Elárverezik a koronázási palást egy darabját

2021. június 15. 08:27

A BÁV centenáriumi aukcióján bocsájtják árverésre a történelmi darabot.

2021. június 15. 08:27
null

Árverésre bocsátják a magyar koronázási palást egy darabját a BÁV centenáriumi aukcióján, amelyet június 22. és 24. között rendeznek a MOM Kulturális Központban – írja az Index.

Az eredetileg Szent István király és Gizella királyné által adományozott miseruhából készült palást a magyar királyok koronázási viseletének elengedhetetlen része volt. Az 1849-es szabadságharc után erősen megrongálódott paláston Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős átalakításokat végeztek. Ekkor került ki belőle az aukcióra kínált, aranyszálakkal hímzett és igazgyöngyökkel díszített darab is. 

A történelmi darabon kívül igazi művészettörténeti szenzációnak számít Camille Claudel A könyörgő című szobrának felbukkanása a BÁV Centenáriumi árverésén – teszi hozzá a bdpst24.hu. Árverései 100 éves történetének eddigi legkülönlegesebb kollekciójával készül Centenáriumi aukciójára a BÁV Aukciósház.

A kép illusztráció. Címlapképen: A koronázási palást részlete.

Kép forrása: MTI / Ráfael Csaba 

Összesen 106 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
alkaloidablog
2021. június 17. 14:03
Ezen az elképzelésen az újkori tudományos megközelítés változtatott csak, ekkor jelent meg a hazai német polgári réteg részéről a finnugrisztika és a zsidó polgári részről a turkológia, mint divatos őskép- vagy önkép alkotási kísérlet és magyarázat a magyarság kialakulása kapcsán. Ekkor alakult ki ez a máig ható politikai töltetű ellentét, ami kizárja például azt az elképzelést, hogy az urali, volgai finnugorságnak kapcsolata lehetett a szkíta kultúrával. Holott a néhai görögök által megjelölt terület, Schytia kellős közepén éltek nagyszámban, ott élnek ma is, kapcsolatban minden szóbajöhető érintett népcsoporttal, az ótörök népekkel, a gótokkal, a perzsákkal. Mára tisztázódni látszik, hogy a korszak (a bronzkor utáni vaskor) legfejlettebb hutáiból a legfejlettebb acélfegyvereket gyártották, nem véletlen, hogy a Kalevala főhőse is egy kovács. Anyanyelveink ősiségéhez semmi kétség nem fér. Ezen népek lovasíjász múltja ismert, lovaikat az oroszok vették el, amikor legyőzték őket, népi viseleteik erősen emlékeztetnek a szkítának meghatározott régi ábrázolásokon feltűnő ruházatokra. Magyarán, ha valaki itt igazán szkíta, azok éppen ezeknek a finnugor kisnépeknek az ősei lehettek. Ők az szkítánál is szkítább ősszkíták, ha tetszik, de legalábbis egy igen jelentős és minden bizonnyal egyik legöregebb alkotóelemei ennek a sztyeppei kultúrának. Ezt az igen valószínű elképzelést a hazai közéletben kinevetik, kigúnyolják, megvetik. Az elsőszámú ok, pedig a zsidóság és a törökség évezredes politikai együttműködéséből fakadó indoktrináció, amely egy betűnyi ismert hun nyelvi töredék híján is ellentmondást nem tűrő hangon török népként kezeli a hunokat. Akik kelet-ázsiából jöttek stb. Holott simán lehettek finn nyelvűek is. Vagy épp ómagyarok. Ezt ma még senki nem tudja, én sem ezért nem is foglalok állást a kérdésben. Engem a tudomány-történeti oldala érdekel ennek a sztorinak. Az, hogy hogyan változik meg a "tudományos" álláspont politikai, kulturális ambíciók és hatások révén és ez milyen társadalmi hatásokkal jár. Vegyük górcső alá Trianont. Ott akkor a nyugati hatalmak a saját narratívájuk és meggyőződésük szerint, a vad és nomád hunok zsarnoki jármából szabadították fel az ősi latin "magas-kultúra" örzőiként megjelenített románokat. Az senkit nem érdekelt, hogy a románok gyakorolták még akkor a nomadizáló életmódot, miközben a magyar állam egy latin kultúrájú 1000 éves állam volt, és a latin volt az államnyelve majdnem végig. Egyszóval, ilyen Trianonokba lehet belefutni, ha egy nép vezető rétege önhitten és értelmetlen módon belemegy történelmi torzításokba és rosszul mérlegel az identitás-politika terepén.
alkaloidablog
2021. június 15. 16:03
"...A munkával Klein Lujza pesti aranyhímzőt bízták meg, aki segédeivel, köztük Szentey Sándorral lehelt új életet a megviselt palástba. Az egész palástot megerősítették és egy jellegzetes, lila színű selyemszövettel bélelték. Ez a szövet szolgál alapul a most árverésre kerülő palásttöredéknek is. A palást javítása során a munkálatokkal megbízott mesterek a gallér lila selyemszövet bélése alá bevarrtak egy papírba csomagolt, préselt négylevelű lóherét is. Az egyikük, Szentey Sándor a még vezetéknevét is ráhímezze Szent János apostol lába mellé a palástra. Ő volt az, aki az átalakítás során a keresztpántból kivett kisméretű, mindössze 4 centiméteres arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot megőrizte. A palástdarabot a restaurálás jegyzeteivel együtt halála után egy pénztárcába zárva a családja, majd azok leszármazottai generációkon keresztül megőrizték..." https://bav-art.hu/blog/egy-darabka-tortenelmet-a-magyar-koronazasi-palast-toredeket-arverezi-a-bav/
satman11
2021. június 15. 15:52
Nem találkozik a Pápa, koncesszióba az autópálya, árverezés a palástra......na van még hülye, aki nem látja, hogy mind a 3 hamis hír a liberrált moslék propaganda sajtóból indult hergelésre...?
matykox
2021. június 15. 14:13
Mekkora az a darab? Melyik része a palástnak? Milyen állapotban van? A zindex gyagyásai semmi lényegit nem írnak, újseggírókhoz illőn. A bemutatott képnek aligha van jelentősége a kérdéshez - ha jól emléxem az ábrázolat a palást közepén, felül található.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!