Hogyan tekintsünk száz év távlatából Héjjas Iván különítményparancsnokra, a nyugat-magyarországi felkelés egyik vezetőjére, rongyos gárdistára, „ébredő” magyarra, és nemzetgyűlési képviselőre?
„Hogyan tekintsünk száz év távlatából Héjjas Iván különítményparancsnokra, a nyugat-magyarországi felkelés egyik vezetőjére, rongyos gárdistára, »ébredő« magyarra, és nemzetgyűlési képviselőre? A magyar történelem egyik elfeledett legendás alakja, vagy tömeggyilkosságok felbujtója?
Ha kezünkbe vesszük Domonkos László nemrég megjelent könyvét (A Héjjas-nyárfa árnyékában, Kairosz, 2018.), akkor inkább az előbbi vélemény erősödhet meg bennünk. A szerző szerint ugyanis Héjjas »a XX. századi magyar történelem azon legendás alakjai közé tartozik, akikkel szemben az egyik leggyalázatosabb karaktergyilkosságot követték el«. (...)
Domonkos a fenti forrásokra nem hivatkozik, lábjegyzetei átböngészése után megállapítható, hogy önálló levéltári kutatásokat nem végzett, de a korabeli sajtóanyag alapos elolvasását is megspórolta. Itt kell ugyanakkor megemlíteni, hogy ezek a viták úgy zajlanak, hogy Héjjas Ivánról és az ún. Héjjas-különítményről, de úgy egyáltalán a több tucatnyi különböző más gyilkosságot végrehajtó (fél)katonai alakulatokról sem készült átfogó történeti munka az elmúlt száz évben. Csakúgy a fehér-, mint a vörösterror átfogó, szaktudományos megírása várat még magára.
Azért éreztem különösen fontosnak a fenti eset bemutatását, mert ha ilyen ügyekben sem vagyunk képesek nemzeti minimumot kialakítani, ha politikailag vagy ideológiailag motivált értékítéleteinknek szolgáltatjuk ki az egy évszázaddal ezelőtti közös történelmünket, ha nem akarjuk felismerni a nyilvánvalóan bűnös és követésre méltatlan cselekedeteket, akkor sosem fogunk tudni egymással dűlőre jutni, s rég viták fogják gúzsba kötni jelenünket.”
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A hagyományos, tudáslapú oktatás olyan képességeket ad át, melyeket a kompetencia-alapú oktatással nem lehet pótolni - vallja Setényi János.
Számos ok miatt érdemes felkeresni a Délvidéket. Kezdjük mindjárt Szabadkával.
A héten távozott Szekeres Tamás helyét Kincses Ádám vette át megbízott vezetőedzőként az NB II-es BVSC-Zuglónál, de fiatal szakember munkáját a sportigazgató, Kisteleki István is segíti a kispadról.
Már novemberben elkezdődtek a tárgyalások, de a görögök nem lelkesednek az ötletért.
