Fel kell tárni, miért omlott össze a rendszerváltással kialakuló önkormányzati rendszer.
„A magyar vidék iránt elkötelezett szakértők között szinte teljes az egyetértés, hogy szükség lenne a magyar önkormányzati rendszer megerősítésére. Ezzel könnyű egyetérteni, azonban az már nehezebb kérdés, hogy ez hogyan lehetséges.
A helyi autonómia fájdalommal élte meg az önkormányzati rendszer 2011-es átalakulását. A helyhatóságok feladatköre jelentősen szűkült, költségvetésük nagy mértékben csökkent. A közoktatás, az egészségügy, a szociális ellátás feladatai a hatósági ügyek a kormányzathoz kerültek, a 2000 lelkesnél kisebb falvakban megszűntek az önálló polgármesteri hivatalok.
Ez a lépés egy több évtized alatt egyre nagyobbra duzzadó probléma kezelése volt. Az önkormányzati rendszer születéskori hibái, a rendszert aláásó finanszírozási rendszer fokozatos kialakulása vezettek ahhoz, hogy az önkormányzati rendszer a szó szoros értelmében csődbe ment.
A 2008-as válság utánra több mint ezer milliárd forint adósság halmozódott fel a feladataik felelős finanszírozására képtelenné tett megyékben, városokban és falvakban, amit nem tudtak visszafizetni. A rendszert szanáló kormány lényegében a csődkezelés alapszabályát követte: ha kifizeted a veszteséget, az azt létrehozó szervezeti és tulajdonosi kereteket át kell alakítani. A centralizálás nem a cél volt, hanem a megoldás az összeomlás kezelésére.
Egy évtized után talán újra elő lehet venni az ügyet, hiszen a vidék, a magyar gondolkozás egyik identitást adó fogalma az autonómia. Két feltétele van, hogy az önkormányzatok megerősítése újra reális lehetőséggé váljon. Egyrészt kutatásokkal, vitákkal fel kell tárni, miért omlott össze a rendszerváltással kialakuló önkormányzati rendszer.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
A világ legboldogtalanabb országát könnyű kitalálni, de vannak meglepő nevek a listán.
A baloldali nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás veheti meg a patinás kispesti futballcsapatot.
