Kétszázmilliós ösztöndíj kevés melóval: liberális lobbi telepszik rá az MTA-ra?

2023. július 03. 18:17

Majd’ kétszázmillió forintot kapott a kiemelkedő teljesítményű tudósoknak fenntartott Lendület Programból a közepes teljesítményű irodalomtudós, aki az ellenzéki akadémiai aktivizmus vezéralakja.

2023. július 03. 18:17
null
Szilvay Gergely
Szilvay Gergely

Csendes felháborodás kísérte a hazai humán tudományok világában az idei Lendület Program pályázata eredményeinek a kihirdetését. Az egyik legrangosabb és legtöbb pénzzel járó ösztöndíj kapcsán ismét felmerül a gyanúja annak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nemcsak tudományos, hanem politikai tevékenységet is díjazandó ítélt oda jelentős mértékű támogatást az egyik jelöltnek.

A rosszallás kiváltója, hogy Szilágyi Emőke Rita, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa 199 millió 716 ezer forint támogatást nyert el Humanista kánonok és identitások a Magyar Királyságban 1450–1630 című projektjére.

A Lendület Program bevallott célja „a hazai fiatal kutatóbázis erősítése nemzetközi szinten kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával.”

Szilágyi Emőke Ritának azonban nincs kimagasló nemzetközi tudományos teljesítménye,

sőt valójában csak néhány nemzetközileg jegyzett munkája van. Szilágyi disszertációjának 2013-as megvédése óta idegen nyelven összesen egy nemzetközi tudományos tanulmányt, egy nemzetközi könyvfejezetet és egy nemzetközi szócikket jegyez.

Utóbbi ugyan a neves, tudományos körökben magasan jegyzett Brill által kiadott kötetben jelent meg, viszont Szilágyi munkája egy másfél oldalas szócikk Nicolas Olahus életéről és egy lista a műveiről. Rangosabb európai egyetemeken ennyi publikáció legfeljebb a doktori cím megszerzéséhez elegendő, nemzetközi színtéren irodalomtörténeti és történettudományi területeken jellemzően minimum évi egy, de inkább két folyóiratcikk az elvárt egy átlagos kutatótól. Az is igaz, hogy a bölcsészeti területen sokkal fontosabbak a monográfiák és könyvfejezetek, mint a folyóiratcikkek, de Szilágyi ezekből sem mutat fel nemzetközileg kiemelkedőt.

Tény, hogy Szilágyi Emőke Ritának a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázisában 74 tétele szerepel, de ezeknek jelentős része magyar nyelvű recenzió, ismeretterjesztő írás, vagy egyéb, a nemzetközi tudományos téren a gyakorlatban nem látható munka. Szilágyi munkássága itthon nem érdektelen, magyar nyelvű munkáival hozza a hazai átlagot, a Lendület ösztöndíj viszont kifejezetten a nemzetközi kiválóságoknak szól. Egyetlen, 2014-ben megjelent idegen (német) nyelvű cikke az Akadémiai Kiadó által jegyzett Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae című folyóiratban jelent meg, mely Q4-es besorolású, ezzel a jegyzett folyóiratok negyedik negyedébe, azaz a leggyengébb kategóriájába tartozik. Persze a kiadvány sokszor fontos hazai eredményeket tár a külföldi publikum elé, de egyetlen, ide írt publikáció még senkit nem tesz nemzetközileg versenyképessé, kiemelkedővé.

A folyóirat szerkesztési folyamatára rálátó forrásunk szerint rigorózus szakmai szűrőn leginkább az országhatáron kívülről érkező cikkek esnek: „A magyar kutatói szcéna kicsi, mindenki tudja, hogy ki, mivel foglalkozik ezért egymás cikkeit „politikai” okokból nem nagyon dobják vissza, mert azzal nem csak az adott kutatót, de a témavezetőjét és barátait is magukra haragítanák. A maximum kritika, a ’revise and resubmit’” (javítsa át és adja le újra – a szerk.). Beszédes tény ugyanakkor, hogy Szilágyi Emőke Rita cikkére kilenc évvel ezelőtti megjelenése óta mindössze egy hivatkozás érkezett.

Másik nemzetközileg is látható publikációja egy magyar szerkesztésű, hazai szerzőket felsorakoztató, külföldön megjelent kötet, melybe nem nyilvános felhívásra, hanem meghívásos alapon írtak a szerzők.

A nemzetközi tudományos láthatóság egyik fő mércéjének számító Google Scholar szerint Szilágyi Emőkének 4, a tudóskörökben ismert és számontartott Scopus nyilvántartása szerint 0 darab hivatkozása van. A Lendület titkársága a Mandiner kérdésére Szilágyi nemzetközi tudományos munkásságát alátámasztandó az MTMT-hez utalt minket (lásd keretes írásunkat), holott az MTMT kizárólag Magyarországon releváns, valamint a hazai tudományosságra lett optimalizálva, ezért

az MTMT-t teljes tévedés úgy beállítani, mint a nemzetközi tudományosság fokmérőjét.

