Az Audi-ország és a magyar modell

„Egyszerűbben fogalmazva: egy béralku folyamán a vállalat képviselői mondhatják, hogy sorban állnak ezért a bérért is a munkavállalók a kapuban, sőt, nem csak ott, hanem más, számára könnyen elérhető országokban is.

Az Audiban zajló sztrájk azt jelzi, hogy ebben az alkupozícióban valami megváltozott. A nyilvánvalóbb dolog: a gyárkapuban nem álldogálnak munkanélküliek, akik alacsonyabb bérért is vállalják ugyanazt a színvonalú munkát. Munkaerőhiányos környezetben elfogytak a szabad kapacitások.

A másik változás lassabb volt: az Audi Magyarországon megteremtette a saját országát. Ebben az országban többek között (közel) német termelékenységet, komplex beszállítói hálózatot, kutatórészleget találunk. Ez már túlmutat a könnyen felpakolható, összeszerelő tevékenységet folytató gyártósorokon, ráadásul Audi-országban még ez utóbbi tevékenység is felértékelődik, hiszen a rendszer szerves része. (Értsd: aligha pakolja fel az Audi úgy az egyszerűbb tevékenységeit, hogy közben itt hagy egy beszállítói hálózatot, kutatói bázist stb.)

A két változás összességében sokkal jobb helyzetet eredményezett a munkavállalók számára, és ebben a helyzetben kívánják érdekeiket képviselni. Ahhoz mélyebb kutatás lenne szükséges, hogy megmondhassuk, mi az a bér Audi-országban, ami a termelékenységgel összhangban van, vagyis mennyire életszerűek a szakszervezetek követelései.”