Halálosan megfenyegették az olasz miniszterelnököt
Giorgia Meloni magára haragította az embercsempészeket, de nem adja fel a migráció elleni harcot.
Beérett a ráolvasás-kommunikáció, a képzeletbeli Soros-tervek, brüsszeli attakok, migránsinváziók virtuális valósága.
„Mint várható volt, a kormány augusztus 15. után sem engedélyezi a nagyrendezvényeket. Lesznek helyette garázskoncertek, amelyekre 5,3 milliárdot dob szét a – fideszes források szerint is mindenre használhatatlan – Magyar Turisztikai Ügynökség. Miután Európa már tavasszal bemondta, hogy idén nem lesznek fesztiválok és egyéb hasonló kaliberű események, nagy bátorság kellett volna kilógni a sorból. És ez – minden kültelki talponállós szájhősködés ellenére – nem egy bátor kormány.
Nagyon sajnálom azokat, akiknek tönkrement az egzisztenciája, mindazonáltal ezt a kulturális önpusztítást nem lehet egészben a kormány nyakába varrni. Amennyiben augusztus végén lett volna, mondjuk, hirtelen ezer új fertőzött (nem halott, nem beteg: fertőzött), úgy a demokratikus közvélemény egy emberként gyilkosozta volna le őket. Beérett a ráolvasás-kommunikáció, a képzeletbeli Soros-tervek, brüsszeli attakok, migránsinváziók virtuális valósága. Mindegy, hogy a valóság micsoda, vagy hogy igazából milyen erőfeszítéseket kéne tenni a valóság megismerése érdekében, a lényeg, hogy mondjunk be valamit, ami a félelmekre rezonál. Bármit.
Amikor a libernyákgyanús Gulyás Gergely kiállt sorolni az elrettentő példákat, akkor említett olyan környező országokat, ahol napok óta kitartóan csökken az esetszám (a minimális halálozási adatokról ne is beszéljünk, a rettenetesen átfertőzött Montenegróban ebben az évben például volt 47 koronás halott eddig). Olaszországban március vége (!) óta megingathatatlanul esik a fertőzések száma, a svédeknél csak azért nem, mert júniusban változtattak a tesztelési módszeren, de a halálozások április 15-től folyamatosan csökkennek. Az elmúlt bő hetemet Olaszországban töltöttem, a boltokban, közlekedési eszközökön kötelességtudóan fölveszik a maszkot, de máshol nem. Amúgy olaszosan parányi tereken zsúfolt asztaloknál egymás szájába érő családok, a bunkerben rettegő, volt magyar tisztifőorvos vagy a pécsi laboratóriumi biotartozék ott kapna infarktust, és csak nem akarnak kipusztulni. Nem és nem.”