Németország veresége ugyanis nem a lengyelek felszabadulását, hanem a kommunista megszállás kezdetét jelentette.
„Csütörtökön van a 75. évfordulója a hősiességében is elbukott varsói felkelésnek, a német megszállókkal szemben vívott harcnak. Minden évben, augusztus 1. és 5. között a lengyelek néma csenddel emlékeznek a keserű emlékekre. Légoltalmi szirénák mintegy harci kürtként szólnak, hogy ennek a büszke, ellenálló nemzetnek a szelleme megfogható legyen.
A varsói felkelés múzeuma, a város kevés turistaattrakciója, jól illusztrálja ennek az ellenállásnak a fájdalmas oldalát. Az 1944-es csata nyomán alig maradt valami a régi Varsóból, amit turisták megcsodálhatnának. A Lengyel Honi Hadsereg mártírjai nem csak az életüket, de a szeretett városukat is elveszítették. A törmelékké lett Varsó sorsának beteljesülése azonban a második világháború összes eseménye közül a leginkább foglalja össze azt a kimondatlan összejátszást a kegyetlen diktátor, Adolf Hitler és ellenséges hasonmása, Sztálin között.
Miért van majdnem elfelejtve az európai történelemnek ez a szégyenteljes epizódja a Nyugaton? Talán azért, mert a varsói csatának nincs boldog vége. Németország veresége ugyanis nem jelentette a lengyelek felszabadulását, hanem a kommunista brutalitás megszállásának kezdetét jelentette. Ez pedig lezáratlanná teszi a II. világháború mint jó háború narratíváját, és továbbra is erős befolyása van napjaink lengyel és európai politikájára.
Ha a háború, ami 1939 szeptemberében tört ki, szólt valamiről szólt, az biztos Lengyelország volt. A német villámháború keleti szomszédja ellen szolgáltatott casus bellinek Nagy-Britanniának és Franciaországnak. De nem csak a németek támadtak abban a hónapban: a lengyel kormány csak azután kapitulált és menekült el az országból, hogy a hónap második felében szovjet csapatok is lengyel földre léptek. És a szövetségesek tulajdonképpen szó nélkül hagyták Sztálin agresszióját. Azt is, ahogy semleges országként öt másik országot szállt meg a következő évben – így teljessé téve a szövetségesek képmutatását.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Hitler azt akarta, hogy a teljes magyar gazdasági, katonai és egyéb potenciál a német birodalom rendelkezésére álljon.
A főpolgármester-jelölt szerint ez Karácsonyék hozzáállásának mintapéldánya.
Három órán át tartott a „vita”, de valójában csak kellemes kérdéseket tettek fel a Tisza Párt alelnökének.
