„Elvi ellenvetések:
– Az általános rezsicsökkentés jobban támogatja a nagyfogyasztókat. A rózsadombi 3 medencés szaunás ház költségei ugyanolyan százalékban csökkenek, mint az egyszobás vidéki kislakás költségei, viszont ez a rózsadombon jóval nagyobb összeget jelent. Ezért lenne hasonlóan rossz az MSZP ÁFA csökkentési javaslata, mivel az szintén a szociális helyzet figyelembevétele nélkül adna mindenkinek »támogatást«, és egyáltalán nem ösztönözné az energiahatékonyság növelését, a pazarlás megszüntetését.
– A közszolgáltató cégek közül például a villamosenergia-ipari vállalatok a legutolsó lezárt pénzügyi évben, 2011-ben ugyan valóban nyereségesek voltak, azonban a lakossági- és különböző egyéb fogyasztókat ellátó, hatósági árakkal működő egyetemes szolgáltatói piacon már akkor, a rezsicsökkentés előtt is veszteséget könyveltek el. Nem igaz tehát, hogy »erkölcstelen« extra-profitok miatt magasak az energiaárak.
– Állami szabályozással utólagosan módosítanak szerződéseket, feltételeket, lehetetlenítenek el ezzel vállalatokat. Ez rombolja a bizalmat, az ország megítélést, a befektetői hangulatot, ezeken keresztül közvetetten pedig a GDP növekedésre is negatívan hat.
– Nehezen érthető a kormány azon hosszú távú célja is, hogy állami tulajdonban tudja az energetikai vállalkozásokat. Egyrészt – véleményem szerint egyértelműen – az állam a legtöbb esetben rossz gazda. Nincs meg a kellő szaktudása, tapasztalata, nincsenek meg a kellő erőforrásai, emellett pedig a gazdasági szempontok mellett erősen szerepet játszanának a politikai szempontok is, ami szinte minden esetben rontja a hatékonyságot és növeli a költségeket.”