A nyílt társadalom harca a közösségi társadalom ellen: felelősség önmagunkért és másokért

„A kereszténydemokrata közösségi társadalomban az embernek felelőssége van nemcsak önmaga, hanem a közösség, a nemzet állapota iránt is. Ezzel szemben a liberális nyílt társadalomban mindenki önhibáján kívül jut valamilyen állapotba. Így míg a kereszténydemokrata szemlélet az egyén erőfeszítéséhez ad közösségi segítséget, addig liberalizmus szerint a körülmények sújtják az egyént, aki így a körülmények áldozata. A liberalizmus a könnyű élet illúzióját kínálja, ahol semmiért nem kell felelősséget vállalni, még a saját tetteinkért sem.

A nyílt társadalom hívei látszataggodalomban élik az életüket, előbb beszélnek a bálnajogokról – azaz minden olyanról, ami az érzékelhető valóságuktól távol esik –, mint közeli valós problémákról. A szavak szintjén önzetlenség, a tettekben önzőség valósul meg.

A nyílt társadalom eleve egy hamis eszmény, mely azon alapul, hogy az embertelen, a piacot isteni szintre emelő neoliberalizmus képviselői valójában filantrópok és szociálisan érzékenyek. Ez képmutató magatartás, nem lehet hiteles az, aki hétfőn a Wall Street farkasa, kedden pedig önzetlen humanista.”