A jóléti állam védelmében

„A magyarországi ellenzék számára a jóléti állam tehát több lehetőséget kínál. Ez egy olyan társadalmi vízió, amelyben könnyű egyetértésre jutni, és a konszenzus lehetősége nagy. Emellett ez egy jó értelemben vett populista program, amennyiben a nép széles rétegeinek vágyával találkozik. Továbbá ezt a programot nem lehet hazafiatlannak bélyegezni, hiszen akkor hazafiatlannak kellene tekinteni a kereszténydemokrácia nagyjait, Giesswein Sándort, Kovrig Bélát, Sulyok Dezsőt, Barankovics Istvánt, a szociáldemokrata Kéthly Annát, a parasztpárti Kovács Imrét. Ráadásul ezeknek az embereknek jelentős részét a kommunista hatalom kényszerítette emigrációba.

Nyilvánvaló, hogy a jóléti állam ma nem teljesen ugyanaz, mint az 1950-es években. Az ökológiai kérdést nem lehet negligálni, és a környezetvédelem gátat szab a gazdasági növekedésnek. Továbbá valamit kell kezdeni azzal is, hogy ma sokak élete, főleg a városokban, nem ugyanolyan, mint amilyen a XX. század elején volt. Hogy mást ne mondjunk, ma sokak számára az önmegvalósítás alapérték. Ez jelenthet éppúgy önkéntes, karitatív tevékenységet, mint egy regény megírását, egy kiállítás szervezését vagy bármi más művészi, alkotó tevékenységet.

A pártok fölkarolhatnák azt, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem révén egy éves vagy két éves időszakra lehetővé tennék a munkahelyek gályapadjain ülőknek, hogy a közösség érdekében valami alkotó tevékenységet végezzenek. Ez lenne az alapjövedelem értelme, és nem az, amit ma gondolnak róla: a kapitalizmus megmentése címén a szociálpolitikai toldozgatás-foltozgatás. Hiszen a szegény rétegeknek az intézményes segítség, a korszerű képzés-továbbképzés jelenleg sokkal fontosabb lenne, hogy érezzék, nincsenek egyedül, számíthatnak a társadalomra, az államra. Továbbá olyan szakmai tudáshoz jussanak, ami jó nekik is, a közösségnek is.

Egyszóval egyes lakóhelyi, foglalkozási, társadalmi rétegekhez másként kellene hozzáállni, mindenütt az igényekből kiindulva, és abból, mi szolgálja az egyén és közösség mentális és fizikai egészségét. Ma ez még utópia, de ha a kapitalista rendszer nem változik, és a pártok sokat ücsörögnek ezeken a kérdéseken, közjogi kérdésekkel ügyködve, évek múlva sokkal rosszabb feltételek között kell foglalkozni hasonló felvetésekkel.”

Fotó: Gyurcsány Ferenc Facebook-oldala