Szélsőbalos indulóra tüntettek

„Szerda este tüntetés volt, amolyan balos, liberális, ellenzéki, megjelent a balliberális tüntetők és véleményvezérek színe-java, a dzsembori pont olyan volt, mint a többi, mint a rabszolgatörvénynek gúnyolt túlóratörvény elleni tiltakozás vagy a kata módosítása utáni demonstrációk.

Megindult nagy dühösen, mérgesen az ellenzéki pártok és az ellenzéki sajtó által felhergelt budapesti baloldali értelmiség (és értelmetlenség), vadul káromkodva, trágár dalokat, szólamokat kántálva, még trágárabb táblákat feltartva, olyanokat, amelyeket egy ilyen nagy múltú, konzervatív lap nyomdafestéke nem is bírna el, úgyhogy nem is idézném egyiket sem, hűséges és kitartó olvasóink egészen biztosan el tudják képzelni, miket mondtak és írtak a belpesti tüntetők.

A különböző elsődleges és másodlagos nemi szerveket meg a legősibb foglalkozást emlegető baloldaliak persze az ellenzéki pártok és lakájsajtójuk szerint amúgy vonzó és megnyerő módon káromkodnak, bájosan, kedvesen, menőn, nekik szabad, nekik jól állnak a minősíthetetlen szavak. Nem úgy, mint egyes jobboldali közszereplőknek, akiket ha elkap az indulat, azonnal poszt- és kriptokommunisták tucatja, sőt százai kapnak agyvérzést, majd adják vissza felháborodva az állami kitüntetéseiket.

A fene sem érti őket, de úgy tűnik, Kövér Lászlót, Pintér Sándort, Orbán Viktort vagy úgy en bloc a teljes jobboldali szavazóbázist bárhogy, akárhogy lehet gyalázni, mocskolni, gúnyolni, az valami roppant hősies és bátor dolog, ha viszont egy közírót, mondjuk Bayer Zsoltot kapja rajta a művelt liberális értelmiség, hogy megszaladt picit a tolla, akkor a művelt és finnyás liberális értelmiség azonnal kimossa, kiöblíti a száját, felveszi a legelegánsabb ruháját, megfésülködik, megigazítja a szemüvegét meg a szép fehér selyemkesztyűjét, majd kissé sápadtan, az izgalomtól rekedt hangon kikéri magának az útszéli és alpári hangnemet.”

Nyitókép: Facebook