Javult a gyerekek figyelme, többet beszélgetnek és játszanak – már most érzékelhetők az iskolai mobiltilalom jótékony hatásai
A pedagógusok nyolcvan, az igazgatók hetven százaléka pozitív változásokról számolt be.
Az iskolák állami kézbevétele után az igazgatók sok kérdésben már nem intézkedhetnek, a jogköreiket átvevő tankerületek viszont még nem tudnak intézkedni. Számos kérdésben nem látják tisztán az iskolák, hogy kinek is kellene dönteni. Ki vehet fel új tanárt, mi lesz a pedagógusok juttatásaival, és tényleg nyilatkozatstopot rendelt-e el az oktatásirányítás? A Mandiner riportja igazgatói és érdekvédelmi félelmekről, a KLIK válaszaival.
„Az átvétel zökkenőmentesen, kisebb problémákkal, de zajlik. A tanítás mindenütt rendben folyik” – fogalmazott Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy XI. kerületi általános iskolában az év elején. A Mandiner karácsony előtt közölt riportot arról, hogy a közoktatás különféle szereplői milyen aggodalmakkal néznek az új berendezkedés elé. De mi történt azóta?
„Egyelőre a működés legalapvetőbb feltételei sem adottak, mindent a bizonytalanság jellemez. Megszűnt a gimnázium gazdasági osztálya, nincs gazdasági ügyvitel, számlázás és kifizetés, és főleg nincs költségvetés. Máig nem történt meg a legalapvetőbbeken túlmutató üzemeltetési, fenntartási és szakmai fogalmak meghatározása, miközben az iskolától elvárják a korábbihoz hasonló, folyamatos, zökkenőmentes napi működést” – hangzott el egy budapesti gimnázium január 7-i értekezletén az ott készült jegyzőkönyv szerint, amiben az is olvasható: „január 3-án kiderült, hogy a pedagógusok ezentúl nem kapnak közlekedési hozzájárulást, vagyis BKK-(leánykori nevén BKV-) bérletet (10 500 Ft). Ez azt jelenti, hogy a nettó 110-120 ezer Ft-ot kereső tanárok fizetése durván 9%-kal csökkent. Az indoklás: vannak olyan iskolák, ahol ilyet eddig sem kaptak a tanárok, és az új, »igazságosabb« rendszerben nem fordulhat elő ilyen egyenlőtlenség” – áll a jegyzőkönyvben.
A Fidesz kihelyezett, hajdúszoboszlói frakcióülése még 2011 szeptemberében döntött az iskolák önkormányzatiból állami kézbe vételéről, az országgyűlés pedig 2012 novemberében szavazta meg a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét szabályozó törvényt. Így január elsejétől hivatalosan a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felel a nem egyházi és nem magánkézben lévő iskolák fenntartásáért.
A központnak 198 területi kirendeltsége van, ezek volnának a járási tankerületek. Az épületek azonban önkormányzati tulajdonban maradtak, és az iskolák technikai működtetése is önkormányzati feladata maradt, míg a KLIK dolga a pedagógiai munka felügyelete és annak finanszírozása. A KLIK-et még jóval a törvény elfogadása előtt, a nyár közepén hozta létre a kormány: a központ fennhatósága alá 2700 iskola és kollégium, 120 ezer pedagógus és 1 200 000 gyerek tartozik. Az iskolák helyett a KLIK alkalmazza és fizeti a pedagógusokat és az oktatói, nevelői munkát segítő közalkalmazottakat is. Január elseje óta az állami intézményfenntartó foglalkoztatotti állományába tartoznak a pedagógusok, valamint az oktató-, nevelőmunkát közvetlenül segítő közalkalmazottak is.
Átmeneti állapotok
Január 3-án azonban az igazgatók nem tudták, ki fogja kinyitni az iskolát, tekintve hogy az épületek az önkormányzatok tulajdonában maradtak, az intézményvezetőktől pedig számos jogkört elvontak. Egy budapesti általános iskolában sürgősen fel kellett venni egy tanárt, azonban az igazgatónak már nincs ehhez joga. A tankerület viszont még nem szerveződött meg, így a gyakorlatban nem tudta felvenni a tanerőt. Az illető tanár így most annak reményében dolgozik, hogy egyszer majd aláírják a szerződését. Ugyancsak problémás a munkahelyváltás. Január 3. után többek között tisztázatlan volt a táppénz, a szabadság kivételének, a túlóra-elszámolásnak a módja és a tanárok étkezési kedvezménye. Sokak számára bizonytalan volt a kollektív szerződések sorsa.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke két példát említ a Mandinernek: a település kívülről bejáró pedagógusok eddig 20-30 ezres utazási pótlékot is kaptak, ez január óta nem érkezik meg az érintettek számlájára, és senki nem tudja, mikor térítik meg; ahogy a cafeteria is erre a sorsra jutott. A tanulmányi versenyek sorsa is bizonytalan: mivel nem világos, hogy kinek kellene állnia a győztesek jutalmának költségeit, számos januári verseny dobogósai kénytelenek beérni az erkölcsi győzelemmel. Az iskolák alapvető eszközökkel való ellátottságát is sokan veszélyben érezték. Decemberben ezzel kapcsolatban a KIK még azt közölte a Mandinerrel: az igazgatók ilyen kérdésekben „a tankerületi igazgatótól ellátmány formájában gyors segítségre számíthatnak”.
