztetés ellen máskor is mindig kiálltam, ez a határozat erről szól. Ennek szellemében fogalmaztuk meg az új magyar Alaptörvényt is, amely szövegező bizottságának elnöke voltam. Olyan határozatot, amelyet azzal ellentétesnek gondolok, nem szavaztam volna meg”  fogalmazott a politikus.

Rákérdeztünk arra is, hogy véleménye szerint az általa is megszavazott jelentés szellemiségének mennyiben felelnek meg a hazai jogszabályok. Szájer szerint bármilyen jogalkotásnak akkor van jelentősége, ha az adott állam polgárai azt támogatják. A kellő társadalmi konszenzus nélkül elfogadott szabályokat a társadalom nem fogadja el, és a franciaországihoz hasonló heves konfliktusokhoz vezethet”  utalt a melegházasság elleni francia tiltakozásokra a politikus. Hozzátette: Magyarországon az alaptörvény rendezi ezt a kérdést, és azt is világossá teszi, hogy az EU-ra nem ruházta át ezt a jogot. Az én szavazatom ez EP-ben ezzel meggyőződésem szerint nem ellentétes” – mondta.

Mi lesz az elfogadott jelentés következménye?

A homofóbia- és transzfóbia-ellenes jelentés tehát átment az Európai Parlamenten. Ám ha az Európai Bizottság a képviselők kérésének megfelelően el is kezd dolgozni egy ilyen, az LMBTI személyek diszkriminációja elleni menetrenden és el is fogadja azt, még az sem fog jogalkotási kötelezettséggel járni. Leginkább azért, mert Magyarország az ilyen jellegű jogszabályok tekintetben bőven megfelel az uniós előírásoknak.

Dombos Tamás (Háttér) szerint a jelentés célja elsősorban az, hogy összefogja és kiszámíthatóvá tegye az európai uniós intézmények működését, mint ahogy más diszkrimináció által sújtott csoportok esetében ez már megtörtént. Szerinte egyébként érdemi változást abban hozhat leginkább ez a folyamat, hogy több pénz juthat az LMBT emberek esélyegyenlőségére, mert esetleg majd előírhatják, hogy az uniós források elosztásánál vegyék figyelembe ennek a közösségnek a szempontjait is. Hozzátette: Magyarországon jelenleg az államon keresztül nem igazán jutnak forrásokhoz az LMBT-szervezetek, közvetlenül viszont finanszíroz néhány projektet az EU.

Örülünk és támogatjuk ennek az európai parlamenti határozatnak az elfogadását” - fogalmazott a Háttér Társaság ügyvivője. Hozzátette: érvényt kell szerezni annak az uniós alapelvnek, hogy a diszkrimináció egyetlen társadalmi csoport esetén sem elfogadható, azok ellen ugyanolyan erőteljesen kell fellépni. Az állásfoglalást egyébként ellenző Surján Lászlóhoz hasonlóan Dombos Tamás is hangsúlyozta: azok a félelmek, amelyeket a jelentés ellenzői megfogalmaztak,  nagyrészt túlzóak, és kifejezetten csúsztatáson vagy hazugságon alapulnak. Az elfogadott határozat lényegében tehát semmi másról nem szól, csupán egy csoport emberi jogainak biztosításáról, illetve a velük szembeni diszkrimináció elleni kiállásról. Ez pedig nem követel többletjogokat, csak azt, ami egyébként mindenki másnak is jár.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/64294

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés