Nemzeti gondolkodás a nemzetközi térben, családokról és születésükről

Csütörtökön és pénteken rendezték meg az V. Budapesti Demográfiai Csúcsot, ahol minden kontinens, 20 ország, 60 neves előadó képviseltette magát. Sokszor tesszük fel a kérdést: miért fontos erről beszélni? Vajon tényleg a népesedés a legfontosabb ügy, amely megoldásra vár? Család konstrukciójában gondolkodni jobb, mint egyéni szükségletek mentén? Mindegyik kérdésre választ kaphattunk a konferencia napjain, nemkülönben a záró családi napon. 

***

2010 óta a családpolitika nemcsak különleges szerepet kap a nemzetstratégiai célok között, de a hozzá fűzött reményeket beváltani látszik. Hazai jellegzetesség, Novák Katalin köztársasági elnök asszony, korábban családpolitikáért felelős miniszter és államtitkár szerepe a probléma felismerésében hangsúlyos és nélkülözhetetlen. Magyarország számára ugyanis a népesedés, a kívánt gyermekek megszületése további létének alapja, egyben biztosíték a kultúránk, nyelvünk, társadalmunk fennmaradására. A biztonság záloga a szabadság, amely csak jól meghatározott rendben létezik – mondta Novák Katalin köszöntő beszédében. A köztársasági elnök a hazai jellegzetességgel bíró konferencia ötletgazdájaként és háziasszonyaként, nem utolsósorban anyaként, feleségként és karriert magáénak tudó nőként lépett a nyilvánosság elé. Orbán Viktor miniszterelnök úr a családok hangját meghallotta, a hazai családpolitikai intézkedéseket kiemelt célként tekintette az elmúlt évtizedben. Az európai polgárokat az érdekli, hogyan tudnak békében, biztonságban gyermekeket felnevelni – hangzott el a miniszterelnök beszédében. Mindennek eredményeként, összefogva a családszervezetekkel itthon és külföldön, néhány lépéssel közelebb kerültünk a demográfiai fordulathoz.

A nagymintás ifjúságkutatások, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért és egyéb szociológiai, pszichológiai természetű kutatások egyaránt jelentős eredményeket tartalmaznak a népesedésre vonatkozóan. A fiatalok átlagosan 2 gyermeket szeretnének. Alapvetően konzervatív gondolkodásmód jellemzi őket, 

Az is egyértelmű azonban, hogy a jövővel kapcsolatos bizonytalanság, a napról napra változó világ, a digitalizáció előtérbe kerülése és a mainstream által sugalmazott hamis eszmék mindezeknek gátat szabnak. A bizonytalanság feloldásának egyik eszköze a családpolitikai intézkedések bevezetése és kiterjesztése. Amennyiben egy nő négy gyermek után SZJA-mentességet, gyermekszülés után egzisztenciális megbecsülést és anyagi segítséget kap, az a gyakorlatban is rendkívüli mértékben hozzájárul a vágyott gyermekek megszületéséhez. Ha pedig egy férfi nem érzi azt, hogy egyedül szükséges a családját eltartania, amíg gyermekei óvodáskorúak nem lesznek, akkor a férfi-nő szövetség megerősödik, több gyermeket vállalnak a családok. Mindazonáltal a magyar családpolitika nagymértékben alapoz a nők, anyák szempontjaira – hangzott el Fűrész Tündétől, a KINCS elnökétől. A gyermekek megszületése ugyanis elsősorban az anyákon múlik. Látjuk ezt az abortusz kérdésében, a perinatális veszteségek támogatása során és a felmérésekben is. Az első gyerek megszületésének ideje kitolódott az elmúlt évtizedekben. A nyugati világ trendje ez, ahogyan a „tudatosan gyermektelen” koncepciók is teret hódítottak. Stephen J. Shaw filmrendező erre a problémára reflektál előadásai során. Történelmi példákon és személyes interjúkon keresztül mutatja be, demográfiai fordulat akkor lehetséges, ha a gyermektelenek aránya alacsonyabb a társadalomban.

Freund Tamás, az MTA elnöke reagál mindarra, amit a felgyorsult, digitalizált világról ismerünk. Arra a tudományos tényállásra, hogy az agyunkat, idegrendszerünket rendszeres sokk éri. Szerencsések vagyunk, hiszen rendszereink plasztikusak – azaz rugalmas adaptációra van lehetőség –, de óriási kérdés, hogy meddig feszegethetjük határainkat. Ez egy kényszerű, erőszakos adaptációs mechanizmus, a külső ingerelárasztás felől mindenképpen. Eredménye túl magas fokú szorongás, amely nem képes teljesítménybe fordulni sem a magánéletben, sem a karrier tekintetében. Rossz hangulatban a reménytelenség uralkodó érzelme nem engedi észrevenni a megoldásokat, valamint nehézzé teszi a valóságot és a valótlanság megkölönböztetését. Pszicho-neuro-immunológiai szempontokat figyelembe véve akkor lehetünk ellenállóbbak, ha társas kapcsolataink vannak és azok megfelelő minőségűek. Az intim és bizalmas kapcsolatok, így például a beszélgetések, személyes kapcsolódáson keresztül fejtik ki leginkább jótékony hatásukat. Gad Saad egyetemi professzor egyenesen parazitikus gondolatoknak nevezett minden olyan törekvést, amely a család, az emberi természet ellenében érkezik, ideértve az anya-apa-gyermek biológiai alapvetéseit sokszor nélkülöző modern trendeket. 

Feltételezhetjük, hogy stabil identitás nélkül kevesebb gyermek születik – hiszen ilyen állapotban magasabb szintű a bizonytalanság és a szorongás, illetve alacsonyabb fokú a frusztrációs tolerancia és rosszabb a megküzdési képesség – Magyarországon és a világ más országaiban egyaránt. A család az egéneken túlmutató, dinamikus rendszer. A legkisebb mikroközösségre épített politika, szociális intézkedések és működésmód feltárása, ezzel összehangolt intézkedések bevezetése jó út lehet a nemzetstratégiai cél elérésében. A demográfiai fordulat még nem következett be, ugyanakkor 154.000-rel több gyermek született, mint családpolitikai intézkedések nélkül született volna. Emellett számottevő csökkenést látunk a művi vetélések számában is. A hasonló törekvéseket érdemes tovább erősítenünk, a lelki működés kiemelt vizsgálatai által. Számos területen hathatós intézkedésekre és támogatásra van szükség, így például a várandós és kisgyermekes anyák pszichiátriai/pszichológiai támogatását illetően. Ahhoz, hogy több gyermek születhessen, az ismeretlen lelki tényezőket fel kell tárnunk és a politikai rendszereknek reagálni szükséges rájuk. 

Nyitókép: Kopp Mária Intézet Facebook-oldala