Mendrey lapunknak kifejtette: rengeteg panasz érkezik a PDSZ-hez az átállás nehézségeiről, a fő problémát a tisztázatlan jogkörök és az infrastrukturális, logisztikai elégtelenségek jelentik. Míg az igazgatóktól rengeteg jogkört elvontak, addig az eddig általa intézett ügyeket a tankerületi KLIK sok esetben azért nem tudja menedzselni, mert még nincs meg rá az embere. A PDSZ-elnök olyan budapesti tankerületről is tud, amelynek a vezetője egyelőre egyik iskolájának üres tantermében rendezkedett be. A Mandiner tud olyan tankerületről, ahol nincs munkaügyi és gazdasági munkatárs. Mendrey hozzátette: Borsod és Fejér megyéből jelezték, hogy a szakszervezeti tagdíj – amit eddig a munkáltató automatikusan levont a fizetésekből és átutalta az érdekvédelmi szervezetek számlájára – számos esetben nem érkezett meg, vagy nem annyi érkezett, amennyit levontak.
Információink szerint a tankerületek vezetői és a KLIK vezetője, Marekné Pintér Aranka segítőkészen és nyitottan állnak az érdeklődők rendelkezésére, az Országos Közoktatási Tanács év eleji értekezletén is azt kérték a központ vezetői, hogy kérdezzenek a megjelentek, mivel csak így tudják feltérképezni a felmerült problémákat. Hoffmann Rózsa viszont mind a rádióban, mind a Hír tévének azt nyilatkozta: minden tisztázott, csak az nem tudja, hogy mit kell tennie, aki nem ismeri a törvényt. Forrásaink azonban éppen azt kifogásolják, hogy a rendelkezések gyakran érthetetlenek, sőt, értelmezhetetlenek.
Nem tudják
A tankerületek vezetői sok esetben nem tudták, mihez van joguk és mihez nincs. Mendrey szerint jellemző momentum volt, hogy az év eleji, tankerületi igazgatóknak rendezett értekezleteken a helyi KLIK-ek vezetői az igazgatók legtöbb kérdésére „nem tudom”-mal feleltek. Így minden piszlicsáré ügyben a központi KLIK-hez fordultak a tankerületek. A tankerületi vezetőkhöz érkező központi tájékoztatókon pedig Mendrey tudomása szerint ott szerepel a felirat: „szigorúan titkos” – ugyanakkor a KLIK-től a Mandiner azt a tájékoztatást kapta, hogy „ilyen jelzésű irat a KLIK-től nem ment ki”. A központ leszögezte azt is: a jogköröket több jogszabály tartalmazza, az eligazodás érdekében pedig készítettek egy táblázatot.
„Kevés tankerületben teljes az infrastruktúra, mivel az átadás-átvétel folyamatában épül. Nem új bázison alakul, hanem a korábbi önkormányzati helyiségekre építettünk. Ahol az önkormányzat ezt nem biztosította, ott bizony iskolában is előfordul iroda” – írta kérdéseinkre küldött válaszában a KLIK. Egyébként az is január közepére dőlt el, hogy az intézményfenntartó központ nevének rövidítése KLIK lesz KIK helyett. A központ a fent felvetett kérdésekre válaszul leszögezte: „az igazgató továbbra is kiválaszthatja munkatársait, a tankerületi igazgatóval egyeztetési kötelezettsége van, a helyettesítésre felvett munkatárs dokumentumait az iskola igazgatója kiadmányozza, üres státuszra. A kinevezési okmányt a KLIK elnöke írj alá”. A KLIK munkaszervezetén kívüli munkavégzésre továbbra is van lehetőség.