Érdemes ezt összevetni a Lendület program két másik, humán területről érkező pályázatának győztesének idézettségével: Kiss Viktória, aki a bronzkori társadalmi-gazdasági stratégiákat vizsgálja a Közép-Duna vidéken 3238 hivatkozással rendelkezik, míg Sebők Miklós, aki a visegrádi országok változó globális viszonyrendszerét kutatja, 309 hivatkozással büszkélkedhet a Google Scholar szerint. Joggal merül fel a kérdés, hogy az MTA idei Lendület Programjának felhívására beérkezett 27 bölcsészet- és társadalomtudományi pályázó közül valóban Szilágyi Emőke Rita volt-e a harmadik nemzetközileg legeredményesebb kutató.

Szilágyi Emőke Rita a Lendület-pályázat feltételei közül egy pontnak biztosan eleget tesz: „Korábban rangos hazai (OTKA, MTA Bolyai, MTA Prémium) vagy nemzetközi posztdoktori vagy kutatási pályázatokon egyénileg vagy kutatócsoport-vezetőként támogatást nyert.” 2019-ben Szilágyi az akkori MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársaként és tudományos titkáraként Oláh Miklós levelezése. Kritikai kiadás II. című pályázatával elnyerte az ország legrangosabb és legtöbb pénzzel járó tudományos ösztöndíját. Így kutatói fizetésén felül havi bruttó 600 ezer forintos támogatásra vált jogosulttá. Ekkor Szilágyi Emőke Rita már másodjára nyerte el az MTA Prémium Posztdoktori Program ösztöndíját.

A liberális oldal akkor összezárt, a Magyar Narancs, az Index, a Diétás Múzsa

politikai támadásként kezelték a Szilágyi Emőke tudományos munkásságát érintő kritikát.

Azóta eltelt három év, ám Szilágyi Emőke tudományos életrajzának nemzetközi része nem lett sokkal vaskosabb. A két Prémium pályázati ciklus eredménye Oláh Miklós közel kilencszáz, latin nyelven született levelének a begépelt változata lett, melyek két kötetben, az MTA különböző weblapjain érhetőek el. Az egyik ilyen oldal a Szilágyi Emőke által is szerkesztett Reciti.hu. Tudni kell azonban, hogy az efféle forráskiadás nemzetközi színtéren nem számít jelentős tudományos teljesítménynek. A kéziratok begépelését jellemzően kutatási asszisztensek végzik, amihez még a doktori fokozat sem előfeltétel.

Különösen szembetűnő hát, hogy a – nyilvánosan elérhető életrajza szerint – nemzetközi értelemben vett projektvezetői tapasztalattal nem rendelkező Szilágyi Emőke Rita most vélhetően projektvezetőként kapott közel kétszázmillió forintot az MTA „nemzetközi kiválóságoknak” fenntartott Lendület Programjától. Azért csak vélhetően, mert a pályázat részletei nem nyilvánosak.

Az MTA belső ügyeire rálátó forrásunk szerint Szilágyi pályázatának pozitív elbírálásában döntő szerepe lehetett intézetpolitikai szerepvállalásának. Szilágyi ugyanis vezető alakja az MTA kutatóhálózata 2019-es átszervezésekor alapított

Akadémiai Dolgozók Fóruma nevű informális közösségnek, mely rendszeresen hangot ad kormányellenes érzelmeinek

a közösségi médiában és utcai megmozdulásokon. Forrásaink szerint kezdetekben sokan csatlakoztak az ADF-hez olyanok, akik nem értettek egyet a kutatói hálózat átszervezésével. Viszont a fórum hamarosan liberális dühöngővé alakult, ahol sértett emberek, magukat a tudományosság látszatával felvértezve kritizálnak mindent, amihez a kormánynak köze van.

Az ADF Facebook-oldala gyakorlatilag egy politikai üzenőfal, amin az adminisztrátorok a tudományos autoritásuk mögé bújva politizálnak. Egyebek mellett támadják az egyetemi modellváltást, támogatják a FreeSZFE-t, a kormányellenes demonstrációvá váló tanártüntetéseket, és betámadták a Debrecenben épülő, nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú akkumulátorgyárat is. Utóbbihoz Fábián István kémiaprofesszor, MSZP és Párbeszéd által támogatott korábbi képviselőjelölt előadása szolgáltatott „szakmai” muníciót.

