Megkeseredett méz az előválasztási bödönben – így csinált történelmet a baloldal „egyik legnagyobb politikai innovációja”

Nyitókép: Facebook

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, szombaton ülésezett a Civil Választási Bizottság (CVB), miután péntek éjfélkor lejárt az előzetesen arra megadott határidő, hogy a helyi jelöltek és jelölő szervezetek a bizottság közreműködését kérjék a baloldali indulók közti előválasztás lebonyolításában.

Bár néhány kérdés még nyitott maradt, lassan körvonalazódni látszik, hogy a CVB hol és mely jelöltek előzetes megmérettetésében működik közre.

Mint ismert, a Magyar György ügyvéd vezette CVB közreműködésével rendezték meg a baloldali pártok a 2021-ben az országgyűlési választásra készülő előválasztást is.

Eufória és kudarcélmény

Egyesek szerint a 2022-es országgyűlési választást megelőző előválasztás a baloldal nagy innovációjának indult. Valamiféle eufória, növekvő optimizmus – ami persze később csalókának bizonyult – érezhető is volt a szivárványkoalíció táborának környékén az egyéni jelöltek és a miniszterelnök-jelölt személyének véglegesítésekor. Még akkor is, ha

Például Fekete-Győr András Momentum-elnöknek, aki ugyan rögtön nem mondott le, miután az előválasztás első fordulójában utolsó helyen végzett, de végül 2021. októberében pártja küldöttgyűlése megvonta tőle a bizalmat.

Volt, aki előre látta, hogy ez így nem lesz jó

Horn Gábor, a baloldali előválasztás egyik ötletgazdájának számító Republikon Intézet vezetője szerint 

A politológus ezt nem közvetlenül az előválasztások lebonyolítása után, tehát a baloldal a 2022-es országgyűlési választáson elszenvedett katasztrofális veresége előtt nyilatkozta az Indexnek, hanem idén, 2024 februárjában. A Republikon vezetője tehát nem az előválasztásban mint ötletben látja a baloldal történelmi bukásának okát.

Horn állítását alátámasztandó az akkori közvélemény-kutatásokra hivatkozott és a kudarc gyökereit inkább abban látta, hogy nem tartottak elég körzetben előválasztást. Az Indexnek nyilatkozva ugyanis úgy fogalmazott, „például a Jobbik és a DK a fél országot felosztotta egymás között, ez megszüntette az előválasztás funkcióit az érintett helyeken, nem volt valódi verseny. Ha van előválasztás, azt komolyan kell venni.”

Hont András újságíró, kormánykritikus véleményvezér például egy 2021. október elsején, tehát az előválasztás két fordulója között, publikált Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: „Igen merész dolog az előválasztás képviselőjelölti eredményeiből bármilyen következtetést levonni a pártok támogatottságát illetően. Nem csupán azért, mert a legkülönfélébb koalíciók álltak föl, és az egyes jelöltek szavazatait nem lehet szétszálazni a különböző párthovatartozású szavazókra, de azért is, mert

– és ennek is ezer oka lehet. Az ellenzéken belüli törésvonalak megmaradtak, és még az sem tisztázódott, hogy melyik törésvonal lesz végül a meghatározó, és hogy az így szétszabdalt csoportokat kik képviselik.”

A Fidesz-KDNP pártszövetség több mint hárommilió listás szavazatot kapott (a szivárványkoalíció nem érte el a kétmilliót sem) és megszerezte a parlamenti madátumok 68 százalékát. Néhány héten belül pedig az is kiszivárgot, milyen csillapíthatatlan feszültségek jellemezték a baloldali választási koalació miniszterelnök-jelöltje és a többi vezető viszonyát végig a kampány alatt.