Mint a KLIK-től megtudtuk, az étkeztetés önkormányzati feladat, az ebédbefizetés rendjét és módját az önkormányzatoknak kell meghatározniuk és megszervezniük. Azok a központ tudomása szerint több esetben együttműködési lehetőséget kérve az iskolatitkárt bízták meg. A cafeteriáról a kormány dönt (a bérletek kifizetése ennek része). A bejáró tanárok útiköltségének térítése a válasz alapján a korábbi gyakorlatnak megfelelően, a jogszabályok szerint történik, ebben nincs változás. A gazdálkodásért a tankerületi igazgatók felelősek, az erre vonatkozó szabályzat lehetővé teszi az ellátmány biztosítását az intézményvezetők számára. A versenyek szervezése továbbra is a versenyszervező iskola feladata, a költségek dologi részét a működtetőnek, személyi kiadásait a fenntartónak kell állnia, de ez a KLIK bevallása szerint további szabályozást igénylő kérdés. Arra, hogy a pedagógusoknak jelent-e többletköltséget az étkezés azután, hogy már nem az önkormányzat alkalmazottai, a KLIK úgy felelt: „akkor, ha az önkormányzat már nem biztosítja számukra a korábbi kedvezményt”. A kollektív szerződéseket a fenntartóváltás nem érinti, azok változatlan formában egy évig fennmaradnak.
Az államtitkár kommunikációjában egyébként tapasztalható némi elmozdulás. Hoffmann Rózsa mostanában inkább a pedagógusok lelkiismeretére, elhivatottságára apellál. Nemrég úgy nyilatkozott: a jó tanár, ha elfogy a kréta, megy és vesz magának. A jezsuiták A Szív című lapjának decemberi számában még azt mondta: „Nem fogadható el, hogy a tanárok úgy viszonyuljanak a saját munkájukhoz, hogy csak annyi a dolguk, hogy órát tartsanak. Egy tanári kar nem óraadó pedagógusokból, hanem nevelőkből áll.” Mindezt úgy, hogy köztudomású a tanárok túlterheltsége, és egy felmérés is azt mutatja, hogy a tanárok – egyébként az európai átlagnak megfelelően – 51 órát dolgoznak hetente. Emellett több évtizede gyakorlat, hogy a tanárok a saját magnójukat viszi be angol- és magyarórára, az osztályfőnökök sokszor a saját függönyeiket teszik ki az osztályterembe, és számos esetben az osztálykirándulások kísérőtanárai inkább maguk is befizetik a részvételi díjat, hogy a költség kisebb legyen az diákok számára.
Van-e nyilatkozatstop?
Január közepére egyébként számos kérdés tisztázódott. Ekkor azonban olyan rendelkezés érkezett pár budapesti szakiskolához, amit sokan úgy értelmeztek: nyilatkozatstopot rendeltek el az igazgatók számára. A KLIK a Mandinert ezzel kapcsolatban úgy tájékoztatta: ez csak a nyilatkozattevés mikéntjére vonatkozott, és csak a szakiskoláknak küldték, központilag egyelőre nem szabályozták az igazgatók nyilatkozattételi jogát. Hozzátették: „a nyilatkozati rend kialakítása minden szervezetben bevett gyakorlat, s ez nem korlátozást jelent, hanem a kompetenciák meghatározását, ki milyen kérdésben jogosult nyilatkozni. Az irányelvünk az, hogy az igazgatók az iskolát érintő szakmai kérdésekben jogosultak nyilatkozni, a szervezet egészére vonatkozó, országos hatáskörű kérdésekben pedig a KLIK központ”.
Hoffmann Rózsáék többek közt azzal érveltek az új rendszer mellett, hogy így leveszik az adminisztratív és pénzügyi gondokat az igazgatók válláról, akiknek ezentúl csak a pedagógiai munkával kell foglalkozniuk. Viszont kérdéses, hogy utóbbi mit jelent: állandóan benn kellene ülniük kollégáik óráin, vagy tanmeneteket kellene böngészniük? Az intézményvezetők ugyanis szívesen viselték a gazdálkodás terhét. Önálló költségvetés híján, a tantervi mozgástér beszűkítése és az igazgatói jogkörök megnyirbálása után sokak számára úgy tűnik: az iskolák az eddigi trenddel ellentétben, amely a saját arculat kialakítását tartotta fontosnak, most arctalanná válnak. A KLIK viszont leszögezte: „A tankerülettel együttműködve minden korábbi jó gyakorlat folytatható, s az új kezdeményezésekre is nyitottak vagyunk”.
Mindenesetre a váltásból a diákok és a tanárok egyelőre nem sokat éreznek, az leginkább az igazgatókat viseli meg. Mendrey László pedig úgy látja: valószínűleg a rendszer gyermekbetegségei átmenetiek, a jogkörök és feladatok idővel tisztázódnak, és bizonyára a tankerületek is képesek lesznek ellátni feladataikat. De ettől még szerinte maga a rendszer nem jó.