Csomay Zsófia beszélt a tervezők előtt álló kihívásokról és az építészetről a karantén idején – írta meg az octogon.hu a HVG cikke alapján.
Hogyan kellene átalakulnia az otthonunknak, hogy napi 24 órában használhassuk egy újabb karantén esetén? Min kellene változtatni ahhoz, hogy hatékonyan oldhassuk meg a társadalmi elszigetelődést? Erős megállapítással indít Csomay Zsófia, aki szerint „nincs többé jogosultsága a polgári létformának, pedig Budapest ez alapján épült, és a mai napig ennek kicsinyített másaként alakítják az újépítésű lakások tereit is, hiszen erre van igény”. Az építész szerint bár a probléma, hogy hogyan lakunk, már a televízió elterjedésével felmerült, mindeddig nem oldódott meg, most viszont a pandémia újra reflektorfénybe állította.
Egy rossz lakás mentális károkat tud okozni
A hatékony társadalmi elszigetelődéshez először a térszervezést kell megváltoztatni, ugyanis egy rossz lakás mentális károkat tud okozni. Csomay szerint az építészet, a használt tárgyak és terek nem a mai életmódot szolgálják, úgy kellene megújítani a régi bérlakásokat, hogy „a lakásokból minden lehetséges funkciót kiszerveznénk: a kihasználatlan tetőterek vagy a sötét, lakásnak alkalmatlan, udvari földszintek például munkaállomásoknak, vagy játszószobáknak, esetleg közösségi konyháknak adhatnának helyet, a lakások pedig csak a pihenést szolgálnák”. Bár sokak céljává válhat majd a teljes függetlenedés a külvilágtól, Csomay szerint feleslegesen nem szabad új házakat építeni, épp elég nagy az épületállomány. Szükség lenne a főváros két körútja közötti remek városszövet megújítására és bérlakásépítésre is, utóbbit szintén a városba kellene helyezni. Úgy véli, a pandémia hosszú távú hatásai között megjelenhet az individualizmus háttérbe szorulása, a közösségi lakhatás iránti igény felerősödése is.
Az építész az egyszerű, személyre szabható, energiatudatos és olcsó modulokban látja a megoldást, és a szakma csődjének tartja, amit most látunk Budapesten. Egyfelől hagyjuk pusztulni, amit az elődeinktől örököltünk, máshol pedig, ahol szükség volna rá, a megrendelők nem mernek, vagy nem akarnak valóban korszerű épületeket építeni, melyek hiteles üzenetei volnának a 21. századnak. Nem tudni, hogy ez gyávaság, maradiság, hibás szimbólumértelmezés, vagy nagyon is tudatos szimbólumdeklaráció – írta meg az octogon.hu.
Fotó: A magyar építészet és építőművészet kategóriában Prima Primissima-díjra jelölt Csomay Zsófia építész, belsőépítész budapesti otthonában 2017. november 14-én. MTI Fotó: Czimbal Gyula
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
Most mit lehet erre mondani?
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Szerinte egy baromság volt a miniszterelnök beszédében az, hogy a magyarok különlegesek, és birodalmakat élnek túl.
Az újságíró szerint Magyar Péter nem beszél volt fideszesekhez, csak DK-nyugdíjasokhoz.
A miniszter szerint a területi egyenlőtlenségeket csillapítani kell.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
