A Hagia Szofia dzsámivá nyilvánítása nem „török belügy”

2020. július 25. 08:15

Ebben a helyzetben a magyar kormány nem hallgathat tovább.

2020. július 25. 08:15
Perczel István
Index

„2019 novemberében a török állam egyetértési nyilatkozatot írt alá a líbiai kormánnyal, amely kimondja, hogy a két állam közti tengeri területek a görög szigetektől keletre, és Ciprustól nyugatra e két állam fennhatósága alá tartoznak. Ez azt jelenti, hogy Törökország bejelentette igényét a Földközi-tenger keleti medencéje fölötti kizárólagos uralomra. Az akció célja a tengeren elszigetelni Ciprust Görögországtól és hozzáférni a Ciprustól nyugatra fekvő földgázlelőhelyekhez. Törökország éppen a napokban kívánja érvényesíteni terveit. 2020. július 20-án, tíz nappal a Hagia Szofiára vonatkozó elnöki rendelet kihirdetése után a török hadiflotta tizennyolc hajója a vitatott tengeri területen történő feltárás biztosítására görög vizekre hajózott, és a görög hadiflotta is felvonult. A konfliktus részletei egyelőre nem ismertek, és hogy mi lesz a vége, nem tudhatjuk. Mindenesetre a szimbolika itt is óriási szerepet játszik. Törökország 46 éve, 1974 július 20-án foglalta el Észak-Ciprust, amelyet azóta is megszállva tart. A Hagia Szofia ügye és ez az egyelőre beláthatatlan török akció szorosan összefügg.

Ezért a Hagia Szofia dzsámivá nyilvánítása nem »török belügy«, ahogyan azt sokan, láthatólag a magyar kormány is, gondolják, ahogyan akkor sem volt belügy, amikor Kemál pasa a görög kormány kérésére és Törökország Görögország iránti jóakarata jeléül múzeummá nyilvánította. Szimbolikus híradás arról, hogy a török elnök felrúgta a balkáni paktumot. A magyar kormánynak, amely egyfelől azt állítja, hogy a keleti keresztényeket védi az iszlám túlkapásaitól, másfelől viszont politikailag támogatja az agresszíven iszlamista és keresztényellenes Erdoğan rezsimet, el kellene döntenie, melyik oldalon áll, és ennek megfelelően kellene nyilatkoznia, cselekednie. A Hagia Szofia kapcsán ma már se szeri, se száma a tiltakozásoknak állami, államközi és szakmai szinten. Ebben a helyzetben a magyar kormány nem hallgathat tovább. Ha valóban a kereszténység és a kultúra érdekli, el kell ítélnie Erdoğant. Ha Erdoğannal tart, fel kell adnia a »keresztény kultúra védelmének« üres retorikáját.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 74 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
BőröndÖdön
2020. július 26. 07:58
Zavar a pávatáncosnál....kussolás....
Kup Lung
2020. július 25. 20:16
Egyet értek a cikkíróval. Nem tudom ő távozó vagy maradó. Minden esetre ez korrekt cikk a részéről. ---- Amilyen gyorsan a szíriai offenzívára reagált a kormányunk (tévesen védte Erdogant a kurd területek civiljei ellenében végrehajtott akcióban) olyan szótlan ebben az ügyben. Márpedig ha a kormány pénzt áldoz a keleti keresztényeket védelmére ,templomaik rendbe tételére a közös forintjainkból . Egyszóval az ügy mellé állt (helyesen) ,akkor a következetesség azt diktálná hogy megszólaljon és ne lapítson az ügyben. ---
Google
2020. július 25. 20:01
Majd a Bergoglio elintezi - ezt is.
néhai Ch.Pilot
2020. július 25. 18:17
Te a zsinagógákkal törődj, Perczel!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!