Az apokalipszis négy lovasa

„A nyílt társadalom projekt jól láthatóan a végkifejletéhez közeledik, a rasszizmus nyílt felvállalásával teljessé vált az az ideológiai paletta, amelyet rá kíván kényszeríteni a világra és a valóságra. Józan értelemmel gondolkozva hihetetlennek tűnik, hogy valakik a XX. század négy legpusztítóbb ideológiáját egyszerre akarják ránk erőltetni, ráadásul az erkölcsi és etikai felsőbbrendűség pozíciójából.

A nyílt társadalom projektet annak kell látnunk, ami, a veszélyessége semmiféle idea­lizmust nem tűr el. Ez nem egy társadalmi kezdeményezés, nem is egy elmebeteg milliárdos Fantomas-jellegű hatalomátvételi kísérlet, hanem sokkal inkább az emberi civilizációkban mindenütt megtalálható hatékony gonoszság összes formájának egyidejű bevetése a fennálló rend ellen.

A nagy négyes első tagja a kommunizmus, amely eredeti formájában, még hatalomátvételi és megtartási technológiaként sem volt soha működőképes, csak bolsevizmusként, vagyis az erőszak egészen elképesztően szélsőséges alkalmazásának magyarázataként bizonyult értelmezhetőnek.

A kommunizmus ugyanúgy tartalmazza az egyenlőség gyilkos ábrándját, mint a liberalizmus, és ahhoz hasonlóan alapozza meg elméletében a gazdagok kifosztását és elpusztítását is.

A liberalizmus újítása ezen a téren az, hogy hasonlóan a Közép-Európában ebben a gondolatkörben úttörő SZDSZ-hez és MSZP-hez, a munkavállaló, kisvállalkozó középosztályt tekinti gazdagnak, mert egyrészt ők adják a fennálló társadalmi rend szociológiai alapját, másrészt mert a liberális projektet a globális kapitalizmus személyes és gazdasági-szervezeti haszonélvezői finanszírozzák és az ő gazdagságuk nyilván érinthetetlen.”