A fogyasztói társadalom megköveteli, hogy a politika is fogyasztható legyen.
„A mainstream kultúra mindig is képes volt arra, hogy politikai ideológiákat terjesszen és meggyőzzön vele széles rétegeket, ezekre szinte minden műfajban láthatunk példát: zene, televíziós műsorok, bestseller könyvek, reklámok és még sorolhatnánk. Ezek a médiumok gyakran nemcsak egy érdekes történetet közvetítenek, hanem gyakran elősegítik szerzőik, zeneszerzők, rendezők, színészek és mások politikai vagy ideológiai hitét is. Nem meglepő, hogy minden alkalommal, amikor új technológia születik, megváltozik az is, ahogy a tömegkultúra befolyásolja a politikát és különösen a választásokat – mondja a szakértő. Ahogyan a rádió, a televízió és az internet megjelenése is megváltoztatta azt a módot, ahogy a vállalatok piacra dobják termékeiket a fogyasztóknak, ezek
A TECHNOLÓGIÁK EGYSZERSMIND BEFOLYÁSOLTÁK A POPKULTÚRA ÉS A POLITIKA KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁSOKAT IS.
A rádió megjelenésével a korábbi regionális celebritások helyett területeket átívelő sztárok születtek, így a politikusok is ehhez alkalmazkodtak. A televízió megjelenése után pedig egyre elterjedtebbé vált, hogy politikusok ne csak hagyományosan vett politikai műsorokban szerepeljenek, hanem beszélgetős műsorok és szórakoztató programok legnézettebb alanyai is legyenek. Ezek a megjelenések segítik a jelölteket az új közönségek megszólításában: a politikusok olyan oldalukat mutatják meg, ami gyakran nem jelenik meg más kampányesemény során, hiszen nem kell komolyabb, kemény újságírói kérdésektől tartaniuk, így elengedhetik magukat ők is.
Mindez nem véletlen, ugyanis a fogyasztói társadalom megköveteli, hogy a politika is fogyasztható legyen, így az üzenetet gondosan becsomagolt szórakoztató marketingtermékként kell eladni a választóknak egy mesterségesen kialakított politikai identitás/imázs részeként. Ahhoz pedig, hogy minél szélesebb körhöz jusson el a mainstream közönségre szabott univerzális termék, a tömegkommunikációs eszközök és a széles körben ismert kultúra lesz a politikus legjobb barátja. Hogy mindez odáig vezet-e, hogy a politika felszínessé válik vagy hülyének nézi-e a politika intézménye a választót, már más kérdés.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
El a kezekkel a Ferencvárostól! – írták a Facebookon.
A szélsőjobboldali Mi Hazánk „családi” majálisán a résztvevők egy csoportja náci karlendítéssel pózolt.
