Nyirő vagy Kertész legyen kötelező olvasmány?

2020. február 10. 08:14

Szerintem egyik se.

2020. február 10. 08:14
Puzsér Róbert
Puzsér Róbert
Facebook

„A Nemzeti alaptantervet illető országos dilemma tárgya, hogy Nyirő József vagy Kertész Imre legyen-e kötelező olvasmány. Szerintem egyik se legyen. Nyirő József ne azért ne legyen, mert hungarista volt, hanem mert nála a huszadik században száz jelentősebb magyar szerző alkotott – s abból a százból jó, ha tíz olyan akad, akinek az irodalma egy mai tizenéves számára is élvezhető.

Nyirő Józsefnél sokkal fontosabb szerző Kertész Imre, aki nemcsak Nobel-díjas, de írásai nemzetközileg is értelmezhetőek – ugyanakkor nem hiszem, hogy a Sorstalanság szövegét egy átlagos középiskolás képes befogadni. Az is nagy eredmény volna, ha az érettségiző diákok tudnák, mi volt egyáltalán a holokauszt, ha értenék, mitől volt Európa történetének legiszonyatosabb tömeggyilkossága, ha tudnának arról, hogy a magyar állam milyen módon fordított hátat a polgárainak, akiket védelmeznie kellett volna.

Az irodalom oktatásának egyetlen funkciója kellene, hogy legyen: az olvasás megszerettetése. Az volna a cél, hogy a fiatalok ne forduljanak el, ha verseskötet vagy regény kerül a látóterükbe, hogy tudják értelmezni az írott szöveget, s hogy képesek legyenek saját sorsukra vonatkoztatni, és így épülni abból. Az elmúlt évtizedekben számomra minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy ehhez Csokonai, Berzsenyi és Kölcsey költészetének oktatásán keresztül nem vezet út. A klasszikus irodalmi kánont erőltető vén bolondok módszeresen meggyűlöltetik a magyar kultúrát a következő nemzedékekkel.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 143 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2020. február 11. 00:41
"miért hulltak ki a rostán Ottlik Géza és Kertész Imre fontos regényei" A magam részéről ezt azért sajnálom, mert ez a két regény arról szól, hogyan lehet EGYÉNILEG megküzdeni rettenetesen nehéz helyzetekkel. Nem csak konkrétan azzal, amikről a regények szólnak (bár az Iskola a határon direkt olyan helyszínen játszódik, olyan problémákról szól, ami valamilyen szinte ismerősek egy mai diáknak is). A lényeg mégis az egyéni megküzdés. Velük szemben (felteszem), Wass, Hercegh, Nyírő inkább a CSOPORTTUDATOT erősítik, ami sok tekintetben visszafelé haladás az időben, visszalépés a "TÖRZSI TUDATHOZ", egy elavultabb gondolkodásmódhoz, ahol az egyénnek nincsenek, nem is lehetnek egyéni megoldási módjai, egyedi megküzdési stratégiái az Iskola a határon és a Sorstalanság nagyon erősen az egyéni megküzdési stratégiát hangsúlyozza. Ha pont ezek kerültek ki a tantervből, és helyettük pont azok kerültek be, akkor el lehet gondolkozni azon, hogy mi ezzel a cél.
Ügyek
2020. február 10. 18:06
Mit vétett Arany, Ballassi, Csokonai, Kölcsey, Petőfi, Rimai, Zrínyi Miklós, Vörösmarty meg a többiek? Mert ha vannak alapművek, azt ők írták. Ha van a nemzetnek szellemi arculata, azt ők rajzolták ki.
Shlomo Morel, egy igaz ember
2020. február 10. 16:25
Nahát, nem is tudtam, hogy Puzsér antiszemita. Kertész az egyetlen Nobel-díjas író.
Jóakaratúember
2020. február 10. 16:12
Az olvasásra nevelés, irodalomszeretet három éves kor körül kezdődik, amikor a szülők/nagyszülők, rendszeresen, minden este meséket olvasnak a gyereküknek/unokájuknak. Ajánlom szíves figyelmükbe Illyés Gyula 77 magyar népmeséjétől kezdve a hallatlanul gazdag magyar meseirodalom bármely kötetét.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!