Avagy elmélkedés a zsidó identitásról.
„Aligha lehet pontosabban megfogalmazni a kommunista diktatúra lényegét, mint ahogy ezt Arthur Koestler teszi a Sötétség délben című klasszikus remekművében. A magyar-zsidó származású szerző maga is hithű kommunista lévén, a harmincas években a Szovjetunióba emigrált. Itt volt alkalma személyesen is elmélyedni a sztálinizmus kozmetikázatlan valóságában. Az eszmei szárnyalás rövid úton beleállt a bolsevik hétköznapok vasbeton alapzatába. Az évtized végére kilépett a pártból, majd megírta az ördögi logika elrettentő mementóját, a Sötétség délben-t.
Ki ne akarna egy igazságosabb világban élni? Kit ne zavarna a hipergazdagok és a mélyszegénységben élők tábora közötti növekvő szakadék? Ennek orvoslására többféle út kínálkozik. A legzseniálisabb a mózesi törvény szociális modellje, amely megengedte a tehetség és az Isten áldása alapján történő vagyonosodást, de a rossz döntések esetén nem feltétlenül óvott meg az elszegényedéstől sem.
Viszont a hétévenkénti szombat év, amely az ingóságokban lévő adósságok elengedését biztosította, és az ötvenévenként esedékes elengedés törvénye által előírt ingatlanvagyon visszaszolgáltatás és adósrabszolga-felszabadítás ellehetetlenítette a generációkon átívelő elszegényedést is.
A szociális érzékenységet az Újszövetség is tovább erősítette. Az, hogy a mai civilizáció nem sokkal igazságtalanabb, mint amilyen, annak köszönhető, hogy a Nyugat ezt valamelyest átvette. A történelem tanúsága szerint az igazságosságra törekvő megoldások leginkább akkor működőképesek, ha igazodnak az adott kulturális-földrajzi környezethez és minél kevésbé erőszakosak.
Az is világos, hogy minél agresszívabb egy társadalmi törekvés, annál igazságtalanabb eredményt szül. Mára úgy tűnik, hogy a marxista alapú gondolkodásnak sikerült létrehoznia az eddigi leggonoszabb rendszereket.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
A sorosista poitológus fél, hogy „Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz”.
Az Egyiptommal határos Rafah ellen készülődő izraeli támadás óta feszült a két ország viszonya.
