Irritálni szeretne, hogy felkeltse az érdeklődést. Tudatformálónak gondolja magát, és a kapitalizmus rendszerkritikáját hirdeti hol politikai aktivistaként, hol műsorvezetőként. Portrénk a Krétakör egykori ügyvezetőjéről, a Humán Platform, a Slejm, a Közös Ország Mozgalom és a Partizán alapítójáról.
„Nekem most a társadalmi tudat formálásában van szerepem, lehetőségem, ebben tudok igazán hatékony lenni” – mondta a 444-nek adott interjújában Gulyás Márton, a Partizán alapítója, aki úgy véli, a művészet, valamint a politika az a két színtér, ahol a legalacsonyabb erőbefektetéssel lehet a legnagyobb érvényesülési profitot elérni. Ahogy fogalmazott: „Én ennek az élő bizonyítéka vagyok.”
A most harmincöt éves Gulyás Márton saját bevallása szerint vallott már konzervatív-liberális, libertárius nézeteket, végül 2012 után A Város Mindenkié csoportnak (AVM), azon belül is Misetics Bálintnak (Karácsony Gergely jelenlegi főtanácsadójának), Udvarhelyi Tesszának (Pikó András volt kampányfőnökének) köszönhetően végérvényesen a baloldal irányába sodródott el.
A Partizán alapítójáról sokaknak a Sándor-palota megdobálása és az azt követő jogi eljárás jut eszébe, holott lázadozása ennél jóval korábban kezdődött.
Gulyás Márton középosztálybeli családba született, édesapja az idén Kossuth-díjjal is kitüntetett dokumentumfilmes: Gulyás Gyula. A Partizán műsorvezetője a Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjaként rendezett színdarabot, Nagy Zoltánról szóló filmjével pedig felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetemre (SZFE), ám azt nem végezte el. Egy későbbi nyilatkozatában bevallotta: ahogy a gimnáziumi évek alatt, az egyetemen sem tudott volna gyümölcsöző kapcsolatot kiépíteni a tanáraival.
A 2000-es években csatlakozott a Schilling Árpád-vezette Krétakörhöz, amelynek 2011-től (Gáspár Mátét váltva) az ügyvezetői pozícióját is betöltötte. „Nagy rajongója voltam és vagyok Schillingnek. (…) Imádtam, hogy az általam rajongásig szeretett Krétakörnek valami olyat adhatok, amely tényleg tud működni” – emlékezett vissza, jelezve: kudarcosan élte meg ezt az időszakot, mivel pocsék vezető volt, és hamar elszaladt vele a ló.
Első politikai performansza szintén 2011-re datálható. „Nem sorolnánk hosszan, hogy
miért nem értünk egyet az Alaptörvény szövegével
és a folyamat egyoldalúságával, – ehelyett az aktivizálódás lehetőségét kínáljuk fel” – állt az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) által szervezett Pac-manizáció felhívásában. Az Alkotmány utcai eseményre 35 év alatti fiatalokat vártak, hogy formázzák meg Pac-Mant és az általa elfogyasztani kívánt Alaptörvényt szimbolizáló paragrafusjelet. Gulyás Márton akciója majdnem kudarcot vallott, nem gyűlt össze az az 500 ember, amire eredetileg tervezték a megmozdulást. Hogy kijöjjön a megrajzolt forma, eltörölték a korhatárt.
„A performativitás ekkor sokkal fontosabb volt számomra, minthogy emberek épp szétb*sszák a harmadik köztársaságot, és akkor a korábbi alkotmányunkat elszedik” – vallotta be utóbb a Partizán műsorvezetője, aki egy évvel később már nyilvános beszédet is tartott a Hallgatói Hálózat (HaHa) demonstrációján, ahova nem tudta, hogy került. Bár utólag imponál neki, hogy papír nélkül mondta el első beszédét, eljárásrendileg azért mégiscsak problémásnak tartja, hogy az általa kitalált Humán Platform (HP) nevében szólalt fel.
2013 májusában bekiabálásokkal zavarta meg Markó Iván Az ember tragédiája című táncszínházi darab bemutatóját a Pesti Magyar Színházban, miután a Magyar Fesztivál Balett százharminc millió forintos állami támogatást kapott. Egy évvel később
majd a HP és a Krétakör aktivistáival együtt „Tedd magad szabaddá!” feliratú papírokkal tüntetett annak az épületnek a közelében, ahol a kormánypártok a választások eredményváró rendezvényét tartották.
Időközben a HP pénzgyűjtésbe kezdett, amelyre többek között a Norvég Civil Támogatási Alap 120 ezer eurója is megérkezett. A Platform számára érkezett donációt a Krétakör alapítványa kezelte.
