Már a bírói kinevezéseket is bekebelezte a politika

Mégegyszer. Dr. Bruhács János, Pécs.

Bruhács.

Problémám van ezzel a bírói függetlenség követeléssel, mert láthatóan másként értelmezi a fogalmat a balliberális-progresszív és a konzervatív oldal. Pont úgy, ahogy a jogállamiság, a demokrácia, a szolidaritás, a szabadság és sok hasonlóan fontos fogalmat is egészen másként értelmeznek. Elméletileg rendben van, hogy a 3 államhatalmi ág, a törvényhozás, a kormány és a bíróság legyenek egymástól függetlenek. Itt nyugaton demokráciában élünk, ami ugye azt jelenti, hogy minden (politikai) hatalom a népért van, a nép által. A 3 hatalom tehát egymástól független, de a demokrácia miatt egyik sem független a néptől. A nép demokratikus úton választja a törvényhozás képviselőit és a kormányt. De ezek ugye a függetlenség miatt nem szólhatnak bele abba, hogy kik legyenek a bírók. Hogyan érvényesül a nép által elve a bírók kinevezésénél? És ha határozatlan idejű a kinevezés, akkor hol a leváltás lehetőségének népi felügyelete? Én azt látom, a balliberálisok azt szeretnék, hogy a bírói kar a saját függetlensége címén maga döntse el, hogy kit választanak be maguk közé, a nép által elve meg el van felejtve. És többé-kevésbé ez volt sokáig a gyakorlat a rendszerváltás után is, sőt most is. Tehát a bírói kar jó nagy része átöröklődött a fél évszázad kommunizmusból? A bírói hatalmi ág esetében nem látom érvényesülni a népfelség elvét. Nem is nagyon látom, hogy nálunk sokkal jobban csinálnák ezt a nyugatabbiak, bár nekik annyival könnyebb, hogy nincs kommunista hatalmi örökségük. Ahol meg bejön valami választásféle az igazságszolgáltatásba, ott a kiforrott kapitalista technikák révén beavatkoznak a dollármilliók: https://deansdale.blog.hu/2020/09/18/sorosozzunk_egy_kort

Ha ez a nő korábban születik, a Rákosi érában nagyszerű vérbíró válhatott volna belőle. Gondolom az szerinte teljesen rendben van, hogy gyűlölettől fröcsögő posztjaival mérgezi az ország levegőjét.