A polgári réteget nem az teszi, hogy mennyi nyugatos írót olvas, hanem hogy sajátja a szabadság, de nem a liberális értelemben vett nihilizmus.
„Mikor Marx megírta A tőkét, úgy hitte, hogy Anglia lesz a kommunizmus első igazolója, hiszen ott az ipari forradalom egy egészen új osztályt alakított ki, és a kapitalizmus kizsákmányolása náluk volt a legpusztítóbb. Az öreg Károly persze nem volt teljesen ostoba, hiszen a problémafelvetései és kérdései valóban méltók voltak a kor filozófusaihoz, ám az ezekre kínált rendszer és megoldási javallat, annak ellenére, hogy mégoly következetes is volt, az »egyenlete« egyik első változója vagy kimaradt, vagy nem is számolt vele.
Két-három emberöltőre volt szükség ahhoz, hogy Antonio Gramsci olyannyira visszafejtse ezt az egyenletet, hogy a hibát kiszúrja. Oroszországban ekkora már lezajlott a forradalom Lenin vezetésével, Anglia pedig még vígan pöffeszkedett a gyarmatain. Habár a a kommunisták tényezővé váltak, a Scotland Yard bikacsökei szerencsére hamar kiverték a fejekből a vörös lázt.
No, de mi az, amire Gramsci rájött? Az, hogy ahol adott a civil társadalom, ott nem mehet végbe a proletárforradalom, hiszen a polgárság kultúrája egyszerűen nem engedné meg a társadalom gyökeres átformálását.
A válasza erre a metapolitika egyik típusa volt, méghozzá a kultúrán és intézményeken keresztüli »lassú menetelés«, ami a 21. század második felében meg is valósult Nyugat-Európában.
És itt a változó! A civil társadalmak direkt behatásokkal szembeni ellenállóképességén nem csupán az egyes forradalmak transzformáló hullámai törnek meg, hanem fegyveres konfliktusban is sokkal jobb hatásfokkal védekeznek.
A polgári réteget nem az teszi, hogy mennyi nyugatos írót olvas, hanem hogy sajátja a szabadság, de nem a liberális értelemben vett nihilizmus.”
Fotó: Ficsor Márton
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
Gerolf Annemans szerint Verhofstadt egy fanatikus és megszállott emberré vált, aki az EU hatalmával akar létrehozni egy birodalmat a semmiből.