2014 és 2017 Gulyás Márton több demonstrációt szervezett, amelyeken tiltakoztak a magyar kormány menekültpolitikája, a Városliget kulturális fejlesztése, valamint a CEU állítólagos ellehetetlenítése ellen. Egyik legemlékezetesebb akciója viszont a Sándor-palota festékkel való leöntése volt, amiért előzetes letartóztatásba került, majd az általa alapított Slejm-csatornán is közvetített gyorsított bírósági eljárásban háromszáz óra közmunkára ítélték.
„Ha nem annyira balf*sz az ügyészség, hogy ebből ügyet kreál. Ha nem annyira balf*sz, hogy azt mondja: bent tartanak engem 72 órára, akkor ebből simán történhetett volna az is, hogy úgy felsülök, mint annak a rendje.
Mert mi is történt valójában? Én eldobtam egy festékkel teli flakont, ami nem találta el a palota falát. Semmi nem történt ott a helyszínen. (…) Ezt a rendszer fújta fel” – idézte fel az eseményeket.
A Partizán alapítója kihasználva a médiavisszhangot, meghirdette a választási rendszer megváltoztatásáért küzdő tömörülését, a Közös Ország (KO) elnevezésű mozgalmat. A 2018-as választásokat megelőzően narancssárga festékkel rongálta meg az Állami Számvevőszék (ÁSz) műemléki védettség alatt álló épületét, amiért az ügyészség később felfüggesztett börtönbüntetést kért rá.
A választás azonban nem hozta meg az általa várt eredményeket. Ekkor döntötte el, nem alkalmas arra, hogy politikusként politikával foglalkozzon. „Bennem van egy ilyen obszesszív-kompulzív munkaetika. Nagyon szeretem odatenni magamat bizonyos dolgokba, mániákusan működtetni mindazt, de ez a fenntarthatóságnak nagyon sokszor a kárára, rovására megy. Ennek lett az áldozata a Krétakör, a Platform kezdeményezés és a Közös Ország Mozgalom” – fogalmazott Gulyás Márton a 444-nek, kiemelve: „a Partizán az első olyan intézmény, amit nagyon tudatosan úgy építek, hogy az én obszesszív-kompulzív működési módom ellenére is fenntartható legyen. Olyan intézménynek kell lennie, amely egy idővel tőlem függetlenül is működik.”
Gulyás Márton szerint, ha ma Magyarországon, illetve a nemzetközi viszonylatban az a kérdés, baloldali mozgalomra vagy médiára lenne szükség, egyértelmű a válasz: tömörülésre. Ám idehaza ez a fajta politikai cselekvés korlátozottan tud hatást elérni. Többek között ezt vetette fel két évvel ezelőtt Puch Lászlónak, az MSZP egykori pénztárnokának a Spinoza házban. A botrány ekkor sem maradt el, a műsorvezető-házigazda Rangos Katalin és a baloldali milliárdos kikérte magának az ott elhangzottakat.
„Én ma a jelenlegi eszközeimmel, erőforrásaimmal médiaszereplőként sokkal nagyobb hatást tudok kifejteni. Nekem most a társadalmi tudat formálásában van szerepem, lehetőségem, ebben tudok igazán hatékony lenni” – jelentette ki, megjegyezve: hogy egy középiskolai érettségivel ilyen nagy ívű riportokat lehet készíteni, mindent elmond Magyarországról. Mert ugyan ez demokratikus, de annál problematikusabb is.
Címlapkép: MTI/Mohai Balázs
Nagy János egy fóti egyesülettel akar újra városvezető lenni, pécelieket is támogatva. A szigetszentmiklósi ellenzéki polgármestert sokan nem értik.
Lapunk értesülései szerint egy sor jobbikos múltú háttérember segíti Magyar Pétert a szervezésben. Úgy tűnik, egymásra talál a végleg baloldalra sodródott párt hátországának több tagja, és az érdemi szervezet nélküli politikus.
A rendőrterror hazánk történetének egyik mélypontja.
Ma már biztosra vehető, hogy a hazai pártrendszer jelentős átrendeződése előtt állunk.
Amikor a „haza minden előtt” elkorcsosulva, megszégyenítve a „Család minden előtt”-é válik, ott a bűn marja az egykor volt köztársaság mára beteg testét.
Meglehet, hogy a Momentummal kötött zuglói szövetség az ezredfordulós baloldal halálba menetelésének újabb állomása lesz.
A berlini kabinet tudta, hogy az atomerőművek leállítása rossz ötlet, mégis megtették. Most pedig állítják, hogy a Cicero magazin ferdít.
Az Origo tényfeltáró cikke szerint amennyiben Magyar Péter mögött materiális értelemben is megjelenik a külföldi támogatás, az már komoly szuverenitási aggályokat vet fel.
