Milyen Európában akarunk élni?
„Milyen Európában akarunk élni? Milyen legyen a közös otthonunk? Elstartolt az Európa jövőjéről szóló uniós konferenciasorozat, ami eléggé megfoghatatlanul hangozhat, de a lényege, hogy van egy évünk »rendezni végre közös dolgainkat« Remélve, hogy Brüsszelben valóban odafigyelnek majd a véleményünkre, érdemes átgondolni, mit kellene máshogy csinálni.
A koronavírus-járványban a nemzetállamok voltak az elsődleges, a leghatékonyabb cselekvők, ha ők nem lépnek időben, Brüsszel nem tudta volna megakadályozni, hogy még súlyosabb legyen a helyzet. A járványhelyzet eddigi több mint egy éve alatt számos példa igazolta, hogy bajok vannak Brüsszelben – elég csak a közös vakcinabeszerzésre gondolnunk. De visszatekinthetünk a járvány elejére is, amikor több európai ország hiába kérte az unió vagy más nagy európai országok segítségét.
Már a migrációs válságban is láthattuk, hogy sokszor egészen hibás logikával működik az uniós döntéshozatal: ami például nem működik önkéntesen, azt megpróbálják erővel kötelezővé tenni. A kvótát azóta sem felejtették el, pedig azontúl, hogy eleve kudarcba fulladt, már az üzenete is káros, hiszen meghívólevélként szolgál az Európába áramló, menedékre nem jogosult millióknak és a rajtuk nyerészkedő embercsempészeknek. Jelenleg kulcskérdés a gazdaság helyreállítása.
Az Európai Unió vezetésének nem kell túlvállalnia magát és főleg nem kell mindenbe beleszólnia. A szubszidiaritás és persze a józan ész elve alapján a problémákat azon a szinten kell kezelni, ami a lehető legközelebb van az emberekhez, és ahol a leghatékonyabb. Ha kicsavarják a kezünkből az irányítást, nem tudjuk megtartani mindazokat a vívmányokat, amelyek sikeressé tették a munkára, családra, innovációra és nemzeti identitásra épülő magyar modellt. Lépjünk fel az európai egyesült államok lázálma ellen!”
Egy idézett felmérés szerint az európai választók csak egy válsághelyzetről mondták azt, hogy jól kezelte az uniós vezetés.
„Mindez Lengyelország kemény munkájának és határozott reformtörekvéseinek eredménye” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
Lelki, erkölcsi, szellemi energiák nélkül nincs esély e lepusztulási lejtőn való megállásra.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta a véleményét a közösség elmúlt öt évnyi teljesítményéről. Bóka János szerint pedig csak az uniós intézmények könyvelhettek el sikereket.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
A népszerű török étel ára mostanra az ország megélhetési válságának szimbólumává vált.
Egy idézett felmérés szerint az európai választók csak egy válsághelyzetről mondták azt, hogy jól kezelte az uniós vezetés.
