Négy vezető, negyven beszéd

2018. december 19. 11:18

Angela Merkel, Emanuel Macron, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor tíz-tíz beszédét elemeztük. Jelenleg az ő gondolataik formálják leginkább az európai politikát.

2018. december 19. 11:18
Méltányosság Politikaelemző Központ
Méltányosság Politikaelemző Központ

„A Méltányosság Politikaelemző Központ egyedülálló kutatásában 4 meghatározó politikus – Angela Merkel, Emanuel Macron, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor – tíz-tíz beszédét elemezte. Lehetett volna másokat is választanunk, de éppen azért választottuk őket, mert úgy véljük: jelenleg az ő gondolataik formálják leginkább az európai politikát. Másfelől azért is elemzünk beszédeket, mert túlságosan sok a felületes ítélet és kevés a tényleges ismeret. Mi is meglepődtünk, hogy az egyes politikusok – a mindennapi sajtóidézeteken túlmenően – valójában miket gondolnak, miket mondanak. Döntően három területen vizsgáltuk a beszédeket. 1. Mit gondolnak a migrációról és jelenleg zajló folyamatokról? 2. Mi a véleményük a létező világrendről és a demokrácia állapotáról? 3. Mit gondolnak saját vezetői szerepükről, egyáltalán reflektálnak-e erre, s ha igen, hogyan?

A beszédeket kvantitatív és kvalitatív módon elemeztük. Egyszerű szövegelemzéssel vizsgáltuk őket például olvashatóság és nyelvi összetettség szempontjából. Továbbá felvázoltuk a beszédek gondolattérképeit, amelyben vizualizáltuk a beszéd főbb gondolatait, valamint a három fókuszmotívum (vezetői szerep, liberális világrend, migráció) megjelenését. A gondolattérképek összehasonlítása alapján készítettük elemzésünket.

Mindössze néhány főbb pontot emelünk ki kutatásunk legérdekesebb megállapításai közül.

Merkel esetében megkülönböztethetjük a patriotizmus és a nacionalizmus fogalmát. A kancellár a patriotizmus híve, de a bezárkózó nacionalizmust elveti, a német nemzeti érdekeket egy egységesebb, megerősített Európai Unióban látja biztosítottnak. Merkel horizontja túlmegy az európai határokon, eszerint az EU-nak azért is kell egységesebbnek, erősebbnek kell lennie, akár időnként a nemzetállamok rovására is, hogy a nagy versenytársakkal – a feltörekvő Kínával, Indiával vagy az USA-val – képes legyen helytállni a világpolitikai színtéren. A merkeli felfogásban – ellentétben a közép-európai kisebb államokéval, mint pl. a magyar államéval – a nemzeti szuverenitás és a globalizmus egymás szövetségesei. Tanulmányunkból kiderül, hogyan képzeli ezt el.

Macron célja kihasználni a nemzetközi világrend megrendülését, átalakulását Franciaország nemzetek közötti szerepének megerősítésére, azáltal, hogy napjaink jelentős válságai kapcsán kezdeményező szerepet vállal. Meglepő módon nem foglal állást a föderalizmus-nemzetállam kérdésben. Miközben kiterjedt programot vázol fel az európai megújulásra, egyetlen egyszer sem utal erre Európával kapcsolatban - ahogyan a nemzetközi világrend terén sem a liberalizmus-demokrácia törésvonal mentén értelmezi a kérdést, hanem a multilateralizmus-unilateralizmus kapcsán. Alig említi a liberális demokráciát, a két elemének viszonyára egyáltalán nem reflektál, két kontextusban jelenik meg csupán a liberális rend a beszédeiben, az illiberális kísérletek elítélésében valamint az unilateralizmussal szembenállítva. Úgy gondolja, hogy a nemzetközi közösségnek együtt egy új humanista világpolitikai modellt kell alkotnia, annak érdekében, hogy egy új globális egyensúlyt találjanak.

Putyin a migrációra alapvetően mint nyugati problémakörre tekint, sőt, a globális navigációjának egyik eszközeként is kezdi azt megismerni, de elsősorban a migráció biztonságpolitikai aspektusait (közel-keleti konfliktusok, iszlamista terrorizmus) tartja fontosnak, a civilizációs szempontokat ritkán érinti. Vlagyimir Putyin elsősorban eurázsiai politikus, csak utána európai, és csak legvégül orosz politikus. Alapvető célja az Orosz Föderáció világhatalmi státuszának visszaállítása arra a szintre, amit a Szovjetunió képviselt a globális politikában. Számára a legfontosabb, hogy Oroszország egyenlő partnerként ülhessen az asztalnál, a nemzetközi normák egységes alkalmazását szeretné elérni.

Orbán a storytelling koronázatlan királya. Orbán és a mögötte álló stáb nagy hangsúlyt fektet arra, hogy történetekkel kommunikáljon. Márpedig a választópolgár a politikát a történeteken keresztül érzékeli, hősöket vagy antihősöket keres, akikkel azonosulni tud, akiket szerethet vagy gyűlölhet, akiktől irtózhat, vagy akikért rajonghat. A sikeres politika teljes eszközrendszere a politikai marketing-kommunikáció, a brand-építés, a pozicionálás, a targetálás, a tematizáció, a keretezés mind-mind azt szolgálja, hogy a választópolgár előtt egy kerek történetté álljon össze a politikai cselekvés.

A Méltányosság Politikaelemző Központ teljes, 100 oldalas tanulmánya pdf-ben itt érhető el.”

Összesen 35 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tango47
2018. december 19. 14:25
Merkel megítélésénél (és megváltozásánál) én figyelembe venném a 2015 előtt elhangzott mondatát is: "A multikultinak vége, megbukott!" Aztán lett nagy álmélkodás, amikor fordult 180 fokot, mint G. Lajos fegyvertársai. Vajh melyik az igazi Merkel?
Vadakat terelő juhász
2018. december 19. 13:24
Angela Merkel, Emanuel Macron, Vlagyimir Putyin. Orbán Viktor semmilyen szempontból sincs egy súlycsoportba velük. Orbánt a kelet-európai országok vezetőivel kell összehasonlítani. A kelet-európai országok vezetőinek semmilyen ráhatása sincs az európai kül és belpolitikára. Ha Orbánnak lenne tekintélye és ereje , akkor nem alázkodna meg a néppártnak ,hanem kilépne és csinálna egy, az ízlésének megfelelő pártszövetséget.
Akitlosz
2018. december 19. 13:05
Aztán meg, hogy kinek mennyire számít a gondolata erősen függ a pozíciójától és az országa nagyságától is. Nem gyanús, hogy csak a nagyobb országok vezetőinek a gondolatai számítanak és persze Orbáné, hogy ezzel is felnagyítsák? Egy liechtensteini politikus gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy milyen beszédet mond, nem igazán számít. Az amerikai elnök meg lehet akármekkora sült bolond, akkor is neki van a legnagyobb hatalma, ezért számít, hogy mit mond.
Akitlosz
2018. december 19. 13:02
Csak mert az országok vezetői mondják a beszédeket attól azok még nem feltétlenül a saját gondolataik. Van aki írni tud beszédet jobban van aki elmondani. Az énekesek és szövegírók esetében hasonlóképpen.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!