„Ezt már nekem sem vette be a gyomrom, passziváltam magam, de nyíltan nem fogalmazok meg kritikát velük szemben, mert aki itthon a tudományos életben képzeli el a jövőjét, annak jobb nem magára haragítani őket. A liberálisok frusztráltak, és ha egyszer eljön az idejük, kemény tisztogatások lesznek a tudományos életben” – fogalmaz forrásunk, aki szerint ha a Lendület Program koordinátorai nem is azonosulnak feltétlenül az ADF nézeteivel, intézetpolitikai okokból nem szeretnék magukra haragítani az agresszív csoportot. 

Szilágyi személyében tehát egy politikailag aktív, tudományos teljesítményét tekintve a magyar jó átlagot hozó, nemzetközileg azonban alig valamit alkotó kutató kapott 200 milliót, mint nemzetközi kiválóság.

A Mandiner megkereste a Lendület Program titkárságát, kérdéseinkre az alábbi válaszokat kaptuk.

Nem tartják-e aggályosnak, hogy a több százmillió forintot elnyert Lendület-pályázatok tartalma nem érhető el szabadon a nyilvánosság számára?
Minden évben az MTA ünnepélyes keretek közt oklevelet nyújt át a pályázat nyerteseinek, amely idén is szeptemberben esedékes. Ugyanekkor megjelennek a támogatást nyert kutatások rövid ismertetései is az MTA honlapján. A pályázatok teljes anyagai azonban – a pályázatkezelési normáknak megfelelően – védettek, azok tartalmát csak titoktartási nyilatkozattétel után ismerhetik meg a szakértők is, különben veszélybe kerülhetne a kutató szellemi sajátja.
Nemzetközileg versenyképesnek tartják-e az egy cikket, egy könyvfejezetet és egy szócikket jegyző, mindössze négy hivatkozást felmutató Szilágyi Emőke Rita munkásságát?
Szilágyi Emőke Rita munkássága a kutatása tudományterületén nemzetközileg versenyképes, lásd MTMT adatok. A szakmai értékelő testület a tudományterületén kimagasló eredményeket felmutató kutatóként értékelte a pályázót, akinek eddigi és várható tudományos eredményei eredetiek, hiánypótlók és nemzetközi szempontból is érdeklődésre tartanak számot.
Kik voltak Szilágyi Emőke Rita pályázatának a szakmai bírálói?
A szakmai bírálók neve nem megismerhető, ahogy az a nemzeti és nemzetközi alapkutatási pályázatértékelő eljárásoknál a bírálók védelmében ügyrendi szabály.
A 24, támogatást nem nyert bölcsészet- és társadalomtudományok területén pályázó között volt-e olyan, aki Szilágyi Emőke Ritánál jelentősebb nemzetközi teljesítménnyel rendelkezik?
A pályázatok értékelésénél csak egyik szempont a nemzetközi teljesítmény, de mint fentebb írtam, ebből a szempontból is kimagasló a kutató nemzetközi láthatósága a tudományterületén. A „Bírálati szempontok”-ról bővebben a pályázati felhívásban talál információt. Az értékelő bizottság számos további pályázatot is támogatásra érdemesnek tartott, de támogatásukra nem volt forrás.
Szerepet játszott Szilágyi Emőke Rita pályázatának pozitív elbírálásában, hogy a pályázó a kormányellenes aktivitásáról ismert Akadémiai Dolgozók Fórumának egyik vezető alakja?
Az MTA csak a pályázatban megadott adatok és a pályázati szempontrendszer alapján értékel, ahol kizárólagos mérce a tudományos kiválóság és a kutatás várható hatása. Bővebben tájékozódhat a Lendület Programról az MTA honlapján, ahol a pályázatkezelés teljes ügyrendjét is megismerheti.

 Kép forrása: mta.hu

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bagira002
2023. július 09. 10:29
Nyugati híres egyetemeken fehér magas pontszámmal jó képességű tanulni vágyókat nem veszik fel , a feka színes bőrűeket kevés tudással pontszámmal felveszik . Első év után a buta színesek kiesnek , maradnak a kevés fehér bőrű egyetemisták ,
dumdum53
2023. július 04. 19:31
A Gyáni-féle libsikeltetőből kinőtt galambocskákra ez vár. A nevezett hölgy elég gyengécske teljesítményt tud maga mögött, dehát ennyi is elég az elftársaknak, hogy jutalmazzák a kliensüket, ha elég nagy pofával áll ki a nemzeti kormány ellenében. Hányadék. Ha a kormánnyal szemben kritikát keresnék, akkor mindenképpen az lenne, hogy a hazai bölcsészéletben nem vette a kezébe a pénzek elosztását, még mindig hagyja, hogy az ilyen Gyáni-, meg Zsoldos-félék diszponálhatnak pénzek fölött. Informális módon, de ez a szakmában nyilvánvaló. Az is szégyen, hogy Glatz és Berend akadémikus lehet még.
Gasztronauta
2023. július 04. 15:36
Akkor már inkább legyenek stadionok.
templar62
2023. július 04. 14:36
Múzsa ? Mázsa !
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!